Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Váczi Gábor et al.: Előzetes jelentés Tiszakürt-Zsilke-tanya lelőhely feltárásáról
VÁCZI GÁBOR - FÜLÖP KRISTÓF - LÖRNHARDT M. DENISA - SZABÓ NÓRA: ELŐZETES JELENTÉS TISZAKÜRT-ZSILKE-TANYA LELŐHELY FELTÁRÁSÁRÓL hasonló módon vesszőkötegekkel rögzítették egymáshoz.10 11 Mindhárom eddig előkerült magyarországi neolitikus bodonkút változatos technológiai kialakítása jól illeszkedik az ez idő tájt Európa szerte megjelenő és elterjedő, magasszintű nyersanyagismeretre és technológiai tudásra utaló összetett, faszerkezetes kutak körébe." A bodonkút belsejéből mindössze minimális kerámiaanyag és némi fahulladék került elő. A betöltésből egy 55 cm hosszú szakaszon pollenmintát vettünk, valamint 20-30 centiméterenként földminta is elcsomagolásra került. A kútszerkezet egyben történő kiemelésére a körülmények és a faelemek repedései miatt nem volt lehetőség. A lelőhelyről összesen 17 darab neolitikus temetkezés került elő (2. kép). A sírok többsége a településen belül magányosan vagy kisebb csoportokban szóródott. Némely sír szoros térbeli kapcsolatot mutatott az épületekkel. Többségük az ÉNy-DK tájolásukkal is igazodott a rekonstruálható épület tájolásához, hasonlóan más egykorú temetkezésekhez.12 Néhány sír ezzel szemben valamivel távolabb került kialakításra. Két sír egészen távol, a keleti dombhát déli felén került elő. Esetükben előfordulhat, hogy egy néhány objektumból álló, kisméretű településhez tartozhattak, melyet az egykori homokbánya megsemmisített. Azonban esetleges különleges helyzetükre utalhat az a tény, hogy egyiküket - a lelőhelyen egyedülálló módon-nem a bal, hanem a jobb oldalára fektették. Más elemeiben azonban nem térnek el a lelőhelyen körvonalazható általános temetkezési rítustól. A sírok meglehetősen sekélyek, ennek köszönhetően sokuk kisebb-nagyobb mértékben bolygatott. Az eredeti sírgödör ovális formáját csak ritkán lehetett megfigyelni. A halottakat egy kivételtől eltekintve, életkortól függetlenül minden esetben zsugorítva fektették, gyakran a bal kézfejet a fej alá vagy elé hajlítva. A fektetés a fentiekben említett sír kivételével minden esetben a bal oldalra történt, jól illeszkedve a korszak státusztól független, bal oldali fektetési dominanciájába.13 Ezzel szemben a sírok tájolása nem mutat egységes képet, a halottak irányításának öt különböző módja is megfigyelhető volt. A mellékletek száma a korszak temetkezési szokásainak megfelelően minimális.14 Kilenc esetben egyáltalán nem helyeztek mellékletet az elhunyt mellé. Öt esetben mindössze egy melléklettel látták el az elhunytat (1-1 db kisméretű edény, 1 db őrlőkő, 1-1 db Spondylus gyöngy). Egy esetben a sírba két tárgy került, egy okkerrög és egy kagyló. A leggazdagabb sírban (1021/1082) összesen 9 db különböző formájú, kis és közepes méretű kő, illetve Spondylus gyöngy szóródott, részben másodlagos helyzetben. A sír különleges helyzetét jelzi, hogy a nőt újszülött gyermekével együtt temették el. Továbbá ez az egyetlen olyan temetkezés, ahol a testet nem különálló sírgödörben, hanem egy ovális hulladékgödör aljára fektették. Két másik sírban megtaláljuk a korszak jellegzetes nagyméretű, hengeres formájú Spondylus gyöngyeit is (5. kép/1-2.).15 A legkülönlegesebb sír (1385/1514) az épületek közelében látott napvilágot. A bal oldalára fektetett, zsugorított halott feje alá 10 KIRÁLY-TÓTH 2015. 214. 11 TEGEL et al. 2012.; WEINER 2012. 12 DOMBORÓCZKI2009. 13 WHITTLE et al. 2013.61,66,75,89. 14 ORAVECZ1998-1999.56-58.; OROSS-MARTON 2012.269-277. 15 SIKLÓSI-CSENGERI2011.49. Table 1. egy homorú oldalával lefelé fordított őrlőkövet helyeztek (5. kép/3-4.). Az őrlőkövet valószínűleg okker zúzására használták, melyre az okkerrel borított használati felület utal (5. kép/5.). Hasonló feldolgozóeszközöket egykorú németországi sírokból és településekről is ismerünk.16 Az okker kiemelt szimbolikus jelentőségét a már említett edénydepó mellett a lelőhely más temetkezései is kihangsúlyozzák. Egy sírban megfigyelhető volt a koponya vörösre festése. Egy másik sír egyetlen mellékletét pedig egyetlen okkerrög jelentette. Az 1413/1542-es sírban a jobb könyök alá egy okkerrel töltött kisméretű edényt helyeztek (5. kép/7-9.). Hasonló okkerrel töltött edényt a közeli Cserkeszőlő-Kisasszony-szőlő III. lelőhely egyik sírjából is ismerünk.17 A nyugati dombháton előkerült egy szórványos Spondylus csüngő is (5. kép/6.). Az ékszer más, egykorú temetőkben jellegzetes sírmellékletként való megjelenése alapján valószínűleg esetünkben is egy sírhoz tartozhatott, mely azonban a modern mezőgazdasági talajművelés során megsemmisülhetett.18 Római császárkor (Kr.u. 2-4. sz.) A feltárt régészeti jelenségek jelentős része a római császárkorra (Kr. u. 2-4. sz.) keltezhető. Az egykor itt megtelepedett szarmata népesség objektumának legtöbbje egyszerű, tároló funkcióval rendelkező gödör és hulladékgödörként használt kerek, egyenesen bővülő, illetve méhkas alakú gödrök jelentik. Ezenfelül kerültek elő kültéri kemencék maradványai (2. kép) és néhány gödör, amelyeket vörösre kiégett járatok kötöttek össze, ezeket füstölő illetve aszaló veremként azonosítottuk. A feltárás során 18 objektumot „lakóépületként” interpretáltunk, formájuk és alapterületük alapján. Félig földbe mélyített, négyszögletes, döngölt vagy paticsfalú, oszlopos szerkezetes épületek voltak, egy vagy kettő cölöpiyukkal a hossztengely mentén. Tűzhelyre utaló nyomok csak három esetben voltak megfigyelhetők, ezek többnyire kisebb méretű kerek kemencék, melyek sütésre illetve fűtésre szolgálhattak. Az épületek kapcsán itt megemlítendő a földbe ásott házalakú vermek, melyek nem rendelkeztek sem bejárattal sem cölöplyukakkal, arra utalva, hogy gabonatároló gödrök/pincék lehetek. Az objektumok túlnyomó többségének leletanyagát a jellegzetes szürke és téglaszínű korongolt kerámia, kézzel formált fazéktöredékek és igen nagy mennyiségű állatcsont alkotta.19 A telepkerámiában a helyi készítésű anyag közt felbukkannak a terra sigillata (6. kép/1-2.) diszkerámia töredékei is. Az ásatás során megfigyelt terra sigillata töredékek Rheinzabern, Westerndorf és Pfaffenhofen műhelykörzethez köthető termékek. A római árun kívül másik karakterisztikus jelenség a terra sigillata helyi utánzatok jelenléte, többnyire kónikus poharak és tálak kerületek elő, díszítés nélkül és ritkábban bepecsételt mintával. A telepen importként megjelenő edények 16 MELLER et al. 2013.148-151. Liste 2. 17 SZILÁGYI et al. 2017.397. Fig. 4. 18 ORAVECZ 1998-1999. 19 A kő leletanyag, vastöredékek és egyéb anyagok előfordulása meglehetősen gyér, műhelyre vagy ipari tevékenységre utaló nyomokat sem észleltünk. 97
