Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Torbágyi Melinda - F. Kovács Péter: Kelta érmek és egyéb Le Téne-kori leletek Jászjákóhalma környékéről
TISICUM XXVIII. használatosak a távolsági kereskedelemben.56 A csehországi bői pénzverésben már régóta ismert néhány motívum (sisakos Minerva-fej, lófej), melyek egyértelműen Itália felé mutatnak.57 58 A lófej a még didrachma súlyban vert római köztársaság kori ezüstökön is szerepel (RRC 25/1 - Kr. e. 241-235), de a közép-itáliai pénzverésekben több helyen is találkozhatunk ezekkel a motívumokkal a Kr. e. III. században. A kakas hátlapos ezüstdrachmák lehet, hogy még Itáliában készültek a punok gall szövetségesei számára. A drachma címlet jól illeszkedik a Pó-vidéken honos massaliai utánzatok sorába.68 Az „obulus”-okat esetleg már új Duna-vidéki hazájukban gyártották a Kr. e. II. században. A morvaországi Némcice és az alsó-ausztriai Roseldorf kelta településein számos ilyen címletű - természetesen más éremképpel - kis ezüstpénz került elő már a Kr. e. II. századból.59 Sajnos ismert lelőhelyek hiányában egyelőre csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. A jászjákóhalmi példány pedig már a keleti boius terjeszkedés jele lehet. A két pénzérme és a töredék legkorábban a LT C2 időszakára, a Kr. e. II. század első felére keltezhető. Jászjákóhalma területéről Hild Viktor naplójából ismerünk még egy római köztársaság kori érmet. A tárgy ugyan elveszett, a fennmaradt leírás alapján azonban meghatározható: M. Furius L. f. Phili dénár, Róma Kr. e. 119 (RRC 28161).60 Ez a köztársasági dénár azonban jóval később is idekerülhetett, hiszen még a kora császárkorban is forgalomban voltak a köztársaság korának pénzérméi. Ez az érem tehát nem feltétlenül a késő vaskori leletanyag része. Összegzés Áttekintve az ásatási jelentéseket, az adattári információkat, Hild Viktor feljegyzéseit, a helytörténeti gyűjtemény műtárgyait és a legfrissebb kutatások eredményeit, talán joggal feltételezhető, hogy Jászjákóhalma környékén igen számottevő késő vaskori jelenléttel számolhatunk. Ezt támasztják alá az újabban előkerült érmek, a fegyverek kiemelkedő száma (7 kard, 4 lándzsa, 2 pajzsdudor), valamint az egyéb leletek, melyeket leginkább temetkezésekhez társíthatunk. Sajnos a legtöbb esetben sem a dokumentáció, sem pedig maguk az említett tárgyak nincsenek meg, ennél fogva nagy ívű következetéseket sem lehet levonni. Ugyanakkor a meglévő tárgyak kora a kelta expanzió idejére és az azt követő időszakra, tehát a LT B2-C periódusra tehető és állítható párhuzamba a szűkebb környék hasonló korú sírmezőivel (Cserőhalom, Hajtai-halom, Ludas-Varjú-dűlő). 56 NOESKE 2008.684-688. 57 PAULSEN 1933. T.8.183-187. 58 PAUTASS0 1967.; ARSLAN 1991-1992.; GORINI2008. 59 DEMBSKI2009.94-97., KOLNÍKOVÁ 2012.26-55. 60 VADAY1975.5. Nr. 10. 48
