Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-05-01 / 4. szám
12 HangSúly 1999. MÁJUS А *лёшпжшжйт.ё®ш* Interjú dr. Király Ferenccel a Szociális- Egészségügyi és Foglalkozáspolitikai Bizottság elnökével. Városunk utcáin mindannyian találkozhatunk ezekkel a dolgozgató, nemegyszer üldögélő emberekkel Látványuk állandó beszédtéma, a lakosokból a legszélsőségesebb reakciókat váltják ki a sajanálattól a dühös megvetésig. Lehet, hogy többet kellene tudnunk róluk? Egészen biztos. Ott kezdeném, hogy hogyan születik a “jövedelmpótlós”. Mint ismeretes, a munka nélkül maradt személy maximum egy évig kaphat munkanélküli segélyt, ezután pedig csak jövedelempótló támogatást. Ez az összeg a mindenkori minimális nyugdíj - most a 15.350 Ft 80%-a, azaz 12.280 Ft. A jövedelempótló támogatás időtartama 2 év, ami meghosszabbítható, de csak akkor, ha ez idő alatt a támogatott 6 hónapig dolgozik valahol. A “valahol” szót szándékosan mondom, mert a közhittel ellentétben ezt a 180 napot magánszemélynél is ledolgozhatja a munkanélküli, ha mind ő, mind a munkaadó a bejelentési, illetve a járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Hogyan jelenik meg a jövedelempótlás a város utcáin? A már említett kötelező 6 hónapi foglalkozás lehetőségét az államnak, illetve az önkormányzatnak kell számukra biztosítania, elenkező esetben a segélyezett önhibáján kívül esne el a támogatástól. Ez az un. közhasznú munkával történik. A közhasznú munka bérköltségeinek 70%-át az állam átvállalja, a maradék 30%-ot az önkormányzat fizeti. Hogy fest ez Tiszaföldváron lefordítva? A városban jelenleg 380 jövedelempótlós személy van. Ez a szám természetesen állandóan változik. Naprakész nyilvántartásukat és elemzésüket a polgármesteri hivatal a foglalkoztatásukat az önkormányzat közhasznú társasága (KHT) végzi. Az önkormányzatra jutó költség az itteni költségvetésben szerepel, ezt 600 főre kalkulálják előre. Az állami támogatás a valós kiadások 70-75%a utólag folyik be. 1998-ban a város költsége 12 millió 521 ezer Ft, az állami támogatás 38 millió 896 ezer Ft volt. A támogatottak a foglalkoztatás idejére a mindenkori minimálbért, 22.500 Ft-ot kapnak. Úgy tűnik, hogy ez a gépezet olajozottan működik Sajnos nem egészen. A közhasznú foglalkoztatás állami támogatására vonatkozó igény többnyire meghaladja a munkaügyi központ lehetőségeit. A helyi önkormányzat ilyenkor munkát, akkor az önhibáján kívül jövedelempótlás nélkül maradt személyt köteles rendszeres szociális segélyben részesíteni, amihez már állami támogatás nem jár, s ezt a 10.745 Ft-ot telejes egészében a helyi költségvetésből kell fedezni. Tehát nagyon pontosan ki kell számítani, hogy a folyó évben hány foglalkoztatottra kell támogatást kikönyörögni, milyen lesz a foglalkoztatottak összetétele, hogy a végzett munka hasznos is legyen és ne valmiféle “alibi cselekvés”. És az érintettek részéről hogyan fest az együttműködési készség, az akarat és a lelkesedés? A “lelkesedés” kifejezés itt enyhén szólva nem helyén való, az együttműködési készséget pedig az alaptörvény és néhány helyi rendelet próbálja több-kevesebb sikerrel ébren tartani. Ezek kötelezik a segélyezetett, hogy működjön együtt a munkaügyi közpnttal, illetve a helyi önkormányzattal. Amennyiben a fenti két szerv valamelyike megfelelő munkát tud adni a segélyezettnek és az nem fogadja el, 3 vagy 6 hónapra megvonható a támogatás. Ennek a szabálynak azért nincs igazán elrettentő hatása, mert a segélyezettnek maga a törvény is megengedi, hogy a jövedelempótló támogatás feléig - ez 6.140 Ft - legálisan is kiegészítse a jövedelmét, de a fekete gazdaságban illegálisan végzett munkáért korlátlanul és adómentesen annyit kereshet, amennyit akar. Mit tehetnek azokkal, akik a közmegítélés szerint “nem szeretnek dolgozni”? Ironikusan is fogalmazhatnánk: az ember egyáltalán nem szeret dolgozni, hiszen éppen ezért talált ki mindenféle szerkentyűt a kétkarú emelőtől az atomreaktorig, hogy más dolgozzon helyette. De félre a tréfával. Olyan kérdésre tapintott, ami még hosszú ideig megoldatlan lesz. A munkanélküliek tekintélyes hányada, alacsony képzettsége, durván kifejezve használhatatlansága miatt egy modern társadalom termelési szekezetébe nem illeszthető be. Ezek az emberek néhány év alatt megbarátkoznak azzal a szánalmasan alacsony életnívóval, amit a segély biztosít számukra, “odakozmálnak” a társadalom pedig kénytelen a hátán cipelni őket életük végéig. Tekintélyes hányadukat a cigány etnikum alkotja. A folyamatos utánpótlásuk is ebből a közegből ered. Létszámuk sajnos nem kevés. Elemzéseink szerint a közhasznú foglalkozásba bevont személyek több, mint felét számíthatjuk ide. Ebből a körből, ahogy múlik az idő, egyre nehezebb kitömi. Mi lehet a megoldás? Mindenek előtt le kellene venni ezeket a terheket az önkormányzatok válláról, hiszen a munkanélküliségért csak nagyon kis mértékben felelősek és számottevő munkahelyet sem tudnak teremteni. Ezt a munakerőt, csak kormány-szinten tervezett nagy közmunkákra, gátépítésekre, erdősítésekre, belső csatornarendszerek építésére lehetne racionálisan felhasználni. N.T. r Munkáltatóknak-Alláskeresőknek PRÓBÁLKOZNIA KÖZMUNKÁVAL A közhasznú foglalkoztatás támogatására vonatkozó igények nemcsak a martfűi körzetben, hanem a megyében is meghaladják a lehetőségeket. A kirendeltségi-körzeti erőfeszítéseket mutatja, hogy az elmúlt évben térségünk méreteit messze meghaladó volt a közhasznú foglalkoztatás. A megye munkaügyi körzeteinek sorában térségünkben volt a harmadik legnagyobb létszámot érintő közhasznú foglalkoztatás támogatása. Ilyen helyzetben szerencsés körülmény, hogy az érintettek - főként a foglalkoztatásba bevont személyek - rászorultságának mérlegelésében is a legkörültekintőbbek közé tartoztunk. Amennyiben a megoldásra váró közfeladatok nem tűrnek halasztást, a közhasznú foglalkoztatás támogatási keretek szűiössége miatt több települési önkormányzat számára is célszerű lehet közmunka pályázaton részt venni. A közmunka tanács megszűnt, a pályázatok gondozása a várható régiók szintjén történik. Amint az már hivatalosan, közlönyben is olvasható volt, megyénk ilyen ügyeit az Észak-alföldi régióban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központja koordinálja. Az mindenesetre tény, hogy körzetünkben az előző évinél jóval nagyobb késéssel és sokkal mérsékeltebb ütemben kezdődött meg a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése. Miközben az elmúlt évben a regisztráltak száma többször volt ezerötszáznál kevesebb, az idei év első három hónapjában még nem csökkent ezerkilencszáz alá. A helyzet teljes körű értékeléséhez azért hozzátartozik az is, hogy az idei márciusban még Kengyel is a körzetünkhöz tartozott. A települések között a korábbról már ismert különbségek megmaradtak. Kissé enyhült ugyan a helyzet, de így is magas a cibakházi munkanélküliségi ráta, amely 25,8%. Mezőhéken 20%, Rákócziújfaluban 17%, Tiszaföldváron 16%, Martfűn pedig 13,5%-os ráta számítható. A munkaerő-piaci képzési év ahogyan már tavaly, az idén is áprilisban kezdődött. A “tanév-kezdés” jelentőségét talán az is mutatja, hogy a munkaerő-piaci képzés a megyei támogatási lehetőségek sorában - ahol tizenkét eszközt lehet számolni - összegét és arányát tekintve egyaránt második helyen szerepel, szorosan a közhasznú foglalkoztatás támogatása mögött. Támogatásra a legjobb eséllyel azok pályázhatnak, akik a munkaerő-piacon keresett szakma elsajátítására vállalkoznak, illetve a képzést követő időszakra munkaviszony létesítésére vonatkozó ajánlattal rendelkeznek. Terjéki Ferenc Munkában a jövedelempótlások azért van bajban, mert ha nem tudja biztosítani a 6 hónapos közhasznú
