Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Bocsi Zsófia et al: A keresztespüspöki (Mezőkeresztes II.) római katolikus templom történetének összefoglalása és szondázó falkutatása
BOCSI ZSÓFIA - FAZEKAS GYÖNGYI - GIBER MIHÁLY - SZILÁGYI KRISZTIÁN ANTAL: A KERESZTESPÜSPÖKI (MEZŐKERESZTES II.) RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS SZONDÁZÓ FALKUTATÁSA Ezen kívül ugyancsak ide tartoztak még asztalos és bádogos munkák (bejárati ajtó kijavítása és újonnan való lemázolása eredeti színben; hajó ablakainak kijavítása és kívül-belül kifestése eredeti színben; ablakot védő drótháló lefestése szürke színben, toronyablakok kijavítása és lefestése kétsorosán, zöld színben).53 Ugyanezen felújításhoz kapcsolódóan külön iratokban olvashatunk a bádogos munkákról (jóllehet ilyen munkákat már a kőművesmester költségvetése is tartalmazott). Ezek két nagyobb egységből álltak össze az augusztus 18-i költségvetés szerint: a torony bádogfedésének átvizsgálása, kijavítása, tisztítása, mázolása rozsdagátló olajfestékkel, állványozással, anyagszállítással, valamint villámhárító készítése a meglévő keresztre szerelve, a szükséges huzalokkal, földbe történő levezetéssel, a bádogozáshoz és fa szerkezetekhez történő biztonságos csatlakozatással. A villámhárító kialakítási és a torony bádogozási munkáihoz az engedélyt a plébánia szeptember 16-án megkérte a Főegyházmegyei Hatóságtól, mely azonban a jóváhagyást az egyházközségi testületi ülés összehívásától tette függővé. A testület a 9.000 Ft értékű munkák elvégzését szeptember 25-én elfogadta, a munkákat az érsekség október 11-én jóváhagyta.54 1969-ben ismét a tetőzet felújításával foglalkoztak, mivel a tető faszerkezete és cserépfedése a viharok miatt ismét megrongálódott. A február 23-i egyházközségi ülést követően az április 9-i jegyzőkönyv tanúsága szerint a tetőszerkezet ideiglenesen alá volt dúcolva, a hódfarkú és más méretű cserepekből álló tetőszerkezet több helyütt beázott. Csép Sámuel helybéli ácsmester - akinek költségvetését még februárban elfogadták - javaslatára a régi cserépfedés palára való cserélését elfogadták az ácsmester másik javaslatával együtt, hogy a régi cserepek bontott anyagként való eladásával a költségek csökkenthetőek. A költségek fedezete ügyében a plébános április 25-én az érsekséghez fordult, valamint a kerületi esperes kérte a támogatás elfogadását május 5-én. A munkát és a költségvetést (utóbbi két pontjának korrekciója után) Valuch István érseki titkár május 7-én elfogadta, valamint aznap az általános helynök is kiadta a jóváhagyó iratot.55 Mindenesetre az ez évi munkák mégsem kezdődtek meg azonnal, mert azokkal kapcsolatban a tetőzet bádogos munkáival külön iratok foglalkoznak, ahol az egyébként decemberi iratokban leszögezik, hogy a bádogos munka csak az ácsmunkákkal összhangban történhet. A munkák tételesen tartalmaztak tetőfedést horganyzott lemezből, állófalcos szegély készítését horganyzott lemezből, hófogó javítását, támaszok kiegyenesítését, függő ereszcsatorna javítását és tisztítását. A munkát Bóta József mezőkeresztesi bádogosmester vállalta el, melyet Brezanóczy Pál érsek december 30- án jóváhagyott.56 A munkák elvégzéséről további iratot nem ismerünk, megtörténtét a következő évre tehetjük. Az 1970-es (egyébként minden plébánia számára kiküldött, azonos kérdéseket és adatgyűjtési szempontokat tartalmazó) kérdőívből kiderül, hogy a templom Mezőkeresztes II. név alatt szerepel mint plébánia, Szent Kereszt felmagasztalása titulussal rendelkezik, 1769-es építési idejűnek és barokk stílusúnak van meghatározva. A templom külső díszítéseként mindössze sima vakolatot határoztak meg, sem kőfaragványokat, sem szobrokat, sem festészeti alkotásokat nem említenek. 53 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 844/1960. 54 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 3289/1960. és 3505/1960. 55 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 1310/1969. 56 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 3829/1969. A belső berendezés és felszerelés részletes leírásától eltekintünk, csak felsorolás szintjén említjük azokat. A még barokk stílusú főoltár leírásakor megjegyzik, hogy a szembemiséző oltár 1968-ban lett beszerezve. Említik az Angyali üdvözlet és a Jézus születése titulusú mellékoltárokat, a szószéket, a keresztelőkutat, a szenteltvíztartókat, a padokat, a gyóntatószéket, az orgonát, valamint az 1928-ból származó nagyobb, és az első világháború előttre (de pontosan nem ismert dátumra) keltezett kisebb harangot, valamint a templom további felszerelését a gipsz anyagú szobroktól a miséző kelyheken át az örökmécsesig és a miseruhákig. A templom falainak belső oldalát tekintve a leírás egyszínű síkokra felosztott egyszerű girlantszegésekkel és primitív díszítő elemekkel mutatja be a falsíkokat. Ezenkívül azonban a templomról mint épületről többet nem írtak a kérdésekre adott válaszokban.57 1979-ben és 1980-ban került sor a belső felújításra, mely a belső térben a festés felújítását, illetve 40 m2 felületen freskók készítését jelentette. A munkákat Takács István festőművész és testvére, Takács András vállalták.58 1984-ben a toronysisak felújítása, pontosabban újjáépítése volt napirenden. Az ügyről mind az egykori Forster Központ Tervtára, mind az egri érsekség levéltára őriz forrásanyagot. Gyulai Ferenc plébános dátum nélküli levele szerint a toronysisak faszerkezete teljesen elkorhadt állapotban volt, annyira, hogy a gerendák kiváltására gondolni sem lehetett, megítélése szerint teljesen új toronysisakot kellett készíteni, mivel a szakértők szerint ledőléssel fenyegetett a toronysisak állapota. Emiatt Vaskó Pálhoz, az egyházmegye szakértőjéhez fordult az előzetes költségvetés, a műszaki rajzok és az anyagszükséglet ügyében. Vaskó Pál július 31-i levele szerint Soós Imre levéltáros átnézte a megmaradt levéltári anyagot, de nem találtak információt a torony eredeti formájával kapcsolatban. Vaskó két utat látott járhatónak: vagy egy elméleti rekonstrukciót készít, de az nem lesz azonos az eredetivel, vagy ugyanabból a korból származó más toronysisakot vesznek mintának - a keresztespüspöki templomhoz a szentistváni templomot említette példának. Mindenesetre a plébános beküldött egy fotót az annak idején ledőlt toronyról, valamint készült egy vázlatrajz is a toronysisakról. Augusztus 14-i levelében a plébános már nem fa-, hanem vasszerkezetű toronysisak szükségességét említette, amelyhez a költségvetés hozzáigazítása is szükséges. A toronysisakhoz készített építőipari árvetési lap feladatként még faszerkezetű sisak építését rendelte el, deszkázattal és vörösrézlemez fedéssel. Molnár Sándor tervező 1984 októberében kapta a megbízást a toronysisak tervezéséhez,59 mely ezt követően megkezdődött, majd előbb 1984 decemberére a tervezői anyag műszaki leírással és rajzokkal, végül 1985 januárjára a költségvetés is elkészült az új toronysisak kivitelezési munkáihoz. A tervező meghatározása szerint az újjáépítendő toronysisak az 1943-ban ledőlt formát követi. A munkát az akkor meglévő toronysisaknak egészen a téglaszerkezetig történő lebontásával kellett kezdeni, majd ezt követően új vasbeton koszorúra támaszkodva kellett elkészíteni az új, acélszerkezetű toronysisakot, mely előre gyártott elemekből készült, és a helyszínen terepszintről történő beemeléssel került helyére. A tervező az acél felületeken kétszeri alap- és háromszori fedőmázolást 57 EFL Archivum Novum, Kérdőív, Mezőkeresztes II., 115. 58 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 677/1979. és 655/1980. 59 EFL Építési anyag, Vaskó Pál anyaga, 532. 71
