Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Bocsi Zsófia et al: A keresztespüspöki (Mezőkeresztes II.) római katolikus templom történetének összefoglalása és szondázó falkutatása
TISICUM XXVII. megerősíteni - -valamint a templom alatti sírboltra is uj pléhezett ajtót készítetni, kijavitatni nem lehetett. A sekrestyébe pedig nagy részében a ruhatarto szekrényeket kiigazitatni és kifestetni.” Saját pénzéből egy káplánházat, illetve a parochiális tanyán egy tanyaházat építtetett, melyeknek megtérítéséről lemondott. A hiányzó 1.140 forint 98 krajcárt felvette kölcsönben, aminek törlesztését a templom birtokának jövedelméből apránként szerette volna visszakapni.42 A többletköltségek fedezése körüli huzavona hosszú évekre elhúzódott, de mivel nem tartoznak szorosan a tárgyhoz, további ismertetésüktől eltekintünk.43 A XX. századból általunk áttekintett és feldolgozott levéltári adatok közül elsőként a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) fennmaradt iratai között találtunk információkat 1924-ből, igaz, ez nem árul el konkrétumokat a templommal kapcsolatban, csupán az Esterházy Károly püspök által építtetett barokk templomok között sorolja fel Szmrecsányi Lajos, illetve Szmrecsányi Miklós és a MOB közötti levélváltások során. A levelezés apropóját az adta, hogy a MOB tudomására jutott, hogy az egri egyházmegyében több templomnál is erősen kétes értékű belső díszítő festések (ornamentális és figurális ábrázolások) készültek, volt, hogy meglévő képek, freskók fényképről történő, szobafestő általi másolása révén (ami még jogi kérdéseket is felvetett). Ennek a gyakorlatnak a további megakadályozásával kapcsolatos elképzeléseket tartalmazó levelezés a keresztespüspöki templommal kapcsolatban több információt azonban nem említ.44 1926- ban a templom és a torony külső falazatainak (és ezzel együtt a parókia külső homlokzatai, illetve az istálló tetőzete) felújításának szándékáról értesülünk, mely munkálatokat a következő évben tervezte elvégeztetni a plébánia. A munkálatokról azonban nem, csak az azok fedezetéül szolgáló mezőgazdasági termények áráról és a várható jövedelemről, illetve az értékesítésről, valamint a templomi számadások 1927- ben történt beküldéséről tartalmaznak adatokat az iratok.46 Ennek ellenére a munkák tényleges elvégzését valószínűsítjük, de részletei továbbra sem ismertek. 1943-ban a templomtorony főpárkányán végzendő bádogozási munka költségvetésével foglalkoztak, mivel addigra az esővíz erősen kimosta a vakolatot, és félő volt, hogy az egész fal vakolata tönkremegy. A végül 250 pengős beruházás elvégzését az egyházközség képviselőtestülete 1943. május 9-én jóváhagyta. A munkálatok elvégzéséhez a Főegyházmegyei Hatóság is hozzájárult a hónap 28-án.46 Azonban az 1943. július 7-i vihar súlyosan megrongálta a templomot. A plébános aznap írt levele szerint az orkán lesodorta a torony 42 Keresztespüspöki, XIX. századi plébániai iratok: EFL Archivum Novum, 1322, Keresztespüspöki (1807-78). 446/1875. 43 Keresztespüspöki, XIX. századi plébániai iratok: EFL Archivum Novum, 1322, Keresztespüspöki (1807-78). 1371/1876. 1876. június 17. Ebből a levelezésből többek között az is kiderül, hogy a keresztespüspöki egyházi épületeknek már 1868-ban szükségesnek mutatkozott a helyreállítása. Keresztespüspöki, XIX. századi plébániai iratok: EFL Archivum Novum, 1322, Keresztespüspöki (1807-78). 1560/1876.1876. július 5. 44 MOB iratok (mikrofilm), 1924/143. sz. irat, Forster Központ Könyvtár. 45 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 3714/1926., 3919/1926. és 669/1927. 46 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 2934/1943. Az 1943-1980 közötti plébániai iratanyagot (melybe nem értendő bele az 1970- es kérdőív) Urbán Márta levéltáros (EFL, Eger) gyűjtötte ki és küldte meg számunkra, önszorgalomból, melyet ez úton is köszönünk. kupoláját,47,amely rázuhant a tetőzetre, azt és a templom mennyezetét48 is áttörte.49 A templom helyreállításához szükséges összeg nagyságát az augusztus 8-i rendkívüli egyházközségi ülésen 45.000 pengőben állapították meg. A munkához szükséges 3.400 pengő értékű kézi és igás napszámot (annak ismert tényleges értéke miatt) készpénzbeni megváltásra változtatták. Erről a Főegyházmegyei Hatóságot is értesítették.50 A munkák részleteiről ez évből már nincs további adatunk, csak egy 1945-ös irat említi meg, hogy a vihar által okozott, fentebb részletezett károk helyreállítása végül a kassai püspöknek mint kegyúrnak 50.000 pengőjébe került.51 1948-ban is a viharok miatt többször megrongált tetőzet kijavításának ügyével foglalkoztak. A tetőzet állapota veszélyeztette a mennyezet (boltozat) tartósságát és annak festését. A viharok miatti rongálódás az 1948. március 1-i egyházközségi jegyzőkönyv tanúsága szerint már több helyütt látható volt. Csép Sámuel ácsmester a tetőzet kijavítását 15 mázsa vegyes terményért (búza és árpa, fele-fele arányban) elvállalta, melyet az egyházközség elfogadott, majd az ügyletet az egri érsekség is jóváhagyta március 24-én, azzal a feltétellel, hogy a vállalkozóval munkaegyezményt kellett kötni, és azt három példányban Egerbe meg kellett küldeni.52 A munkák elvégzéséről nem maradt fenn további adat. 1960-ban a külső homlokzat felújítása vált szükségessé az egyházközség 1960. február 21-i ülése szerint, annak állagmegóvása és az életveszély elhárítása miatt. A plébános március 5-i levele szerint a nem műemlék templom tornyának és falmezőinek több, mint 30 éves vakolata sok helyütt teljesen hiányzott, a meglévő pedig teljesen elmállott, ezért annak leverése és újravakolása tűnt szükségesnek. Leírta, hogy a torony párkányzata nagy darabokban hullott, összetörte a tető cserepeit is, emiatt pedig a falak állandóan áznak, a járdára hulló darabok pedig életveszélyt jelentenek. A munkák elvégzését a munkára szánt öszszeggel együtt az érsekség március 12-én hagyta jóvá. A munkát végül Bereznai János miskolci kőműves vállalta 93.745 Ft 60 fillérért, melyet az egyházközség elfogadott. A költségvetés szerint a munkák az alábbi tételekből álltak: állványépítés, majd annak elbontása; a toronynál 460 m2-en vakolat leverés és portalanítás, majd durva vakolás hosszabbított cementes habarccsal; kőporos, hernyós színes vakolás két színben; végül 60 folyóméteren párkányok eredeti stílusban történő helyreállítása. A templomhajó külső homlokzatain 720 m2-en állványozás, majd annak elbontása; vakolat leverés és portalanítás; durva vakolás hosszabbított mészhabarccsal; kőporral való elsimítás, színes vakolás, két színben; párkány kijavítása az eredeti stílusban 72 folyóméteren; végül a lábazat újonnan való cementes vakolása és időálló simítása 102 m2-en. A felsorolt kőműves munkák mellé tartozott még bádogos munka (csatorna kijavítása és festése szürke rozsdagátló festéssel), tetőfedő munka (1.500 darab új cserép felrakásával és a régi cserepek hiányzó részekhez történő kijavításával). 47 Értsd: a toronysisakot. 48 Azaz boltozatát? 49 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 3825/1943. 50 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 4622/1943. 51 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 2051/1945. Az iratanyag egyébként leginkább az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kihirdetett, az egyházi földeket is érintő földreform miatt kialakuló anyagi helyzettel, mint a Keresztespüspökiben lévő egyházi ingatlanok fenntartásának, javításának anyagi fedezeteként szolgáló üggyel foglalkozik. 52 EFL Archivum Novum, Plébániai iratok (Keresztespüspöki), 1856/1948. 70
