Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Csányi Marietta: Kik voltak ők és honnan jöttek? Abszolőt időrendi adatokból leszűrhető következtetések a jánoshidai késő bronzkori temetőben
CSÁNYI MARIETTA: KIK VOLTAK ŐK ÉS HONNAN JÖTTEK? ABSZOLÚT IDŐRENDI ADATOKBÓL LESZŰRHETŐ KÖVETKEZTETÉSEK A JÁNOSHIDAI KÉSŐ BRONZKORI TEMETŐBEN- 3. Bronzkorong. Domború bronzlemezből készült nagyméretű korong, a szélén körbefutó gyöngyszerű domborítással. Átm 7,1 cm (3. tábla 51.)- 4. Tutulus. Vékony lemezből domborított, díszítetlen, kerek bronzpitykék, a peremük mellett egymással szemben 1-1 lyukkal. Erősen töredékesek. Felszedésükkor mintegy 16 darab töredéket sikerült megmenteni a z erősen korrodálódott állaga miatt. Átm: 3,6-2,3 cm. (3.t. 48.)- 5. Borostyán korong. Egyik oldalán domború, másik felén lapos, tehát gömbszelet alakú tömör borostyán korong. Átm: 5,4 cm. (3151.) 2. Csüngök. Patkó alakú csüngök (töredékekkel együtt öszszesen 47 db - a nagyon töredékesek nem lettek lerajzolva, így nem kerültek a képre) függőleges átfúrással, ugyanott 2 vagy 3 függőleges bordával. Átm.: 3,35-2,4 cm; sz: 0,9-0,6 cm. (3. tábla-33.)- 6. Gyöngyök. Egy darab ovális keresztmetszetű és 4 darab lencse alakú, közepén átfúrt borostyán gyöngy. Átm: 2,2 cm és 1,3 cm. (3. tábla 44.)- 7. Gyöngyök. Apró, hengeres borostyán gyöngyök. Felszedéskor nagy részük szinte porrá ment, ennyit sikerült megmenteni, (kb. 120 db) Átm: 0,8-0,5 cm; vast: 0,4 cm. (3. tábla 45.)- 8. Csüngő. Két darab szív alakú bronzcsüngő, az egyik középtaggal, visszahajlított felfüggesztővei, a másik középtaggal, függesztő része hiányzik.. H: 2,5 cm sz: 2,5 cm; h:2,9 cm sz:2,1 cm. (3. tábla 49-50.)- 9. Salta Leoni. Spirális bronzcsövecske 2 darabban. H: 3-1,5 cm; átm: 0,4-0,5cm. (3. tábla 47.) 140. sír 140. sír - Kettős sír, csontvázas temetkezés. A b/ sírt az a/ ásásakor teljesen kirabolták. a/ sír - (a mintavétel ebből a sírból történt.) Csontvázas temetkezés. Sírmélység: -90 cm. A sírgödör és a csontváz tájolása is ÉK-DNY 37 °. Lekerekített négyszög alakú gödörben zsugorított helyzetű váz, kissé bal oldalára dőlve, felhúzott lábakkal feküdt a halott a gödör északi falához támasztva. Karja-kezei összehajlítva az arca előtt. Bal medencéjénél tengeri csigából készült füzér, egy tengeri kagyló és egy háromszög alakú borostyán csüngő volt. Mellettük bronzspirálok, szív- és patkó alakú csüngök. A medencén edény feküdt. Valószínűleg valamennyi ékszer az öv része lehetett. Egyik ujján és a combcsont mellett gyűrű.- 1. Csupor. Kihajló peremű, durva megmunkálású, kaviccsal soványított anyagú, kisméretű csupor, a vállon ülő szalagfülekkel. Vállán egymással szemben 3-3 hegyes bütyök, ill. bevagdosásokkal tagolt borda. Sárgásbarna. M: 11,8 cm; sz.á: 9,9 cm;.fá : 5,9 cm. (4. tábla 48.)- 2. Tengeri csiga-gyöngysor. A csigák mérete egyenként: H: 2,1-1,2 cm. (4. tábla 17-27. és 28-38,41.) 3. Kagyló és belsejében bronzékszerek. Ékszerként használt, átfúrt tengeri kagyló, a furatban spirális bronzcsövecskék. Átm: 4,1 cm. (4. tábla 15.) Ugyanezen ékszer részeként a kagyló belsejébe ágyazódva szív alakú lemezcsüngő belső osztótaggal. Sz: 4,5-5 cm. (4. tábla 16.) 4. Borostyán. Háromszög alakú, két lyukkal ellátott borostyán, talán tőr miniatűr utánzata. A két lyuk a szegecsek helyét jelezné. H: 2,8; sz: 2,1 cm. (4. tábla 39) 5. Salta leoni. Töredékek. Átm: 0,4-0,5 cm; h: 0,5-2 cm. (4. tábla 1-14.) 6. Csüngő. Bronzlemezből készült szív alakú csüngő belső osztótagokkal. Az egyik csak töredék, benne bronzspirál. Átm: 3,1 cm. (4. tábla 15.) 7. Csüngő. Patkó alakú csüngök töredékei. Átm: 3,2-1,5 cm. (4. tábla 40-42,43?) cm 7. Gyűrű. Körszelet keresztmetszetű díszítetlen bronzgyűrűk töredékei. Átm: 2,1 cm. (4. tábla 46-47.)- 8. Gyűrű. Öt körbefutó bordával díszített bronz lemezgyűrük töredékei. Átm: 2,2 cm; sz: 0,6-0,7 cm. (4. tábla 44-45.) 30. sír - Csontvázas temetkezés. Sírmélység: -104 cm. Tájolás: Ék-DNY 38 °. Lekerekített téglalap alakú, délnyugati, rövidebb végében padkás kiképzésű gödörben feküdt a jobb oldalán zsugorított gyermek. A csontváztól jobbra, annak teljes hosszúságában, a sírgödör alján (feltehetően állati eredetű) kalcinált csontok voltak szétterítve. Emiatt a csontváznak kissé a sírgödör keleti felében jutott hely. Egyik, talán a bal karján karperec. A kalcinált csontok között bronzpityke töredékei.- 1. Karperec. Kör keresztmetszetű, vékony bronzhuzalból tekercselt spirális karperec, mindkét végén spirális kiképzésű. Átm: 3,9 cm; vast: 0,15 cm. (4. tábla 49.)- 2. Bronzpityke. Vékony bronzlemezből préselt pityke; kerek, domború. Átm: 1,4 cm. (4. tábla 50.) Ahogy korábban utaltam rá, a vizsgálandó minta kiválasztásánál a korai síregyüttesek adataira voltam elsősorban kíváncsi, így kerültek bele a válogatásba annak a két csontvázas sírnak az emberi maradványai is (25. és 113. sír), melyekben a halott a többségtől eltérő, nyújtott helyzetben fekszik. (L. 1. táblázat!) A táblázatban szereplő adatok azt mutatják, hogy az első nyolc korai keltezésű sír tájolása - a halott testhelyzetétől függetlenül - eltérő, azaz négy esetben ÉK-DNY-i, további négy esetben pedig DNY-ÉK-i, két sír pedig K-NY-i, ill. NY-K-i. A két legfiatalabb sírban is a halottakat ÉKDNY-i égtáj felé irányítva helyezték a sírba. Ez a tény azt jelenti, hogy a tíz sír halottai közül 6 egyént így temettek el. Az ÉK-DNY-i tájolás tehát ebben a tíz esetben 60 százalékos túlsúlyt mutat, mely értéket - az évszámokból kiindulva - az idő előrehaladtával növekvő arányban érhetett el. Az abszolút kronológiai adatok eszerint azt a tendenciát sugallják, hogy az ide érkező, kezdetben talán változatos temetkezési rítust gyakorló közösség tagjai idővel, egymás szokásait átvéve, egységes szertartásokra törekedtek. 51
