Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN Tiszta-laponyag Laponyag Magyarkától nyugatra.234 235 Elnevezésének köze lehet a Pesty Frigyes által gyűjtött Tiszta-háthoz, amely „terméketlen voltáról” lett megjegyezve.236 Törökbori-halom Határhalom Kunhegyes és Karcag között.236 Bár egy részét elhordták, tájképileg így is jelentős. Helye: 20° 45’ 35,13” E, 47° 19’ 04,03” N. Törökbori-Telek-halom Mára elenyészett halom a törökbori telken. Valószínűleg itt állott egykori temploma és körülötte a temetője, s ekörül helyezkedett el a falu.237 A nagyváradi püspökség a karcagújszállási falu bíráját, esküdtjeit és bárhol lakó kun jobbágyait eltiltja a nevezett puszta elfoglalásától.238 „... hol máig is láthatók bizonyos tégla épületnek maradványai; a monda szerint bizonyos Bori nevű török csapat vezéréről neveztetvén el, ma legelőül használtatni szokott terület.”239 Nevének utótagja valószínűleg a Bor nemzetségnévre, mint tulajdonosra utal. Karcag határában több Bor nevű település is létezett.240 A régészeti terepbejárás eredménye: „A Kenderesi úton a kunmadarasi vasút átjárójától Ny-ra 10 km-re, az út É-i oldalán ma is jól észlelhető, ívelt meder húzódik, melynek D-i partján alacsony dombháton késő középkori és Árpád-kori település felszíni nyomait találtuk meg. A késő középkori leletanyag intenzív. A terület szántóföld, kb. 20-25 cm-es búza fedi. A kiszáradt meder a térképeken jelzett Törökbori fertő, a múlt század végén még 2 m mély volt, relatív mélysége ma is 1-1,5 m, szélessége mintegy 150 m. A D-i partján húzódó dombhát magassága 86,1 m (balti). A település hosszúsága kb. 600 m, szélessége 100-150 m. Két végét az ér kanyarulata határolja. A település kiterjedése csaknem egyezik a szintvonalas térképen ábrázolt dombbal. D felé egykor szintén vízfolyás határolta, így a település valóságos szigeten feküdt. A település belső szerkezetére nem tudtunk megfigyelést tenni, a házhelyek nem lehettek egymástól nagyon távol.”24' 234 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; PESTY Frigyes 1978.154.; GYINMUT 4. 235 PESTY Frigyes 1978.151. 236 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; PESTY Frigyes 1978.154.; ÖKRÖS István 1977.6. 237 JNSZML T 77. 238 GYÁRFÁS István 1883. III. 358., 732. 239 PESTY Frigyes 1978.155.; GYINMUT 162. 240 BAGI Gábor 2006.81.; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 241 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. Tövises-domb, Tövises-laponyag Említése a Karcag újszál lás, Asszonyszállás és másfelől Püspökladány, Nádudvar valamint Szentágota birtokosai közötti határperben történik. A határbejárás folytán 1506. november 14-én kiállított oklevélben kerül a helynév feljegyzésre.242 „...határoztak az említett felek közötti használat dolgában; és pedig kiindulván a nevezett Asszonyszállása faluból az említett Ladány falu felé egy bizonyos Kerekrét nevű vitás rét szögletéhez jutottak, ahol egymásután két kis halmocska van és ezek egyikétől nézve egyenesen a Hortobágy folyón túl bizonyos a püspök úr Ladány falujának területén levő Mérgeshalom nevű másik halmocska irányában azon Hortobágy folyó partján, a mondott Kerekrét felől határjelet csináltak; innen átkelvén a Hortobágy folyón a Kunlapos helyhez megy a határ és azon a Kunlaposon áthaladva bizonyos Agérnek nevezett helyhez érkezik, innen pedig a Tövises domb nevű helyhez megy; és itt határolódnak a mondott szállásoknak Ladány faluval érintkező határai.” Az 1724-1728. évi karcagi-ladányi per határbejárásakor is említik. A várostól délkeletre elhelyezkedő laponyag. Határjel.243 Másik elnevezése Agyagos-halom. Túzok-laponyag Határhalom Kunhegyes felől, a Gergely-halom alatt, a Bige-fertő keleti oldalán.244 Nevét valószínűleg a közelben tartózkodó túzokok után nyerte. A halmot mezőgazdasági munkákkal megbontották, így részben szántott, de egy része érintetlen, ősgyepes. Napjainkban Kis-Gergelyhalomnak is nevezik. Régészetileg feltáratlan. Tyúk-kergető-halom Elírás, azonos a Nagy-Görgető-halommal.245 Ürmös-laponyag Ecse halmától délre fekvő laponyag az Ürmös-ér partján. Pontos helye ismeretlen.246 242 GYÁRFÁS István 1883. III. 351., 725. 243 MOLS 11 No0114:a. 244 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; PESTY Frigyes 1978.155.; GYINMUT 162.; MOLS 12 DivXI No0142. 245 EKF 22. oszlop 20. szelvény. 246 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 267
