Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
TISICUM XXVIII. A másik káros hatás az 1939. évi IV. és az 1942. évi XV. törvénycikkek megjelenése és a hozzájuk kapcsolódó jogszabály-dzsungel oldaláról érte az agrárprogramot. Egyszerűen nem lett volna szabad összekapcsolni az agrárátalakulás programját a faji megkülönböztetésekről szóló törvényekkel. De az kapóra jött azzal, hogy a zsidó kézben elég tetemes mennyiségű birtok - tulajdon és bérlet15 - felhalmozódott. Ennek kiosztásával kívánta meggyorsítani a kormányprogram a végrehajtást. Ennek káros következményei máig kihatnak.16 Vizsgáljuk meg, hogy ebből az elképzelésből a kurzus rendelkezésére álló néhány éve alatt mit lehetett megvalósítani. A legfontosabb forrásnak ebből a szempontból a kormány éves szöveges jelentéseit és az Országos Mezőgazdasági Kamara éves szöveges jelentéseit tekintettük. Összesítésünk elkészítésekor ezekre támaszkodtunk. Nem mentünk bele a részletek csábító elemzésébe, hiszen nem feladata ennek a dolgozatnak az 1930-as évek második fele magyar birtokpolitikájának az elemzése. Annyit azonban tájékoztatásul és összehasonlításul kötelességünknek tekintettem közölni, amelyekből az intézkedések volumene kitűnik. Tehát az 1930-es évek második fele agrárpolitikai intézkedései nyomán a következő eredményekről számolhatunk be: 1. Házhelyek céljaira történő igénybevétel: Az 1940: IV. t.c. alapján 15 972 kát. hold 2. Tulajdoni juttatás céljaira kisajátított a. Vagyonváltságföldből 7 461 kát. hold b. Ingatlaneldarabolás során elvett 11 895 kát. hold c. Tagosításra vásárolt Szabadkézből 248161 kát. hold Elővásárlással 59 527 kát. hold Árverésen (visszavásárlás) 20 636 kát. hold Az állami tulajdonszerzés összesen 347 680 kát. hold d. Zsidó birtokból került állami tulajdonba (kb.) 364 000 kát. hold Az összes állami tulajdonszerzés 711 680 kát. hold 3. Kishaszonbérletekre a. A haszonbérleti szerződések felülvizsgálata során a kiosztás elrendelésre került 165 915 kát. hold b. Kishaszonbérletek céljára vásárolta az állam 245 563 kát. hold c. A tulajdonost a tulajdonjog átengedésére kötelezték (1936:27. t.c. 8. §) 1 400 kát. hold d. A föld parlagon hagyása miatt a tulajdonost átadásra kötelezték (8.730/1938. M.E. sz. rendelet)2 063 kát. hold Kishaszonbérletként kiosztottak414 951 kát. hold e. Kishaszonbérlet zsidó birtokokból kb.277 000 kát. hold Az összes állami kishaszonbérlet692 951 kát. hold Ez Magyarország összterületének 4,82 %-a, a szántó, rét és legelő területének 6,16 %-a volt. Állami földbirtokalap778 603 kát. hold Igénybe vett zsidóbirtok kb.641 000 kát. hold Együtt1419603 kát. hold 15 PUSKÁS 1992.43.; 47. 16 Értem alatta egyrészt az akkor ért sérelmek szinte a napjainkig húzódó kárpótlási ügyeit. (Lásd pl. esetei báró Herzog Mór Lipót bankár és dévaványai földbirtokos leszármazottainak napjainkban is folyó kártalanítási perét.). Másrészt a törvények megszületési körülményeit vizsgáló levéltári kutatások interdikció alá vonását: F.M. lg. Főoszt. 12.314/1991. és 12.314/1/1991. számú iratokkal. 200
