Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Polgár Zoltán: Paládács vagy Tét, az oklevelek tanulsága
Polgár Zoltán Paládics vagy Tét - az oklevelek tanulsága Ajánlás vagy élőbeszéd Két kedves kollégámat köszöntjük 60. születésnapjuk alkalmából. Ez ad nekem felmentést és ürügyet arra, hogy belekontárkodjak egy másik szakmába, a történettudományba. Bocsánat a kissé didaktikus stílusért és az irodalom sovány alkalmazásáért, de csak turista vagyok mindenki szerencséjére. Köszöntelek benneteket, még sok évet töltsétek közös kedvenc témánk a középkor kutatásával! A szolnoki ipari park bővítése kapcsán végeztünk megelőző régészeti feltárást a Szolnok-Piroskai úton. Az ásatás 2017 november és 2018 márciusa között zajlott.1 Az előzetes régészeti dokumentáció (ÉRD) elkészítése folyamán előkerült egy harang több darabja, valamint egy kő- és/vagy téglaépületre utaló omladékréteg. Szerencsés esetben egy feltárandó területen nincsen sok korszak, az értelmezést ez jelentősen megkönnyíti. Ilyen helyzet van a Piroskai út lelőhelyen is, ahol késő rézkori és Árpád-kori leleteket találtunk csak az eddig érintett részeken, és persze szarmatákat, de az Alföldön ők mindenütt ott vannak. Az Árpád-kori falurészlet jól keltezhető, 10 pénzérmét találtunk az objektumokban, ezekből hét darab III. Béla király tálkapénze, a másik három pedig 12. századi aprópénz. A harang töredékeiből (5 db) hármat össze lehetett illeszteni és egy korai, legfeljebb 13. századi, de inkább korábbi típusnak bizonyult. A feltárásról az anyag restaurálása és teljes feldolgozása után fogok beszámolni. Újabb szerencsés mozaikdarab történetünkben, hogy a feltárás területét 1380-ban keletkezett oklevéllel tudjuk beazonosítani. Az oklevél Szolnok királyi falu2 déli határának elkülönítéséről szól az ott levő Paládics és Tétmonostora falvaktól. Kőépület, harang, templom, Tétmonostora - na kérem, meg is vagyunk, gondolhatná az ember, pedig nem. A Tétmonostora elnevezés egyértelmű: abban a faluban, vagy közvetlen környékén szerzetesrendi, vagy nemzetségi monostor állott. A következő kérdés, hogy ki alapította. Könynyű kérdés, ez már feldolgozott terület, felütjük a megfelelő könyvet.3 4 „Tétmonostora (Külső-Szolnok vm., váci em; Szolnok mellett délre, Tószeg területén keresendő, HUN) Ismeretlen rendű monostor. Egyetlen említése 1380-ból ismert. Ekkor már csupán helynév. (CSÁNKI1670; Paradisum 547 [HERVAY])’* 1 Minden beruházó sietteti a feltárásokat, de szerintem a téli ásatás egyszerűen kidobott pénz, jelen esetben 4 hónap alatt tudtuk elvégezni a 4-5 hetes munkát. 2 Igen, falu, mert a mezővárosi címet csak 1422-ben kapta meg Szolnok. A királyi várispánság központjaként vannak kiváltságai a várnépeknek, de ez egy másik szál, mellyel most nem foglalkozhatunk. 3 F. ROMHÁNYI2008. 4 A Tétmonostora tiszteletbeli prépostja címe a mai napig létezik, a katolikus egyház szolnoki esperessége adományozza. 1. kép: Szolnok és Paládics-puszta 1842-ben Mintha elhagyna a szerencsénk, de nem, csak menjünk vissza egy kicsit, nézzük azt az oklevelet. A borítóján a következő szöveg áll: „Domino Regi” - „pro ladislao et Johanne filys Nicolai fily Dominici de Wesen” - „Reambulatoria" vagyis: „A király úrnak - Vezsenyi Domokos fia - Miklós fiai László és János érdekében - Határjárólevél”5 Akkor nézzük azt a határjárást, persze nem georeferált térképi utalásokra vagy GPS pontokra számítok, de azonosítható helyekre igen. „Mindazonáltal a [Vezsenyi] László és a tetétleni János Tétmonostora és Paládics nevezetű falubirtokainak a határait a szóban forgó Szolnok nevezetű falubirtokoktól ezen a renden választották és különözték el; amelyek [közül] az első [határjel] kezdődik a keleti oldalon a Tisza partján [in rippa Ticiae] - egy bizonyos sziget csúcsával szemben, ahol van egy új földből emelt határjel, amelyben egy határkő van elhelyezve; azután 5 BENEDEK 2007. 33. 67
