Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Csányi Marietta: Múzeumi "raktárlelet". Kora bronzkori tárgyak Alattyánból
Csányi Marietta Múzeumi „raktárlelet”. Kora bronzkori tárgyak Alattyánból Csaknem fél évszázada került a szolnoki múzeum gyűjteményébe az a kis kora bronzkori telepegyüttes, amelyet kedves munkatársaim, Bagi Gábor és Zsolnay László születésnapi köszöntésére előkerestem. Bár nem olyan nagy jelentőségű, mint amely érdemeik alapján megilletné őket, kora bronzkori relatív kronológiánk alátámasztására mégis újabb adalékkal szolgál. Az alattyáni régészeti tárgyak 1974 áprilisában leletmentés során kerültek elő. (1. kép) A mentő feltárást Raczky Pál végezte, aki akkor végzős régész hallgatóként dolgozott a múzeumban. Abban az időben is szerepelt természetesen a múzeumi törvényben, hogy minden földből előkerült régészeti lelet a magyar állam tulajdona, következésképp, ha bármilyen talajmozgatás során régi tárgyak kerülnek napvilágra, a munkavezető köteles azt bejelenteni. Csak hát a törvény betűje - megfelelő szankcionálás hiányában - sok esetben írott malaszt maradt csupán. Szerencsére azonban a mindennapi emberek olyannyira érdeklődtek s érdeklődnek ma is múltunk vagy még inkább a felszín alatt rejlő „kincsek” iránt, hogy nem egyszer már csak kíváncsiságból is bejelentették a múzeumnak, ha előbukkant valami, gyakran titokban, a főnökeik tilalma ellenére. így jutott el a múzeumba a Kiskert területén, földmunka során napvilágot látott tárgyak híre. A lelőhely Alattyán nyugati szélén, a Zagyva ligetes-dombos bal partján terül el, földrajzi fekvésénél fogva ideális lakóhelyül szolgált az ősidőkben is.1 (2. kép) A kiásott gödrökből újkőkori valamint késő rézkori leletek kerültek elő szép számmal. Az objektumok közül három gödörben az újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia tárgyai, két gödörből pedig a rézkori badeni kultúra korai és késői, ún. kosztoláci típusú kerámiája látott napvilágot.2 * * Egyetlen árva gödör képviselte kora bronzkorunkat. A kis gödör - méretének megfelelően - kevés leletanyagot, mindössze 63 db kerámiatöredéket tartalmazott. Köztük több összeilleszthető, még több rajzban kiegészíthető darabot. 1. kép: Alattyán elhelyezkedése 1 Részletes, 1:10 000-es méretarányú, akkor katonailag titkosnak minősülő térképeink az 1970-es években még nem voltak a múzeumban, ezért az őskori telep helyének meghatározása hozzávetőleges. 2 A neolitikus leleteket Oravecz Hargita közölte az 1985-ös Archaeologiai Értesítőben. ORAVECZ Hargita: Az alföldi vonaldíszes kerámia leletei Alattyán-Kiskert lelőhelyen. ArchÉrt 111 (1985) 52-67. 25
