Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum története 1955 és 1958 között

VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI MÚZEUM TÖRTÉNETE 1955 ÉS 1958 KÖZÖTT

Ettől kezdve folyamatos levélbeli konzultáció bontakozott ki a kezdőnek minősülő tiszafüredi és a gyakorlott debreceni múzeumvezető között. Gráf Ottó ugyanis 1955. február 17-én az alábbiakról tudósította újdonsült debreceni kartársát. „Kedves barátom! Örültem gyors és alapos válaszodnak, ami hirtelen sok problémámat megoldotta vagy legalábbis lélegzetvételhez juttatott. Csak azért nem írtam előbb, mert közben a Főosztály levelét is vártam. Fenn is helyeslik, amit itt felvetettél, a kiállítás elhalasztását a jobb és alaposabb felkészülés érdekében. Ők is szívesen veszik hortobágyi témájú anyagodnak a kiállítását. Jól esett olvasnom ígért segítségedről, a pénzigénylést, tájékoztatót, meghívót stb. illetőleg (!). Fliszen nekem ezek most még ténylegesen sok nehézséget jelentenének. Képzelheted micsoda bajban voltam ma, amikor a 2. negyedévi pénztári tervet kellett az MNB számára elkészítenem.13 14 Beterveztem ugyanis erre az időszakra a kiállítást is, hiszen a végszót még nem mondta ki senki, és ha a kiállítás megrendezése az év második felére maradna is - mint írtad, lehetnek már ebben a félévben is kiadások. Szóval izzadtam, mert hiszen fogalmam sincs, hogy az ígért 10.000 forintból mire mennyit fogok majd felhasználni és egyáltalán, mire fog elmenni ez a pénz. Végülis 6000 forintot anyagi jellegű kiadásokra terveztünk, ebből 3000-et magánszektor felé, a fennmaradt összeget munkabérre. Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből. De hadd térjek a lényegre. Tehát a kiállítási anyag kell, várom és segítségedet máris köszönöm. Terminust még nem írok, de legkésőbb március 15-re meg kellene lennie. A helybeli járási tanács népművelési csoportjának vezetője felszólított egy kiállítás megrendezésére ’március 15-én a múzeumban emlékkiállítást kell rendezni. Felelős G.O. muzeumvezető’ (sic!). Szeretném, ha erről is megírnád a véleményed, hadd tanuljak belőle. Fliszen a múzeum anyagát és a terveket ismered. Azt hiszem ugyanis, hogy népművelés csoport egy kissé túllépte a hatáskörét, és ilyesmit nem rendelhet el, nem is szólva arról, hogy anyag sem áll rendelkezésre és eléje vágnánk az állandó kiállításnak. Válaszodat várom. Barátsággal köszöntelek. Tiszafüred, 1955. február 17. Gr.”»

Ugyanezen a napon készítette el Balogh István is azt a levelet, amelyben a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya 1955. február 2-i levelében kapott feladattal kapcsolatban válaszolt.

„92/1955/DMsz.

Tárgy: Tiszafüredi Múzeum kiállítása.

Hív. sz.: 1403-0314/1955

Népművelési Minisztérium Művelődési Főosztálya Budapest

A fenti számra hivatkozva jelentem, amint már szóbeli tárgyaláson Korek József karfással is közöltem f. hó 7-kén15 Tiszafüreden helyszíni szemle

13 A negyedévre szóló pénzügyi tervek a tárgynegyedév előtti hónap 12. napjáig kellett, hogy elkészüljenek. Ez tartalmazta az intézmény következő negyedévi kiadásait forintban, melyet a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes járási vagy városi fiókjától vett fel az intézmény. A pénzügyi tervhez különböző adatokat mellékeltek.

14 Gráf Ottó géppel írott, 1955. február 17-i keltezésű levele Balogh Istvánnak, 8/1955. iktatószámon. KMP Irattár. Gráf Ottó géppel írott leveleit szinte minden esetben „Gr:” kézjegyével ellátva - vélhetően a tanári szignóhoz hasonlóan - fejezte be múzeumvezetőként is.

15 Balogh István ebben a levelében február 7-ét ír a tiszafüredi helyszíni szemle időpontjaként, amely vélhetően elírás, hiszen a korábbi levélben a február

8-i tiszafüredi szemle tervéről írt.

során magam is meggyőződhettem, hogy a leiratban közölt témák közül megfelelő kiállítási anyag hiányában nem lehet mindeniket megvalósítani. Ezek helyében javaslom, hogy a rendelkezésre álló helyiségek közül az elsőben kapjon helyet az 1848-49-es eseményeket és a falu életét, míg a másodikban a tiszai hal biológiáját és a halászat összefüggését bemutató kiállítás. A 48-as kiállítás főbb témáira az alábbiakat javaslom:

1. A falu élete 1848-49 táján (viselet, kisebb használati tárgyak)

2. A falu részvétele a szabadságharcban.

3. A debreceni kormány erőfeszítése a tiszai hadsereg megszervezésére, a tavaszi hadjárat előkészítése

4. Az 1849-es tavaszi hadjárat.

5. Itt bemutatásra kerülhetne tárgyakban és képekben az 1848-49-es honvédség felszerelése, korabeli csataképek, a Kossuth-kultusz.

A második terem kiállításának főbb témái:

1. A hal és az ember (rövid történeti áttekintés az őskori halászattól a hal-tenyésztő gazdálkodásig)

2. A hal helye a természetben (csontos halak szervezete)

3. A hal élete (szaporodás, növekedés, lélekzés [sic! - a szerző megjegyzése], táplálkozás)

4. Tiszai halfajták

5. A hal biológiai életfolyamatai, szokásai és a halászat összefüggése

6. Jelenlegi halászszerszámok.

A megfelelő anyag begyűjtését, a preparátumok elkészítését Szűcs Lajos16 vállalja és a II. negyedévi munkatervébe beállítja. Mivel azonban az általam javasolt témakörökhöz is kutatások szükségesek (a szabadságharcra az egri állami és az országos levéltárban, a preparátumok begyűjtése és elkészítése) a kiállítás ilyen módon való rendezése sem biztosítható a megadott időpontra, legfeljebb szeptember-október hónapra. Azonkívül a helyi kisiparosokkal és szövetkezetekkel sem lehetne a szükséges berendezési munkálatokat elvégeztetni, ezért az alábbiakat javaslom:

1. Addig az időpontig, míg a kiállítás megnyitható lesz, a Déri Múzeumban lévő és általunk rendezett „Flortobágy egykor és ma” c. kiállítást állítsuk fel. E kiállítás rendezésének költségei (helyiségek takarítása, szállítás, felállítás) kb. 500 Ft-ot tesznek ki, amely összeget a Főosztály a vándor kiállítások terhére bocsássa a Déri Múzeum rendelkezésére.

2. Az állandó kiállítás rendezésével a Főosztály bízza meg a Déri Múzeumot és a tiszafüredi múzeum költségvetésében e célra rendelkezésre

16 Szűcs Lajos középiskolai tanár 1952. január 1. és 1955. szeptember 22. között volt a debreceni Déri Múzeum természettudományi muzeológusa, majd az Állatorvostudományi Főiskolára (a későbbi Állatorvostudományi Egyetemre) nyert felvételét követően kilépett a múzeum szolgálatából. Lásd erről: BALOGH István 1957.14. A Kiss Pál Múzeum 1947-1966. közötti látogatói vendégkönyve alapján elmondhatjuk, hogy Szűcs Lajos debreceni muzeológusi munkássága idején több alkalommal is megfordult a tiszafüredi múzeumban.

211