Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Régészettudomány - Váczi Gábor et al.: Előzetes jelentés Tiszakürt-Zsilke-tanya lelőhely feltárásáról

VÁCZI GÁBOR - FÜLÖP KRISTÓF - LÖRNHARDT M. DENISA - SZABÓ NÓRA: ELŐZETES JELENTÉS TISZAKÜRT-ZSILKE-TANYA LELŐHELY FELTÁRÁSÁRÓL hasonló módon vesszőkötegekkel rögzítették egymáshoz.10 11 Mindhárom eddig előkerült magyarországi neolitikus bodonkút változatos techno­lógiai kialakítása jól illeszkedik az ez idő tájt Európa szerte megjelenő és elterjedő, magasszintű nyersanyagismeretre és technológiai tudásra utaló összetett, faszerkezetes kutak körébe." A bodonkút belsejéből mindössze minimális kerámiaanyag és némi fahulladék került elő. A betöltésből egy 55 cm hosszú szakaszon pol­lenmintát vettünk, valamint 20-30 centiméterenként földminta is elcso­­magolásra került. A kútszerkezet egyben történő kiemelésére a körül­mények és a faelemek repedései miatt nem volt lehetőség. A lelőhelyről összesen 17 darab neolitikus temetkezés került elő (2. kép). A sírok többsége a településen belül magányosan vagy kisebb csopor­tokban szóródott. Némely sír szoros térbeli kapcsolatot mutatott az épületekkel. Többségük az ÉNy-DK tájolásukkal is igazodott a rekonst­ruálható épület tájolásához, hasonlóan más egykorú temetkezések­hez.12 Néhány sír ezzel szemben valamivel távolabb került kialakításra. Két sír egészen távol, a keleti dombhát déli felén került elő. Esetükben előfordulhat, hogy egy néhány objektumból álló, kisméretű településhez tartozhattak, melyet az egykori homokbánya megsemmisített. Azonban esetleges különleges helyzetükre utalhat az a tény, hogy egyiküket - a lelőhelyen egyedülálló módon-nem a bal, hanem a jobb oldalára fektet­ték. Más elemeiben azonban nem térnek el a lelőhelyen körvonalazható általános temetkezési rítustól. A sírok meglehetősen sekélyek, ennek köszönhetően sokuk kisebb-na­­gyobb mértékben bolygatott. Az eredeti sírgödör ovális formáját csak ritkán lehetett megfigyelni. A halottakat egy kivételtől eltekintve, élet­kortól függetlenül minden esetben zsugorítva fektették, gyakran a bal kézfejet a fej alá vagy elé hajlítva. A fektetés a fentiekben említett sír kivételével minden esetben a bal oldalra történt, jól illeszkedve a korszak státusztól független, bal oldali fektetési dominanciájába.13 Ezzel szem­ben a sírok tájolása nem mutat egységes képet, a halottak irányításának öt különböző módja is megfigyelhető volt. A mellékletek száma a korszak temetkezési szokásainak megfelelően minimális.14 Kilenc esetben egyáltalán nem helyeztek mellékletet az el­hunyt mellé. Öt esetben mindössze egy melléklettel látták el az elhuny­tat (1-1 db kisméretű edény, 1 db őrlőkő, 1-1 db Spondylus gyöngy). Egy esetben a sírba két tárgy került, egy okkerrög és egy kagyló. A leggazdagabb sírban (1021/1082) összesen 9 db különböző formájú, kis és közepes méretű kő, illetve Spondylus gyöngy szóródott, részben másodlagos helyzetben. A sír különleges helyzetét jelzi, hogy a nőt új­szülött gyermekével együtt temették el. Továbbá ez az egyetlen olyan temetkezés, ahol a testet nem különálló sírgödörben, hanem egy ová­lis hulladékgödör aljára fektették. Két másik sírban megtaláljuk a kor­szak jellegzetes nagyméretű, hengeres formájú Spondylus gyöngyeit is (5. kép/1-2.).15 A legkülönlegesebb sír (1385/1514) az épületek közelé­ben látott napvilágot. A bal oldalára fektetett, zsugorított halott feje alá 10 KIRÁLY-TÓTH 2015. 214. 11 TEGEL et al. 2012.; WEINER 2012. 12 DOMBORÓCZKI2009. 13 WHITTLE et al. 2013.61,66,75,89. 14 ORAVECZ1998-1999.56-58.; OROSS-MARTON 2012.269-277. 15 SIKLÓSI-CSENGERI2011.49. Table 1. egy homorú oldalával lefelé fordított őrlőkövet helyeztek (5. kép/3-4.). Az őrlőkövet valószínűleg okker zúzására használták, melyre az okkerrel borított használati felület utal (5. kép/5.). Hasonló feldolgozóeszközöket egykorú németországi sírokból és településekről is ismerünk.16 Az okker kiemelt szimbolikus jelentőségét a már említett edénydepó mellett a le­lőhely más temetkezései is kihangsúlyozzák. Egy sírban megfigyelhető volt a koponya vörösre festése. Egy másik sír egyetlen mellékletét pedig egyetlen okkerrög jelentette. Az 1413/1542-es sírban a jobb könyök alá egy okkerrel töltött kisméretű edényt helyeztek (5. kép/7-9.). Hasonló okkerrel töltött edényt a közeli Cserkeszőlő-Kisasszony-szőlő III. lelő­hely egyik sírjából is ismerünk.17 A nyugati dombháton előkerült egy szórványos Spondylus csüngő is (5. kép/6.). Az ékszer más, egykorú temetőkben jellegzetes sírmellék­letként való megjelenése alapján valószínűleg esetünkben is egy sírhoz tartozhatott, mely azonban a modern mezőgazdasági talajművelés so­rán megsemmisülhetett.18 Római császárkor (Kr.u. 2-4. sz.) A feltárt régészeti jelenségek jelentős része a római császárkorra (Kr. u. 2-4. sz.) keltezhető. Az egykor itt megtelepedett szarmata né­pesség objektumának legtöbbje egyszerű, tároló funkcióval rendelkező gödör és hulladékgödörként használt kerek, egyenesen bővülő, illetve méhkas alakú gödrök jelentik. Ezenfelül kerültek elő kültéri kemencék maradványai (2. kép) és néhány gödör, amelyeket vörösre kiégett járatok kötöttek össze, ezeket füstölő illetve aszaló veremként azonosítottuk. A feltárás során 18 objektumot „lakóépületként” interpretáltunk, for­májuk és alapterületük alapján. Félig földbe mélyített, négyszögletes, döngölt vagy paticsfalú, oszlopos szerkezetes épületek voltak, egy vagy kettő cölöpiyukkal a hossztengely mentén. Tűzhelyre utaló nyomok csak három esetben voltak megfigyelhetők, ezek többnyire kisebb méretű ke­rek kemencék, melyek sütésre illetve fűtésre szolgálhattak. Az épületek kapcsán itt megemlítendő a földbe ásott házalakú vermek, melyek nem rendelkeztek sem bejárattal sem cölöplyukakkal, arra utalva, hogy ga­bonatároló gödrök/pincék lehetek. Az objektumok túlnyomó többségének leletanyagát a jellegzetes szürke és téglaszínű korongolt kerámia, kézzel formált fazéktöredékek és igen nagy mennyiségű állatcsont alkotta.19 A telepkerámiában a helyi készítésű anyag közt felbukkannak a terra sigillata (6. kép/1-2.) diszkerámia töredékei is. Az ásatás során megfi­gyelt terra sigillata töredékek Rheinzabern, Westerndorf és Pfaffenhofen műhelykörzethez köthető termékek. A római árun kívül másik karak­terisztikus jelenség a terra sigillata helyi utánzatok jelenléte, többnyi­re kónikus poharak és tálak kerületek elő, díszítés nélkül és ritkáb­ban bepecsételt mintával. A telepen importként megjelenő edények 16 MELLER et al. 2013.148-151. Liste 2. 17 SZILÁGYI et al. 2017.397. Fig. 4. 18 ORAVECZ 1998-1999. 19 A kő leletanyag, vastöredékek és egyéb anyagok előfordulása meglehetősen gyér, műhelyre vagy ipari tevékenységre utaló nyomokat sem észleltünk. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom