Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Csányi Marietta: Kik voltak ők és honnan jöttek? Abszolőt időrendi adatokból leszűrhető következtetések a jánoshidai késő bronzkori temetőben
CSÁNYI MARIETTA: KIK VOLTAK ŐK ÉS HONNAN JÖTTEK? ABSZOLÚT IDŐRENDI ADATOKBÓL LESZŰRHETŐ KÖVETKEZTETÉSEK A JÁNOSHIDAI KÉSŐ BRONZKORI TEMETŐBEN 70 évet is eléri. A tíz halott eltemetése során eltelt időtartamot legpontosabban és legszemléletesebben a cikk második felében ismertetett kalibrációs görbe érzékelteti. (L. később!) Most nézzük meg közelebbről, hogy melyek ezek a sírok. 182. sír - Csontvázas temetkezés. Sírmélység:-120 cm. Tájolás: DNYÉK 223°. Rendkívül nagyméretű gödörben teljesen feldúlt csontváz. In situ csak az egyik comb- ill. lábszárcsont maradt. Ennek alapján eredetileg jobb oldalán fekvő, zsugorított helyzetű lehetett. Rablás után edénytöredékek, bronztű és csipesz maradt a sírban. A sírgödör mérete a rablás ténye mellett az eltemetett halott előkelő státuszára mutat.- 1. Bögre. Kihajló peremű, viszonylag vastagfalú, enyhén fényezett felületű bögre felső részének töredéke szalagfüllel. Szá: 8,8 cm. (1. tábla 2.)- 2. Tál. Behúzott peremű tál perem- és oldaltöredéke. Rekonstruált szá: 20 cm. (1. tábla 1.)- 3. Csipesz. Lapos, széles bronzcsipesz, felül S alakban behajlítva. Oldalán bekarcolt négyzetekbe zárt X-motívum díszíti. H: 7 cm; sz: 0,9 cm. (1. tábla 3.)- 4. Bronzár. Négyszög keresztmetszetű bronzár. H: 9cm. (1. tábla 4.) 61. sír - Csontvázas temetkezés. Sírmélység: -98 cm. A sírgödör és a csontváz tájolása ÉK-DNY 50°. Lekerekített négyszög alakú gödörben feküdt a viszonylag nagytermetű egyén, jó megtartású, bal oldalán fekvő zsugorított csontváza. Karjai a test előtt feküdtek. Bal alkarja nem volt a helyén, hanem a jobb felkarjára fektették - feltehetőleg halála után levágva. Mindkét kézfejet ugyanígy - levágva)?) - a két alkar csukló felőli része közé helyezték. Kezénél (mindkét kézfejénél), mintegy a „keze ügyében” egy bronztőr és egy csipesz, a koponya mögött pedig egy kis füles bögre volt.- 1. Bögre. S profilú, hasas, díszítetlen bögre. Alja omphalosszal záródik. A szalagfül kissé a perem fölé magasodik. Szürkésbarna, felülete enyhén fényezett. M: 6,8 cm; szá: 6,9 cm; fá: 1,9 cm. (1. tábla 7.)- 2. Csipesz. Lapos bronzlemezből karikába hajlított csipesz. Egyenes vége kiszélesedik és megvastagodik. Rossz megtartású, erősen korrodálódott. Átm: 3,1 cm; sz: 0,5 ill. 1,1 cm (1. tábla 6.)- 3. Tőr. Tömör markolatú, egybeöntött bronztőr. A markolat keresztmetszete lencse alakú - ovális kalap (gomb) zárja le. A markolat és a penge találkozásánál a három szegecs alig látható jelzése. Rossz megtartású, erősen korrodálódott. H: 19,6 cm; sz: 2,9 cm; markolatgomb átm: 2,6 ill. 2 cm (1. tábla 5.) 157. sír - Csontvázas temetkezés. Sírmélység: -102 cm. Tájolás K-NY 87°. Lekerekített négy szög alakú gödörben bal oldalán zsugorítva feküdt a csontváz. Kirabolták, deréktól felfelé teljesen feldúlták. Töltelékföldjében már a bontáskor előkerült a koponya és néhány csont. Csupán néhány bronztöredék és egy bögre töredékei voltak a sírban.- 1. Bögre. Kihajló peremű, nyomott gömbtestű, vállán sekély ferde kannelúrával díszített, gömbölyű aljú bögre, szalagfüle kissé a perem fölé csúcsosodik. Csak a fül felőli oldala maradt meg részben épségben. Szürkésfekete, simított-fényezett. M: kb. 5,8 cm- 2. Szegecsek. Apró, ismeretlen rendeltetésű bronzszegecsek. Fej átm: 0,7-0,4 cm. (1. tábla 10.)- 3. Tőr. Bronztőr markolatlap felé eső kis töredéke, két szegeccsel. H: 2,4 cm; sz: 1,5 cm. (1. tábla 9.)- 4. Bronzhuzal (hajkarika?) töredéke. H: 1,5 cm. (1. tábla 8.) 272. sír - Csontvázas temetkezés. Sírmélység: -95 cm. Tájolás: NY-K 267”. Nagyméretű, hosszúkás, ovális alakú, teknőszerűen kivájt gödörben jobb oldalán zsugorított csontváz. Felsőteste majdnem hanyatt fekszik. Jobb karja nyújtott, bal behajlítva, alkarcsontja keresztbe fektetve a derekán. Lábaitól nyugatra a gödör végében kis bögre. Fejénél, a homlokcsont közvetlen közelében egy csiszolt kőcsüngő, egy fenőkő, egy másik kő és egy bronztű szára.- 1. Bögre. Díszítetlen, S-profilú bögre töredékei, csak vaskos szalagfüle maradt épségben, Fül sz: 1,9 cm (1. tábla 15.)- 2. Kőcsüngő. Vörösesbarna kőből csiszolt csüngő. FI: 7,8 cm; sz: 2 cm; vast: 0,6 cm. (1. tábla 12.)- 3. Fenőkő? Valójában csak feltételesen nevezhetjük fenőkőnek, durva felülete ugyanis nem erre vall. FI: 6,6 cm; sz: 2,2 cm. (1. tábla 13.)- 4. Másik kő. Valójában kis, hosszúkás kavics (vagy amulett?). FI: 2,8 cm; sz: 1,4 cm. (1. tábla 14.)- 5. Bronztű, azaz inkább ár - Mindkét végén hegyes, közepén négyszögletes keresztmetszetűnek látszik, bár erősen korrodálódott. H.: 5,7 cm (1. tábla 16.) A soron következő négy egyén halálának abszolút időpontja 1490-1420. 13. sír - (A mintavétel a 13/b sírból történt, de az összefüggések bemutatása végett a teljes temetkezést ismertetem.) Csontvázas temetkezés. Kettős sír. A b/ sírt valószínűleg az a/ ásásakor rabolták ki. A két váz egymásra merőleges helyzetben feküdt. Eredetileg mindkét sírnak két, lekerekített négyszög alakú gödröt szántak, a korábbi, b/ sír gödre jóval nagyobb méretű, mintegy 2,20 x1,15m. Az a/ sírgödre ennek csaknem a fele, 162 x 85 cm. Feltehetőleg az utóbbi, sekélyebb sír ásásakor találtak rá a mintegy 20 cm-rel mélyebb sírban fekvő halott koponyájára, majd tovább rábontva feldúlták a csontváz nagy részét. E rátemetkezés folytán a két sír egyetlen, egymásba torkolló, óriási L alakú beásásban feküdt. A kettős sírt cölöplyukak vették körül, nehéz eldönteni, hogy 49
