Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN Ez a vízjárás vagy ér a Papné-halmától K-re húzódott.”'72 Személynévi eredetű. Pendel-laponyag A Vedresfenéki út és a Debreceni út találkozása körül. A Kis-laponyag másik elnevezése. Egykori kiemelkedés. Mára nyoma sincs.172 173 Péntek-halom A várostól délre fekvő halom, valószínűleg az egykori Péntektelke része.174 Környékén szarmata kori edénytöredékeket találtak a régészeti terepbejárás során.175 A nagyváradi püspökség karcagújszállás falu bíráját, esküdtjeit és bárhol lakó kun jobbágyait eltiltja a nevezett falu elfoglalásától 1513-ban. Gyárfás szerint Péntek-halom környékén kell keresni a települést.176 Később nem említik. Nevének előtagja személynévre esetleg vásár napjára utalhat. Pincés-halom, Nagy-Pincés-halom, Kis-Pincés-halom Kettős halom. Nagyobbik tagja ma is jól kiemelkedő halom az Üllőlapos partján. Elnevezéséről nincs pontos adat. Talán egykori földbevájt üregek miatt kaphatta nevét.177 A Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár T 74. jelű kéziratos térképén, az Üllő parton két halom szerepel Nagy illetve Kis Pincés-halom néven. Az eredeti térképet Kováts György mérnök készítette 1763-ban, amelynek alapján Bedekovich Lőrinc 1782-ben új felmérést készített. Györffy is két halmot jelöl.178 Ma is ép, nagyobb méretű halom értékes löszgyeppel. Régészetileg feltáratlan. Helye: 20° 52’ 47,99” E, 47° 24’ 05,08” N. Pingyó-halom A Pingyó csárda melletti halom. Másik neve Csárda-halom.179 Csak Ökrös említi így. 172 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. 173 ÖKRÖS István 1977.5. 174 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet, PESTY Frigyes 1978.153.; ÖKRÖS István 1977.6. 175 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. 176 GYÁRFÁS István 1883. III. 358-359., 732. 177 GYINMUT162.; ÖKRÖS István 1977.7. 178 JNSZMLT. 74. GYÖRFFY István 1942.1. melléklet. 179 ÖKRÖS István 1977.7, GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet Porong-halom Egykori halom a Dráva-laponyaghoz közel, a Bócsai út legvégén.180 Határhalom. A porong a laponyagnál nagyobb kiterjedésű, de alacsonyabb, mintegy 1-3 méternyi kiemelkedés; ez már sohasem emberi alkotás, hiszen mindig árvízjárta területeken található, abból szigetszerűen emelkedik ki. A porong talaja szinte mindig agyagos vagy vályogos föld, erősen kötött talajú, ezért nem tudja a víz megbontani. Szélei a környező vizek sodorta hullámaitól padkásak. A lápos szigetekkel szemben ez kemény sziget volt. A porongot legalább Karcagon majdnem mindig arról a pásztorról nevezik el, aki ott ütötte fel a szállását. Pörgő-halom Elírás, a Gergely-halmot jelöli.181 Puskaporos-laponyag A Téglás II. kert alatt egykori halom.182 Nevének eredete ismeretlen. Régebbi térképeken Ábrahám-laponyagként szerepel. Térképét lásd ott. Györffy Vermes-halomnak írja, ami valószínű tévesztés. Rév-halom, Ré-halom 1698-ban egy határjárási per kapcsán említik.183 Majd az 1724-1728. évi karcagi-ladányi per határbejárásakor is előkerül.184 Valószínű egykoron rév járta itt a Hortobágy folyót. Jelenleg Püspökladányhoz tartozik. Valószínűleg sohasem tartozott Karcaghoz. Csak feltételesen vettem ide. Valószínű helye: 21° 03’ 01,14” E; 47° 22’ 05,42” N. Rózsa-halom Az Hegyesbori-halom újabb keletű neve. Elnevezése a közelében található Rózsa-tanyához köthető. Felülete ép. Alapjának átmérője kb. 120 m. Tetején és oldalában nagy mennyiségű habarcsos téglatöredék, embercsontok különböző vázrészekből, valamint késő középkori cserepek kerültek elő. A leletek biztosan jelzik, hogy a halom tetején középkori templom állt, körülötte temető: Hegyesbor község temploma és temetője.185 Helye: 20° 54’ 51,88” E, 47° 16’ 24,05” N. 180 GYINMUT 162. 181 EKF 21. oszlop 19. szelvény 182 GYINMUT 3. 183 ELEK György 1993.30. 184 BALOGH István 1973.86, PESTY Frigyes 1978.152. 185 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. 263
