Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Történettudomány - Bojtos Gábor: Kilakoltatási eljárás "Lenk Gyula budapesti lakos" ellen

BOJTOS GÁBOR: KILAKOLTATÁSI ELJÁRÁS „LENK GYULA BUDAPESTI LAKOS” ELLEN

meg ténykedéséről, mely e vármegye zavartalan fejlődése elé nem hogy akadályokat gördített volna, hanem azt jóakaratúlag előmozdítani iparkodott. Ő szerezte meg azon első állami hozzájárulást, mely a szolnoki városi színház megteremtésének alapja volt.’TM

Irodalom

BUGYI Balázs

1977. A Priessnitz-féle hidegvízkezelés korai hazai története. In: Orvostörténeti közlemények 81. (Szerk. ANTALL József). Budapest. 89-95.

HANÁK Péter (főszerk.)

1978. Magyarország története tíz kötetben 7. 1890-1918 I. Budapest.

HIRN László - ZSADÁNYI Oszkár (szerk.)

1928. Szolnoki fejek. Szolnok.

HORVÁTH József

1907. Az 1905/6. évi vármegyei ellenállás története. Budapest.

NAGY Imre Gábor

2007. Baranya vármegye főispánjai 1688-1950. In: Baranyai történelmi közlemények 2. (Szerk.: NAGY Imre Gábor). Pécs. 79- 160.

OROSZ Ernő

1906. Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemesi családjai. Eger. Online elérhetősége: http://vfek.vfmk. hu/00000108/orosz03.htm

ROMSICS Ignác

1999. Magyarország története a XX. században. Budapest.

SARLÓS Béla

1976. Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Budapest.

SZABÓ Barna

1941. Ismeretlen Szolnok. Szolnok.

SZABÓ Dániel

1991. Századfordulós azonosulásformák: állam-, hivatalnok- vagy

politikai identitás. Valóság 1991/11.23-31.

VARGA Sándor Frigyes

1935. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története 1876-tól napjainkig. In: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. (Szerk. SCHEFTSIK György). Szolnok. 153-177. 68

Gábor Bojtos:

Eviction proceedings against „Gyula Lenk,

a resident of Budapest”

Austria-Hungary, that was formed by the Compromise of 1867, found itself facing difficulties in many different fields at the turn of the century. The political crisis intensifying from the autumn of 1904 resulted in the downfall of the governing party.

Due to a lack of agreement, however, the monarch did not trust the winning coalition to form the government, but chose baron Géza Fejérváry instead, a general of the artillery (Feldzeugmeister), who was the commander of the royal guards. The new government had to face a resistance spread around the whole country. The municipality of the county of Jász-Nagykun-Szolnok declared that they refuse to implement the regulations of the unconstiotutional government. In order to balance out the resistance, the government appointed Gyula Lenk, a judge of the Royal Court of Appeal, to be chief-ispán. On December 7, the General Assembly protested the nomination and decided not to inaugurate Lenk into the position of chief-ispán.

On December 23, Lenk marched to the county hall with the escort of the gendarmery (csendőrség) rallied up from the county. Violent scenes were not absent at the tense General Assembly: the answer to the throwing of eggs was the gendarmery armed with bayonets, but more serious incidents did not occur in the end.

The municipality filed lawsuits against Gyula Lenk for several alleged felonies (violence against authority, breach of domicile, abuse of power) and misdemeanors (the deliberate and illegitimate damaging of others’ property) and it also started the eviction proceedings to seize the residence of the chief-ispán. The legal actions of the municipality were dismissed during the proceedings.

In the spring of 1906, the leaders of the coalition made a deal with the Fejérváry-government, and so the government crisis was solved: the king trusted Sándor Wekerle to form the new government. On April 19,1906, Gyula Lenk was absolved, and on April 22, Earl Imre Almásy, president of the Constitution Protection Committee was appointed as the head of the county.

68 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1924. október 26.

159