Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Restaurálás - Szatmáriné Bakonyi Eszter et al.: Szarmata kori fibulák restaurálása a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti restaurátor képzésén
TISICUM XXVIII. 13. kép: Az emailos karikafibula restaurálás után (Fotó: Nyíri Gábor) 14. kép: Az állatalakos fibula restaurálás után (Fotó: Nyíri Gábor) 15. kép: Az emailos korongfibula restaurálás után (Fotó: Nyíri Gábor) A fibula 2006 szeptemberében került elő a Rákóczifalva - Bivaly tó, Rokkant föld II. elnevezésű régészeti terület 4. lelőhelyén,* 28 ahol főként a császárkorban az Alföldön élő barbár nép, a szarmaták laktak. Az ezüstfibula a lelőhely leggazdagabb sírjából, egy női, vázas temetkezésből származik (16. kép). 16. kép: A korongfibula az előkerülési helyén (Fotó: Kozma Károly) A fibulán végzett anyagvizsgálatok Kézi röntgenfluoreszcens spektrometriai vizsgálat A restaurálás megkezdése előtt lehetőség nyílt a fibula röntgenfluoreszcens spektrometriai vizsgálatára (hXRF) (17. kép).29 A kapott eredmények alapján nem következtethettünk az alapanyag pontos összetételére, hiszen a mérések szennyezett és korrodált felületeken történtek, de mégis értékes információkat nyertünk általa a restaurálás megtervezéséhez. A kérdések a következők voltak: a fibula fő dísze borostyán-e vagy üveggyöngy, az alapanyag bronz-e vagy ezüst, illetve hogy a helyenként megjelenő szürkés anyag lehet-e lágyforrasz30 maradványa. A vizsgálat öt mérési pontot érintett, melyből kiderült, hogy nagy valószínűséggel borostyánt helyeztek a fibulába, az alapanyag ezüst-réz ötvözet. A szürkés anyag felületi mérése egy helyen 4% ólmot mutatott, mely utalhat lágyforraszra, azonban egy másik helyen mért 4%-nyi cink jelenlétének értelmezése további vizsgálatokat igényelne. Ezüst korongfibula Az ezüst korongfibula előzőekhez képest eltérő anyaga és készítéstechnikája, mindezekből adódóan pedig eltérő állapota és kezelése miatt külön kerül bemutatásra.27 27 Az ezüst korongfibula restaurálását Szabó Melinda másodéves iparművészeti restaurátor hallgató végezte. A restauráláskor alkalmazott agar-agarral Mikrokémiaí teszt Tisztítás közben, mikroszkópos megfigyeléssel egyértelműen láthatóvá váltak szürkés forraszanyag maradványok a huzal-, illetve történő kezelés hatásmechanizmusának bemutatását vele közösen Biró Veronika, szintén másodéves iparművészeti restaurátor hallgató készítette. 28 Lelőhely: Rákóczifalva - Bivaly-tó, Rokkant-föld II., 4. Lh. (90. obj. S-133), ásatásvezető: dr. Tárnoki Judit 29 A vizsgálatot Mozgai Viktória, az MTA-CsFK Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos segédmunkatársa végezte. 30 Lágyforrasz: ón-ólom ötvözetből készült, alacsony olvadáspontú forrasztóanyag. 244