Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Bojtos Gábor: Kilakoltatási eljárás "Lenk Gyula budapesti lakos" ellen
TISICUM XXVIII. alkotmányos érzületével és hazafiasságával nem találta összeegyeztethetőnek, hogy a jelenlegi alkotmányellenes kormány alatt szolgáljon”.'2 A főispán ezután szabadságoltatta magát. Mivel Kristóffy belügyminiszter megsemmisítette a törvényhatóság által elfogadott határozatokat,13 valamint az országos politikai színtéren sem történt érdemi előrelépés, az október 16-án megtartott közgyűlés kemény szavakkal és határozott döntésekkel állt ki korábbi határozatai mellett.14 Ugyancsak ezen a közgyűlésen Bozóky Árpád indítványára „alkotmányvédő bizottság” alakult gróf Almásy Imre elnökletével.15 Ferenc József végül csak egy hónap múlva, 1905. évi november hó 21- én mentette fel Lippich Gusztávot állásából és nevezte ki az új főispánt, Lenk Gyula királyi ítélőtáblái bíró személyében.16 A főispáni tisztség A törvényhatóságok élén álló főispánok jogkörét több törvény is szabályozta (1870: XLII. törvénycikk, 1886: XXI. törvénycikk, 1929: XXX. törvénycikk). A főispán a kormány megbízottja, a végrehajtó hatalom képviselője volt, akit a király nevezett ki és aki „ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot és őrködik a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei felett”.17 A posztra elsősorban politikai állásként kell tekintenünk, mivel egyrészt bizalomvesztés esetén bármikor el lehetett bocsátani, másrészt a kormányváltások idején a főispánok automatikusan beadták lemondásukat.18 A kinevezett főispánt a törvényhatóság közgyűlésen iktatta be (installáció); ekkor ünnepélyes keretek között tett esküt. Témánk idején a második törvényhatósági törvény (1886: XXI. törvénycikk) volt életben, amelynek IV. fejezete szól a főispánokról. Lehetőséget kapott arra is, hogy felülvizsgáltasson közgyűlési határozatokat. A megye megalakulásától 1944-ig a vármegyében 19 főispán követte egymást. Leghosszabb ideig Almásy Sándor ült a főispáni székben (1922 és 1932 között 10 éven át). Vele ellentétben több főispán éppen 12 MNL JNSzML IV.405.787/1905. 13 MNL JNSzML IV.407. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai (a továbbiakban: IV.407.), 768/1906. Az alispán szeptember 5-én felterjesztéssel „válaszolt” a négy nappal korábbi rendeletre (Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Hivatalos Lapja, 1905. november 16.), azonban ezt is elutasították. 14 „Szent kötelességének tartja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége minden törvényes eszközzel megvédeni hazánk ezeréves alkotmányát s abban biztosított állami önállóságát, bárhonnét jövő támadással szemben”. MNL JNSzML IV.405.539/1905. 15 A bizottság megalakulásáról és tevékenységéről: MNL JNSzML IV.407. 324/1906. 16 MNL JNSzML IV.407. 311/1906.; Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1905.11.20.17. 17 1870: XLII. te. 53. §. 18 NAGY 2007.89-91. csak megmelegedhetett ugyanott: Egan Imre (1920: kormánybiztos-főispán), Lenk Gyula (1905-1906), Lippich István (1919-1920: kormánybiztos-főispán) csak pár héten-hónapon keresztül volt főispán. Lenk Gyula Lenk Gyula a Nagykunság fővárosában, Karcagon született 1850. december 2-án.19 Apja a Gömör vármegyei Rozsnyóról származó, evangélikus vallású Lenk Adolf (18087-1867) a város első orvosaként került Karcag városába 1832-ben.20 Ebben az évben írta meg orvostudori értekezését a Magyar Királyi Tudományegyetem orvostudományi karán „a hideg fürdőkről”.21 Később a Jászkun Kerület tiszti főorvosaként is működött, emellett rendszeres résztvevője volt a városi közgyűléseknek. Anyja Szigethy Júlia (1815-1871).22 A szülők sírja Karcagon, a déli temetőben található. Testvérei közül Lenk Gusztáv (1841-1932) apját követve orvos lett. Karcag város orvosa, majd a „katonaság egészségügyi ellátásával megbízott honvédorvos’' volt. 1890 és 1919 között Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszti főorvosaként működött. Tagja volt az Országos Egészségügyi Tanácsnak, az uralkodó pedig érdemeiért az egészségügyi főtanácsosi címet adományozta neki.23 Másik bátyja, Lenk Sándor (1843-1913)24 1867-ben a Jászkun Kerület tiszteletbeli jegyzőjeként tűnt fel a forrásokban. A vármegye létrejöttekor, 1876-ban tiszti főügyész volt, majd Király Alajos jákóhalmi kerületi képviselő lemondása után sikerrel mérettette meg magát szabadelvűként az országgyűlési választásokon, ám egy év múlva, 1878-ban már Szilágyi Dezső szerezte meg a mandátumot.25 Még többször próbálkozott az országgyűlési választásokon (1901,1905,1910), ám nem járt sikerrel.26 Ezután az Adria Biztosító Társaság jogtanácsosa volt. Lenk Gyula középiskolái sikeres befejezése után - 1869-ben - egyéves önkéntesként szolgált a császári és királyi 6. dragonyosezrednél.27 Ezt követően a debreceni református főiskolán tanult, ahol köz- és váltóügyvédként végzett. A német nyelvet bíró Lenk pályáját a karcagi járásbíróságon kezdte (1872-1876), majd aljegyző és I. osztályú jegyző volt Egerben (1876-1880). 19 MNL JNSzML XXXIII.1. Karcag, református születési anyakönyv, 9/1850. 20 Gyászjelentés, 1867. Országos Széchenyi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK); Életének 60. évében hunyt el tüdőlobban. MNL JNSzML V.101.a. Karcag város tanácsának iratai, Végzések jegyzőkönyve, 831/1832.: „A tanács némely ajánlások segítségével Lenk Adolf doktor úrban állapodván és nyugodván meg". 21 BUGY11977.90. 22 Gyászjelentés, 1871. OSZK. 23 HIRN-ZSADÁNY11928.; Nemzeti Jövőnk, 1939. január 14. 24 1913. május 6-án öngyilkosságot követett el. Budapesten, a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1913. május 8.2. 25 VARGA 1935.160. 26 Lenk Sándort „tekintélyes pesti ügyvédként” és „igazi szabadelvűként” jellemezték. Jászberény és vidéke, 1901. január 6.5. 27 1892-ben saját kérelmére szolgálaton kívüli viszonyba helyezték a honvédségnél, ahol ekkor tartalékos főhadnagy-hadbírói rangban állt. Rendeleti Közlöny a Magyar Kir. Honvédség számára. 54. sz. 1892. október 10.341. 154
