Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Régészettudomány - Csányi Marietta: Kik voltak ők és honnan jöttek? Abszolőt időrendi adatokból leszűrhető következtetések a jánoshidai késő bronzkori temetőben

CSÁNYI MARIETTA: KIK VOLTAK ŐK ÉS HONNAN JÖTTEK?

ABSZOLÚT IDŐRENDI ADATOKBÓL LESZŰRHETŐ KÖVETKEZTETÉSEK A JÁNOSHIDAI KÉSŐ BRONZKORI TEMETŐBEN

az indok a szokásostól eltérő nyújtott testhelyzetben való eltemetésre, akkor minek köszönhette a 25. sír 25-35 éves korban eltemetett női halottja a hasonló megtiszteltetést. Nos: a 25. sírban nyugvó személynek is mindkét lábán bronzgyűrűk voltak. Tehát mindkét halott, lábujjain spirális bronzgyúrűket „viselt”. Bár nem tekinthetők rendkívüli mellékletnek, a lábujjakon előforduló gyűrűk mégis ritkaságnak számítanak. Mezőcsáton a gazdag mellékletekkel ellátott halott lábujján lehettek a spirális bronzgyűrűk.22

Tápén a 73; a 240; 252; a 324; az 500. és a 656. sírban került elő különböző számban lábujjgyűrű. A szerző rangjelző szerepüket tartja valószínűnek.23 Az Emőd-istvánmajori 20. számú sírban a jobb és a bal lábujjperceken 3-3 spirális bronzgyűrű került elő.24

Ha a lábujjgyűrűket attribútumnak tekintjük, akkor mind a 113. mind a 25 sír halottja - már csak e tárgyak tanúsága szerint is - a közösség kiváltságos tagja volt, s az ott betöltött szerepét a túlélők a temetési szertartással is kifejezésre juttatták. Az adatok tehát - jelen esetben - azt látszanak igazolni, hogy a nyújtott testhelyzet nem idegen származásuknak tulajdonítható, hanem inkább a kiválasztottaknak járó tiszteletadás megnyilvánulása. Annál is inkább, mivel mindkét sír leletanyaga - beleértve a bennük talált bronz mellékleteket is - Kárpát-medencei eredetűek. Nem szükséges tehát olyan következtetésre jutnunk, hogy messze földről, netán Dél-Németországból több száz kilométer vándorlás után jutottak ide a Zagyva folyó csendes partvidékére. Valószínűleg a környékről való származásukat éppúgy homály fedi, mint a Jánoshidán nyugvó valamennyi társukét.

Ami még érdekesebbé teszi e két személy eltemetésének hasonló szertartását, az haláluk megegyező abszolút évszáma, valamint életkoruk hasonlósága. Bár azt várnánk, hogy ezen ismérvek alapján a temetőben is egymás közelében nyugszanak, ez azonban nincs teljesen így. Némi távolság van a két sír között. (L. temetőtérkép!). Mindezek ellenére szinte bizonyosra vehetjük, hogy kortársak, netán az életben is társak lehettek, talán együtt érkeztek ide. Tudom, hogy ez tudománytalan és romantikus elképzelés, de a nyújtott testhelyzeten kívül a felsorolt adatok is a két személy valamiféle összetartozására utalnak.

Most vizsgáljuk meg az itt szóban forgó tíz sír leletanyagát - síregyüttesenkként véve sorba.- Bögre. (1. tábla 2.) A 182. sírban talált díszítetlen, kissé felhúzott fülű, vállbán enyhe törésvonalú díszítetlen hasas bögre különösen az észak-alföldi a halomsíros temetők gyakori típusa, a halomsíros korszakot megelőzően is több változata ismert a dunaújvárosi temető Koszider-korú sírjaiban.25- Tál. (1. tábla 1.) A behúzott peremű tál bütyökkel vagy anélkül, esetleg füllel a Koszider korszaktól kezdődően a halomsíros időszakban mindvégig általános használati tárgy.26

22 HÄNSEL, Bemard - KALICZ, Nándor 1986.15. Abb.6. tábla2. a-b.

23 TROGMAYER, Ottó 1975. tábla7.12., tábla 21.4-5., tábla 23.6-7., T28. 3-4., tábla 44.7-8., 9-11., tábla 656.6.

24 B. HELLEBRANDT, Magdolna 2004.192-194.5. ábra 3-8.

25 VICZE, Magdolna 2011. Mint például a 617. sírban: Pl. 204.1.

26 Pl. MALI, Péter 2015a. Fig. 3.9., Fig. 4.10.; u.ő; 2015b. 4. tábla 5,10.; u.ő. 2018.7. tábla 1,2,6.- Bronzcsipesz. (1. tábla 3.) A férfisírok nem túl gyakori, de jellemző viselete. Az ebben a sírban talált S alakban behajlított példány néhány darabját ismerjük közlésekből. Úgy tűnik, hogy ez a lapos lemezből kialakított forma csak a Kárpát-medencében fordul elő: Salka/lpolyszalka, Dolnÿ Peter/Komáromszentpéter, Tápé, Tiszafüred, Mezőcsát, Ernőd.27 A jánoshidai geometrikus mintával díszített változatnak nem találtam analógiáját.- Bronzár. (1. tábla 4.). Ritka, közlésekből szinte nem is ismert bronztárgy, kronológiai értéke ismeretlen.28 Hasonló tárgy ismert Kozármislenyről.29

61. sír- Bögre. (1. tábla 7.) A S profilú díszítetlen bögrék a korszak jellegzetes darabjai, de lelőhelyenként eltérő számban fordulnak elő. Jánoshidán összesen16 sírból kerültek elő, míg Tiszafüreden mindössze nyolc sírból;30 ezzel szemben Egyeken az egyik általánosan használt bögretípus.31 Tápén is gyakori.32. Mezőcsáton azonban egyetlen példánya sem fordult elő.33 A salkai (Ipolyszalka) temetőben néhány darab képviseli csupán.34 Mint a kerámia tárgyak többségénél, e bögretípus előzményét is hazai középső bronzkorunkban kereshetjük. Különösen a Vatyakultúra Dunaújváros-Duna-dűlői, Koszider-korú sírjaiban gyakori.35- Bronztőr. (1. tábla 5.) Különleges fegyver, tömör markolatával a kor ritka leletei közé tartozik. Mivel nem általánosan használt típus, minden eddig közölt korabeli darab egyedi példány. Közös vonásuk csupán a tömör markolat; a penge kiképzése, a jelzett szegecs-utánzatok száma esetenként más és más, de leggyakoribb a négy szegecs jelzése. A R BB korszakban jelenik meg.36 * * A Kátpát-medencei nagy temetők egyikében sem fordul elő.

27 TOCIK, Anton 1964. XXXIII. tábla 12.; DUSEK, Mikulás 1969. Abb. 17.7. (tordírozva behajlított változat); TROGMAYER, Ottó 1975.152. A közlésben a szerző négy db csipeszt említ, azzal a megjegyzéssel, hogy erősen korrodálódott mindegyik. Valószínűleg azért csak három példányuk lett lerajzolva. Taf 41.462. sír 2., Tat. 52.604. sír 4., Taf. 56.680.sír 1., KOVÁCS, Tibor 1975.31. tábla 335. sír 1. HÄNSEL, Bemard - KALICZ, Nándor 1986. 8. tábla 73. sír c.; B. HELLEBRANDT Magdolna 2004.2. ábra 1.

28 HOLSTE, Friedrich 1953. A dél-németországi (nyugati és keleti zóna) Rupprechtstegen lelőhelyről közöl a szerző egy példányt - a leletegyüttest a kora bronzkorra datálja. Tafel 1.5.

29 MALI Péter 2012.49.

30 KOVÁCS Tibor 1975.4. tábla 35. sír 2., 7. tábla 363/1. c., 12. tábla 135. sír

1., 14.1153.sír.2., 22. tábla 237. sír 1., 24. tábla 258. sír 5.,32. tábla340. sír 4.

31 KOVÁCS Tibor 1966.2. kép 1,2,13,21.4. kép 2,5,6,12.6. kép 2,13., 7. kép 2,9.8.kép 3,6,12,19. stb.

32 TROGMAYER Ottó 1975.41. sír: 1-2., 186. sír 1., 189. sír. 1..331. sír 1„ 336. sír. 1., 349. sír. 1., 366. sír 2., 444. sír. 10.,472. sír 2. stb.

33 HÄNSEL, Bemard - KALICZ, Nándor 1986. tábla 1-12.

34 TOCIK, Anton 1964. Vili. 8„ XX. 7., XXI. 13., XXII.. 5., XXIII. 2.

35 VICZE Magdolna 2011 .Pl. 179.9., Pl. 187.3., Pl. 189.1., Pl. 192.3., Pl. 194.

11., Pl. 196.6., PL 197.4., PL 205.7. stb.

36 HOLSTE, Friedrich 1953.4. tábla 1. MOZSOLICS, Amália 1967.53. tábla4„

65. tábla 2.; CUJANOVÁ-JÍLKOVÁ, Éva 1970.1. tábla 14., 13. tábla 7.;

BÓNA István 1963. V. tábla 5., +. képi.

53