Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Novák László Ferenc: Nagykőrös szerepe a száz éve megalakult Tanácsköztársaság honvédő háborújában 1919
TISICUM XXVIII. Május 4-én a Forradalmi Kormányzótanács a Vörös Hadsereg főparancsnokává Böhm Vilmost, vezérkari főnökévé Stromfeld Aurélt nevezte ki. Három hadtest alakult, Nagykőrös, Hatvan és Székesfehérvár székhellyel. Május 5-én alakult meg Aradon Károlyi Gyula elnökletével az első ellenforradalmi kormány. Május 11-én a Hadügyi Népbiztosság a délről várható francia, román támadás elhárítása érdekében a Duna-Tisza-közére vonta össze a Vörös Hadsereg fő erőit. Május 10 -június 10. között a Vörös Hadsereg visszaverte a cseheket, visszafoglalva többek között Érsekújvárt, Rimaszombatot, Rozsnyót, Szécsényt, Füleket, Miskolcot, Lévát, Zólymot, Losoncot, Tokajt, Sátoraljaújhelyt, Eperjest. Június 6-án Kassa, Korpona és Selmecbánya bányavárosok is magyar kézre kerültek. Június 6-án alakult meg a második Károlyi-kormány (hadügyminisztere Horthy Miklós) Június 30-án az antant, illetve Clemenceau felszólítására megkezdte a Vörös Hadsereg a Felvidék kiürítését. Július 20-án megindul a Vörös Hadsereg támadása a tiszai fronton Szolnok térségében. Július 27-én a Vörös Fladsereg feladja a szolnoki hídfőt, és a Tisza innenső oldalára vonul vissza. Július 30-án a román csapatok Tiszasüly, Tiszabő térségében átlépték a Tiszát. Augusztus 1-én lemondott a Forradalmi Kormányzótanács, a Tanácsköztársaság megbukott. A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács Peidl Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek, aki megalakította szakszervezeti kormányát. Augusztus 4-én a román hadsereg megszállta Budapestet. Magyarország sorsa már 1916-ban végleg megpecsételődött. Ennek megrázó előjele volt a Román Királyság támadása Erdély ellen, előzőleg az olaszfront kialakulása 1915-ben a Monarchia isztriai területén.9 9 A háború kitörése után, már 1915. április 26-án Olaszország és az antant között létrejött a londoni egyezmény, amelyben Itáliának ígérték a központi hatalmak elleni háborúba lépésért Tirolt, Trentinot, Triesztet, Isztriát. Az olaszok 1915. május 25-én hadat üzentek a központi hatalmaknak. Az emigráns nemzetiségiek szervezkedése is hatékonynak bizonyult. Például 1918. február 22-én megalakult az emigráns Csehszlovák Nemzeti Tanács Benes, Masaryk, Stefanik vezetésével; 1916. augusztus 17-én Románia és az antant Bukarestben szerződést kötöttek, amelyben a Monarchia megtámadásáért nekik ígérték Erdélyt, Bánátot, Parciumot, Bukovinát; 1916. augusztus 27-én a románok támadást indítottak Magyarország ellen. Mintegy 600 kmes határszakaszon a Kárpátok hágóin (pl. Vöröstorony-szoros, Úz-völgy) félmilliós román hadsereg tört Erdélybe. A szövetséges haderő ekkor még visszaverte a román támadást, december 6-án elfoglalták még Bukarestet is. GUNST (szerk.), 1979., FRÁTER, 2003.17-29. 1. kép: A „Hej, Nagykőrös híres város ...” c. állandó kiállítási monográfia első világháborút lezáró Tanácsköztársaság történetét bemutató része. A kép közepén tengerész matrózruhában Kántor József, mellette Zsembery Gyula direktóriumi elnök, Kántor alatt Szabó Judit, a vésztörvényszék bírája látható. A tárló jobb alsó részében a Kun Béla által Abonyban, a VI. hadosztály Nagykőrösön toborzott 31. gyalogezredének adományozott zászlója látható. (Roboz László felv. 1980) A nemzet tragédiája 1918-ban következett be. IV. Károly uralkodó monarchiája végveszélybe került, felbomlott a hadsereg. Magyarország nemzetiségeinek szeparatizmusa felszínre tört, amelyet a franciák támogattak, de a monarchia nem tett semmit ennek megakadályozására. A románok 1918. december 1-jén Gyulafehérváron tartott gyűlésükön egyoldalúan döntöttek Erdélynek a Román Királysághoz történő csatolásáról. Erdély önálló állammá alakulása - mint volt a korábbi évszázadokban -, fel sem merült. Mindezt megtehették, mert a magyar hadsereg már szétzilált, harcképtelen állapotban volt.10 11 * Az ország feldarabolása napirenden volt. A Kárpátokon túli románság akadálytalanul kiterjeszthette hatalmát Erdélyre, december végére a román hadsereg elfoglalta minden ellenállás nélkül.11 A megszálló francia haderő - az 10 Hogy milyen harcképes fiatal tisztek voltak, bizonyság rá, hogy a franciák által megszállt Szegeden, azok támogatásával szervezkedhettek. Itt állt fel az ellenforradalmi második Károlyi-kormány, melynek hadügyminisztere Horthy Miklós volt (Károlyi Gyula Aradon szervezte meg a kormányát még május 5-én, de a románok előnyomulása miatt a francia gyarmati hadsereg által megszállva tartott Szegedre tették át a székhelyüket). Horthy lett a Nemzeti Hadsereg vezére, melynek zászlóbontását Siófokon tartották. Tehát, a Tanácsköztársaság, nem pedig a román megszálló hadsereg elleni fellépés teremtette meg az ellenállást 1919 májusában, júniusában. A harcedzett fiatal tisztek vezére, Prónay Pál szervezésében (1874. Romhány; édesapja tótprónai és blatnicai Prónay István; édesanyja, zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Mária fiaként Jászkun-Szolnok megyei kötődésű, a világháborúban a Jászkun Huszárezred századosa, ezért is lehetett közelebbi ismeretségben a Kenderesen földbirtokos nagybányai Horthy Miklóssal) katonai különítmény alakult Szegeden. A franciák engedélyével lépték át a demarkációs vonalat és vonultak el titokban, az éj leple alatt Szatymaz-Kistelek irányába, Dunaföldvár-Siófok felé, hogy csatlakozzanak Horthy nemzeti hadseregéhez. Útjukban megtorlásként brutális kegyetlenkedést, gyilkosságokat követtek el a kommün híveivel, támogatóival szemben. PRÓNAY 1963. 11 Megrázóan ír Kolozsvár megszállásáról Tamási Áron a „Czímeresek” című könyvében (az akadály nélkül belopakodó román hadsereg bocskoros 184
