Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)

1999-11-01 / 8. szám

4 Földvár 1999. november Megcsobban a víz a Strandon Évtizedek óta működik a településünkön a strand. Megléte óta az öröm mellett a bosszúság forrása is. Bosszantó, hogy rendelkezünk egy természeti kinccsel, amellyel nem tudunk mit kezdeni. Készültek grandiózus tervek, mint pihenőpark, csónakázó tó, termál-kertészet, és még sorolhat­nánk. Akár gyógyvíz is lehetne, amely vonzaná a turistákat. Lehetne, lehetne ... de a tervek megma­radtak terveknek. Maradt a négy medence, amely kemény munkával, sok pénz ráfordításával üzemel. Nem hiszem, hogy ne lenne olyan földvári, aki nyakig a meleg vízben ne gondolt volna arra, hogy mi mindent lehetne itt csinálni - ha lenne rá pénz. Szinte minden választási kampányon megjelenik a fürdő kérdése. Persze pénz az most sincs több, de úgy tűnik, hogy ránk kacsintott a szerencse. Csak az kellett, hogy megfelelő emberek, megfelelő i dőben a megfelelő helyszínen le­gyenek. Röviden az előzményekről: Sza­bó Gábor a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökségi tagja nyáron eljutott a strandra. Nyakig a víz­ben, magánemberként, ő is végig­pásztázta a szigeti gyepet, benne is megfordult az, ami sok földvári strandoló fejében. A nyaralás e­­redménye az lett, hogy az önkor­mányzat asztalára került egy öt éves terv, amely a strandunk fel(ki)használására, fej lesztésére készült. A projekt lényege az, hogy a müugróknak és szinkronúszóknak Tiszafóldvár lenne a kelet-ma­gyarországi bázisa. Akár jövőre világversenyt rendeznének váro­sunkban. A terv a gyógyfürdő, rekreációs - szabadidős és sport­park címet viseli. Ez a terv mesének is szép, persze a képviselők is kinőttek már a mesék világából, ezért kérdések pergőtü­zébe kerültek a tervkészítők a tes­tületi ülésen. A projekt több lé­pésben, több év alatt valósul meg. Az első szakasz az, hogy létre kell hozni egy olyan medencét, amely alkalmas a műugrásra és szinkron­­úszásra. Mindegyik szakasz hasz­na visszafordítandó a következő lépés megvalósítására. Jó esetben a program önfinanszírozóvá vál­hat. Végső esetben a földvári strand gyógyfürdővé, sportcent­rummá és szabadidős parkká vál­hat. Vajon mibe kerül ez nekünk? Mik a lehetőségeink? Egyáltalán akarjuk-e ezt a tervet? A Víz- és Csatornamű vezetője ar­ról tájékoztatta a testületet, hogy a strand nyitására ki kell cserélni az uszoda töltő és ürítő berendezését, támfalakat kell erősíteni, a me­dence alját kell javítani. Enélkül az ÁNTSZ nem engedélyezi a strand megnyitását. Kiderült az is, hogy a hatályos tör­vény alapján az üzemeltetéshez lét­re kell hozni két éven belül a víz­forgató berendezést is. Az uszoda rekonstrukciója min­denképpen szükséges. Ahhoz, hogy szabványos medencévé tegyük, hárommillió forint pluszköltség kell. Ezzel a befektetéssel létre tud­juk hozni Földváron az egyedüli szabványméretű medencét. így jö­vőre EB-versenyt rendezhet a szö­vetség városunkban. Gyakorlatilag ez a terv első szakasza. Ha nem bírja anyagiakkal a további szaka­szokat az önkormányzat, attól a medence marad Földváré. A jelenlévő testület egyhangúan megszavazta a projekt elvi támo­gatását, s azt is, hogy belekezd az első lépcső megvalósításába. Ez a döntés hosszútávon megha­tározhatja Tiszafóldvár fejlődését, a fürdő kihasználtságát. Kitörési pontot jelenthet egy alföldi kisvá­rosnak, s nem csak a termálvíz csordogál a Tiszába, hanem a strand működése folytán pénz is folyhat vissza a földvári emberek számára. G.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom