Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Cseh Géza: A kormányzó családfájának rejtélyei - Horthy Miklós kamarási kérelmének iratai az Osztrák Állami Levéltárban
TISICUM XXVIII. 3. kép: Gyászjelentés özv. Halasy Józsefné sz. Gärber Erzsébet haláláról (OSZK Plakát és kisnyomtatvány tár. Gyászjelentések. Halasy Józsefné Gärber Erzsébet gyászjelentése, Kenderes, 1882. https://dspace.oszk.hu/handle/123456789/262755 A letöltés dátuma: 2018. október 16.) megkapta azt. [...] Egyébként Horthy megnyugodhatott, mivel idegen államok vezetőinek esetében, amennyiben megjátsszak a hű szövetségest - lásd Ante Pavelicset - elnézőek vagyunk.28 Nem véletlen, hogy a Horthy Miklós származása körüli bizonytalanság éppen 1939 elején és 1943-1944 fordulóján váltott ki érdeklődést a németországi vezető körökben. 1939 februárjában Horthy Miklós Imrédy Béla miniszterelnököt dédszülei zsidó származásának ürügyén kényszerítette lemondásra. Öt évvel később a németek és talán az ő megbízásukból a magyar szélsőjobboldaliak is, a szövetségeseknél tett békepuhatolózások miatt kutathattak terhelő adatok után a kormányzó múltjában. Kompromittáló dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ellehetetleníthették volna a politikai helyzetét. Horstenau megjegyzése, amely szerint Horthy megnyugodhatott, mivel Ante Pavelicshez hasonlóan elnézőek voltak vele a németek, egyértelművé teszi, hogy Horstenau a kormányzó feltételezett zsidó gyökereire célzott naplójában. Ugyanis Pavelics felesége anyai részről zsidó származású volt, ami felett a német politikai vezetés nagyvonalúan szemet hunyt. Ám arra nincs semmi bizonyíték, hogy a németek Horthy Miklóst ilyesmivel valaha is zsarolták volna. Horstenau feljegyzései tényleges bizonyítékok nélkül nem elégségesek a kormányzó keresztény származásának megkérdőjelezéséhez. Lehetőséget adnak viszont Halasy Józsefné sz. Gärber Erzsébet férjhezmenetele előtti életpályájának megismeréséhez. Horthy Miklós anyai nagyanyja a legnagyobb valószínűség szerint Elise Gärber osztrák színésznő volt. Elise 1821-től játszott a bécsi Lipótvárosi Színházban. Kezdetben táncosnői, később prózai szerepeket is kapott. Rendkívüli szellemi képességeit bizonyítja, hogy szükség esetén két óra 28 BROUCEK1988. 520-521. alatt bármilyen szerepet meg tudott tanulni, de előfordult, hogy csupán fél óra állt a rendelkezésére. Kiválóan táncolt és szépen énekelt. Eredeti humora a paródiákban különösen érvényesült. Szinte minden alakításában jól megállta a helyét, ám önálló és kimagasló színészi karakterré mégsem vált. 1829 tavaszától 1835-ig a budai, a pozsonyi és a pesti német színházakban játszott.29 A Budapest Főváros Levéltárában található iratok szerint a Budai Német Színház legjobban fizetett művészei közé tartozott.30 Az Allgemeine Theaterzeitung 1835. január 27-ei számában utoljára olvashatunk Elise Gárberről.31 Ezután nem tűnik fel többé a neve az újságokban. További sorsa ismeretlen maradt a bécsi kritikusok és a későbbi színháztörténészek előtt is. Az egykorú források és Horstenau tábornok feljegyzései azonban együttesen arra utalnak, hogy a neves színésznő 1835. február 4-én Halasy József földbirtokoshoz, Horthy Miklós anyai nagyapjához ment férjhez, és ezzel végleg feladta művészi karrierjét. A Pesti Német Színház almanachja szerint Elise Gärber 1835 húsvétja után négy másik színésszel együtt távozott a társulatból.32 Sajtó- és levéltári források alapján sajnos nem deríthető ki, hogy az érzelmek mekkora szerepet játszottak élete nagy döntésében, a házasságkötésben. A német színjátszás ekkor már leszálló ágba került Magyarországon. Épült a Magyar Játékszín, a Nemzeti Színház elődje 29 FUTTER 1965.6-10. 30 BFLIV. 1002. hh. Színházügyi iratok 7. doboz: 7346/1830.918.; 7351/1830. 1123.; 8. doboz:16.; 204.; 217. 31 Allgemeine Theaterzeitung 1835. január 27.74. 32 ALMANACH... 1834.15. 168
