Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Bagi Gábor: Lehetett-e Balaszentmiklós mezőváros a XV. században?
Bagi Gábor Lehetett-e Balaszentmiklós mezőváros a XV. században? Törökszentmiklós Mohács előtti elődje az a Balaszentmiklós nevű falu, majd mezőváros volt, amely neve utótagját temploma védszentjéről, míg előtagját feltehetően első birtokos nemzetségéről, illetve családjáról vette. Az erre vonatkozó Mohács előtti adatok aránylag röviden összegezhetők. 1. Balaszentmiklós a középkorban A település a XIV. század végén bizonyíthatóan a Balai család birtoka, akiknek esetleg osztályos rokonai lehettek az ekkor itt feltűnő Szentmiklósi Pozsárok. Utóbbiak közül 1399-ben Pozsár Miklós fiai: István, Mihály és László tiltották Balai Miklóst és Tamást Bala és Szentmiklós megvételétől.1 1404. május 16-án a nádor a kunokkal visszaadatta Szécsényi Simon familiárisa Balaszentmiklósi Pozsár Miklós fia István és fivérei birtokait,2 míg 1417-ben Balaszentmiklósi Pozsár István és László a szomszédos tiszavarsányi polgárokkal egyezett ki.3 1425-ben Balai Tamás fia János és Bartai Imre fia Miklós tiltakozott Balaszentmiklósi Pozsár Lászlónak borsodi, valamint Heves megyében Besenyő, Bala, Balaszentmiklós, Szentpéter, Vinceoltárja és Timánháza birtokba történő iktatása miatt.4 A környékbeli határjárások során 1450-ben Pozsár Mátyást említették. 1467 tavaszán I. Mátyás igazolta, hogy Nyárasapáti Györgytől Kazai Kakas Miklós özvegye (Nyárasapáti Sebestyén fia Miklós lánya Katalin) hitbér és jegyajándékként követelt 200 forint (György apja László vette fel Katalin nevében Balaszentmiklósi Pozsár László javaira), 28 ménesbeli és 14 nyerges ló, 2 bíbor köntös, fegyverek (kb. 300 forint értékben), 47 ezüstmárkás serleg (Katalin László és György házába tette le) ügyében. Katalin távolmaradása miatt Pest megye nem dönthetett, ezért megbírságolták.51468. június 20-án Nagypói Jakab, Albert, Fülöp, másrészt Balai György, Barcal (Barcai?) László és Pozsár Máté fia Miklós Balaszentmiklósról megbékéltek Aposka falu iránt.61479-ben Pozsár Máté még királyi megbízott egy környékbeli határjáráson, ám utóbb a családot itt már nem említették. Helyükben hamarosan az országosan is jelentős, román eredetű Csulai Móré família tűnt fel, melynek egyes tagjai Ficsór vagy Váncsa néven is nevezték magukat. 1490-ben a sági prépostság Tisza túlpart) birtokai jogtalan elfoglalásakor már Balaszentmiklósi Ficsór László, valamint familiárisa és rokona Móré György szerepelt, tehát az előbbi már a település új ura lehetett. 1492 körül Móré György Bánrévi Fülöp és Pál, Nagyrévi Benedek és Szandai Varjas Illés familiárisokkal Kállai János 1 ZSKO1.657. 2 ZSKO 11.1.375. (Dl. 69.323.). 3 ZSKO VI. 329. (Df. 281.867.). 4 TÓTH Krisztina 2001.144. (Df. 281.884.). 5 MKA Dl. 90.103. 6 BENEDEK Gyula 1994.271-273. (Df. 265.757.). mezőtúri részén hatalmaskodva Pattantyús György és Drabanth István balaszentmiklósi Kállai jobbágyokat a saját részére vitette át.7 1504. augusztus 5-én Csulai Vlad fiai, Móré György nándorfehérvári bán és neje Dóci Kata (gyermekeik László, György, Erzsébet), Fülöp bácsi prépost és Csulai Váncsa János újra kettéosztották javaikat (György, illetve a másik kettő között), miket György még néhai Ficsór László Szörényi bánnal együtt szerzett (így Balaszentmiklóst és Szenttamást Heves és Szolnok, Tenyőt, Nagy- és Kispót Szolnok, Alcsit, Szentiványt, Szászberekét, Szeget és Bálát Heves megyében). Utóbb ezekre Móré László is új adományt nyert. Talán Balaszentmiklós uradalma ekkor alakulhatott ki, aminek tartozékai között utóbb általában Nagy- és Kispót, Alcsit, Tenyőt és Szenttamást említették.8 Móré László a Mohács utáni trónharcok során Habsburg I. Ferdinánd mellé állt, mire a javait még 1529-ben Szapolyai I. János király a Pöstényieknek adta. 1530. március 1-én Martonosi Pöstényi Gergely udvarmester és Szegi Dóci János egyaránt maguknak követelték Szentmiklóst, Bálát, Tenyőt, Szenttamást, Nagy- és Kispót Szapolyaitól. Dóci oklevelei azonban Torna várában voltak, ami miatt egy évvel elhalasztották a pert, amit végül a Pöstényiek nyertek.9 A helyzet csak Buda eleste után változott meg, a Habsburgok előretörésével. I. Ferdinánd a rablólovag Móré László Bala, Szentmiklós, Kis- és Nagypó birtokát 1544. január 6-án özvegy Pöstényiné Pakosi Annának (ekkor már Révai Ferencné) adta.10 Ezt követően viszont hamarosan megjelent itt a török. Láthatóan a megmaradt adatok alapvetően birtoklástörténeti vonatkozásúak, ám nagy kérdés, hogy maga a település mezővárosként milyen jelentőséggel is bírt a környező tájegység településszerkezetén belül. Ennek pontos meghatározására ugyan nincs mód, ám egy, az elmúlt évtizedekben kidolgozott módszer néhány következtetés levonására mégis teremt bizonyos lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban viszont néhány fogalmat, tényezőt elöljáróban mindenképp tisztáznunk kell. 2. Kubinyi András módszere a hazai középkori városfejlődés mérésére A hazai tudományosságra nagy hatást gyakorló német földrajztudomány a város fogalmát különféle, sokszor egymástól is független városias jegyek, jelenségek gyűjtőhelyeként értelmezi, amelyek azonban nem 7 BENEDEK Gyula 1990.281. (Dl. 19.381., 19.673.). 8 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (Dl. 21.324., OL Királyi Könyvek XII. 315.); SUGÁR István 1985.262. 9 BÁRTFAI SZABÓ László é. n. (OL Révay család Levéltára, Cs. VI., No. 2.). 10 BENEDEK Gyula 2011.104-105. 141
