Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Novák László Ferenc: Nagykőrös szerepe a száz éve megalakult Tanácsköztársaság honvédő háborújában 1919
Novak László Ferenc Nagykőrös szerepe a száz éve megalakult Tanácsköztársaság honvédő háborújában 1919. Az 1919. március végén megalakult Tanácsköztársaság előzményei, krónikája röviden:1 1918. február 1-4. A Monarchia haditengerészetének Pula melletti második központi bázisán Cattaroban (Boka Kotorska) a haditengerészek felkelése tört ki, követelve a háború befejezését, életkörülményeik javítását. A lázadásra ideológiai alapjául szolgált az 1917. október végi orosz szocialista-kommunista forradalom eszmeisége (a Cattaroi-öbölben - „Bocche di Cattaro” - horgonyzó hadihajókra felvonták a vörös zászlót, a tiszteket pedig letartóztatták).2 A hadihajók valamelyikén volt matróz a nagykőrösi Kántor József. A felbomló Monarchia legnagyobb vesztese Magyarország lett. Az antant támogatásával a szerbek, románok, csehek katonai lépéseket tettek magyar területek megszállására elfoglalására már 1918-ban. 1918. október 31-én József főherceg kinevezi gróf Károlyi Mihályt miniszterelnöknek (a háborút ellenző gróf Tisza Istvánt meggyilkolták). A hadügyi tárcát Linder Béla kapta, aki a felbomlott magyar hadsereget gyakorlatilag feloszlatta, ahelyett, hogy mozgósította, riadóztatta volna a katonaságot, megszervezte volna a védekezést az intervenciósok ellen. A mai határvonal kialakítása már ekkor megtörtént a francia segédlettel támadó csehek, románok és szerbek részéről. 1918. december í-jén a román nemzetiség a Gyulafehérváron tartott szeparatista gyűlésén egyoldalúan döntött Erdélynek a román királysághoz történő csatlakozásáról. 1918. december 3-án a már megalakult csehszlovák kormány Párizsban engedélyt kapott Felső-Magyarország megszállására. 1918. december 30-án francia csapatok vonultak be Szegedre. Bácska- Bánát, Szabadka szerb, Erdély és Parcium román, Felső-Magyarország cseh megszállás alá került.3 1919. február 26-án Párizsban tartott békekonferencián a külügyminiszterek tanácsa a magyar és román hadsereg közti semleges zóna kialakításáról döntött. Korábban már a románok előrenyomultak az Erdélyen túli, parciumi, alföldi területekre is, a Szatmárnémeti-Nagykároly- Nagyvárad-Nagyszalonta-Arad demarkációs vonalig. Az erről szóló jegyzéket a francia Vyx ezredes 1919. március 20-án adta át a magyar köztársasági elnöknek, aki azonban ezt elutasította. 1919. március 21-én a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesül. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot. Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács Garbai Sándor elnökletével, kinevezték a népbiztosokat. 1 GUNST (szerk.) 1979.437-460. 2 MERÉNY11984. 3 TONELL11939.; NAGY 1992.303-304. 1919. március 24-én kihirdetik a XXII. törvényrendeletet a Vörös Hadsereg felállításáról (szervezetlensége ellenére a Vörös Hadsereg honvédő háborúra kellett, hogy felkészüljön).4 Megkezdődtek a toborzások a fővárosban és vidéken. 1919. április 10-én a román koronatanács elrendelte az antant felhatalmazásával a Tanácsköztársaság elleni támadás megindítását. Április 16- án átlépték a demarkációs vonalat, és megkezdték előrenyomulásukat a Tisza irányába.5 1919. április 15-én a Szegedre a már bevonult francia sereg főparancsnoka megszállt területté nyilvánítja a várost és környékét.6 A francia gyarmati hadsereg uralta a vidéket.7 1919. április 26-án Kratochvil Károly ezredes, jóllehet a Tanácsköztársaság vezetőivel együtt működött - a felmerült bizalmatlanság, ellentét miatt -, mégis kapitulációra határozta el magát. A Székely Hadosztály parancsnokának megbízottja tárgyalt a megadás feltételeiről, Nyírbaktán aláírták a románok előtti fegyverletételi szerződést.8 Április 27-én a cseh hadsereg általános támadásba lendül Felső-Magyarországon. A románok elfoglalták Nyíregyházát, Balmazújvárost, Kabát. 4 Az Arany János Múzeum állandó kiállítási monográfiában volt látható a Vörös Újságnak az az oldala, amely már a Magyarország déli, az Alföldön meghúzott trianoni határvonalát mutatja! 5 A román hadsereg 64 zászlóaljjal, 28 lovas századdal, 48 tüzérosztaggal támadott és a Tiszáig nyomultak. FRÁTER 2003.181-182. 6 Boblet ezeredes szállta meg Szegedet. A város kormányzója Charpy tábornok közvetlen alárendeltje volt. A franciák mögött a szerb hadsereg nyomult előre a Délvidéken. Már Újszegedre is bevonultak. NAGY 1985.306. 7 NAGY 1985. 8 A forradalmi kormányzótanács elnöke, Garbai Sándor kapcsolatba lépett Kratochvillal, aki együttműködött a Vörös Fladsereggel. Debrecenben rábízták a keleti front parancsnokságát. A hadseregszervezés nehézségekkel küszködött. Stromfeld Aurél lett a hadtestparancsnok, s a katonai parancsnokság a románok erőteljes támadása miatt Kratochvillra bízta a 39. dandár vezetését, aki végül is kivonta magát a Vörös Hadsereg köteléke alól, a kapitulációt tartotta jó megoldásnak. Kratochvill Károly hadosztályparancsok megbízásából Füleky Dezső vezérkari százados tárgyalt a románokkal. A fegyverletételre április 27-én került sor Demecseren. A leszerelt, mintegy ötezer fős Székely Hadosztályt hadifoglyokként - embertelen körülmények között - Nyírbaktáról vasúton Brassóba szállították a románok. A hadosztály egy része azonban nem tette le a fegyvert, nem adta meg magát a románoknak. A hadosztály maradványából szervezték meg április 29-én a - háromnégyezer fős - Székely Dandárt, amely a Vörös Hadsereg III. hadtestébe integrálódott, Hatvan székhellyel. Kassa térségében a csehek, Tiszafüred— Rakamaznál a románok ellen harcoltak. LACZKÓ, 1992. 78-81., FRÁTER 2003.180-191. 183
