Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)

1999-12-01 / 9. szám

1999. december Földvár 13 Büszkék leket(nénk)ünk rájuk! Városunknak nem sok híres szü­lötte van. Azt a néhányat becsül­jük, tiszteljük, emlékezzünk rájuk, de mindenek előtt ismerjük meg őket! A Kossuth Lajos utcai általános iskola udvarában lévő házban szü­letett valaki, akiről Szegeden egy utca és egy könyvtár van elnevezve. A könyvtár előtt pedig szobra áll. Somogyi Károlyról van szó. Részlet az esztergomi Egyházi Le­véltár anyagából: Somogyi Károly. Született Tisza­­földvárott, 1811. Aprilis 11-én. 9 éves volt midőn atyjával együtt visszatért a katolikus egyház kebe­lébe. Elvégezvén középiskoláit, 1827-ben felvétetett az esztergomi főegyházmegye kötelékébe, s a böl­csészetet Nagyszombatban, a theo­­lógiát pedig Pesten hallgatta. Mint szerpap Komáromban töltött egy évet; 1834. Aprilis 11-én áldozárrá szenteltetett és Udvarára helyezte­tett káplánnak. Miután három é­­ven keresztül a Gosztonyi család­nál nevelösködött, pataki segédlel­kész és később adminisztrátor lett. 1840- ben Pesten tartózkodott és Szaniszló Ferenccel részt vett a Re­ligio és Nevelés szerkesztésében. 1841- ben tanár és tanulmányi fel­ügyelő lett az esztergomi presbyte­­riumban. 1843-1848-ig önállóan szerkesztette a Religiot, 1849-ben átvette a Kath. Iskolai Lapok szer­kesztését, 1850-ben herczegprimási archivarius és könyvtárnok lett Esztergomban. 1851-ben a " Jó és olcsó Könyvkiadó Társulat" ali­gazgatójává, majd igazgatójává vá­lasztott meg. 1861. Február 14-én pozsonyi, 1865. Május 25-én esz­tergomi oldalkanokká, 1868. Feb­ruár 21-én zebegényi apáttá nevez­tetett ki. 1869. Augusztus havában szembaja miatt lemondott az oldal­­kanonokságról. A Magyar Tudo­mányos Akadémia még 1858-ban megválasztotta őt levelező tagjá­nak, s 1859. A prilis 18-án tartotta székfoglalását " A bölcsészet lé­nyegéről és feladatáról" című érte­kezésével. 1880-ban Szeged váro­sának ajándékozta 60 000 kötetből álló könyvtárát, mintegy az itt lé­tesítendő harmadik egyetem előfel­tételéül. 1881-ben a király a Lipót­rend lovagkeresztjével tüntette ki, minek jelvényét október 26-án adta át neki ünnepélyesen Tisza Lajos királyi biztos. A káptalanban 1870. Szeptember 29-én komáromi főes­peressé és szentgyörgymezei pré­posttá, 1884. Augusztus 2-án őrka­nonokká, 1886. Szeptember 4-én pedig éneklőkanonokká lépett elő. Somogyiban - mondja felőle egyik életirója - ritka jellemű férfiút ve­szítettünk, ki képességeit csak a közérdeknek szentelve, s nem szol­gálva soha mái st, mint a katho­­likus egyházat és a magyar hazátf fáradozásaiért magasabb kitünte­tésekben nem kereste jutalmát. Ne­mes tulajdonai, rendkívüli tudo­mánya, irodalmi tevékenysége, nagymérvű jótékonysága a Ma­gyar Sión legkiemelkedőbb alakjai közé avatták őt." /Folytatás következik!/ Tamási József plébános atya Az esztergomi Ievértár anyagából

Next

/
Oldalképek
Tartalom