Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Művészettörténet - Egri Mária: Balogh Géza festő- és szobrszáművész

EGRI MÁRIA: BALOGH GÉZA FESTŐ- ÉS SZOBRÁSZMŰVÉSZ 4. kép: Kristályok I. B.T. emlékére 1997. Bronz, üveg 36x50x16 cm várossal való szoros kapcsolatuknak köszönhető. Mezőtúr gazdagabb lett a művésztelepén készült számos köztéri szoborral, köztük a testvér­­városai számára készült munkákkal, több száz darabos képzőművészeti gyűjteménnyel, rendszeresen szervezett kiállítási programmal. Balogh első munkái közül is több került a város gyűjteményébe, így a Metamor­fózis8 két darabja is. A kompozíciók földgömb alapformája a kezdetre, a születésre utal. A leszakadozó „rétegek” közül kiemelkedő bolygó egy új organizmus kialakulása mellett hegyes, éles pengéivel, az önpusztítás veszélyét is hordozza. A tragikusan elvesztett Borbás Tibor emléke egy álló, kopjafa szerű bronz-kő-üveg és egy fekvő, bronz-üveg változatot is inspirált. Ezekkel a kompozíciókkal Balogh a mezőtúri kolónián dolgozó, elhunyt művész­barátainak is emléket állított. Az első, Kristályok I. B.T. emlékére9 címmel a sóstói telepen született, amelynek kiállítása után kiemelt fődíjat kapott. Az üvegmezőbe applikált bronz jelek, azoknak az emlékét idézték, akik akkor már nem lehettek közöttük: Papi Lajost, fíékassy Csabát, Németh Józsefet, Simsay Ildikót és Borbás Tibort. A fekvő krisztuskereszt-szö­­gek rájuk, a „Kristályok”- ra, az állók pedig a még élőkre utaltak. Balogh Géza egyre több időt fordított a viaszos mintázásra, szapo­rodtak érmei, kisplasztikái. Az érem a kisplasztika intimebb műfaja. Lehetőséget ad a művésznek arra, hogy szubjektivebb, személyesebb legyen, olykor egy-egy gondolatot több oldalról is közelítsen. A művész ebben a műfajban éli ki a mesélő részletekkel, aprólékos formákkal való bíbelődés örömét. Itt láthatóan élvezi és bőséggel alkalmazza is a vi­­aszveszejtéses bronzöntés finom mintázási lehetőségeit. Játszik kéz­lenyomatával, betűkkel, szövegtöredékekkel, táj és növényrészletekkel. Apró képecskéket, oromzatokat, oszlopokat bujtat tördelt emlék-for­mák, épületelemek közé. Általában sorozatokat készít, darabról-darabra alakítva a témához tartozó részleteket. Abbahagyja, aztán visszatér rá. Felhasználja a korábbi motívumokat, kísérletezik színezésükkel. Cizel­­lálatlanul, samott burkában hagyja vagy patinázza az egyes darabokat, ezzel új összefüggésben újrateremti az egyes elemeket. Több sorozatában nyúl a történelemhez. Érmeinek motívumaihoz több helyről kölcsönöz, témája aktualitása szerint. Felhasznál betűket, szö­vegrészieteket, épületelemeket, íveket, oszlopokat, szakrális, többfigu­rás töredéket, hol mikor mire van szüksége. Tőle idézve: „Nem a szöveg tartalma érdekes, hanem a ritmusa. Az egésznek a játéka."'0 A 80-90-es években sokat foglalkozott ezzel a témakörrel. Az Örökség több éven át újabb darabokkal egészült ki. Érinti földünk organizmusának, természeti kincseinek egészét, s a létezésünkkel együtt alakult hatalmas kulturális örökséget is. Utóbbi közvetítéséhez Balogh egy gótikus ihletésű, Jézus 5. kép: Örökség 1.1984. Bronz 117x120x18 mm életét apró képecskéken illusztráló, kapcsos kis szárnyas oltár tábláinak elemeit használja. Az Örökség I.11 a Gyermek templomi bemutatását, a VII. Máriát a gyermekkel, szentekkel. A továbbiakon imádkozó alakok, 8 3. kép Metamorfózis 1.1990. Bronz 18x22x30 cm 10 Beszélgetés Balogh Gézával 9 4. kép Kristályok I. Borbás Tibor emlékére 1997. Bronz, üveg 61 x36x16 cm 11 5. kép Örökség 1.1984. Bronz 117x120x18 mm 295

Next

/
Oldalképek
Tartalom