Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN Magyarkai-halom Egykori település halma, temetője. A Pap-ér mellett található. Környezetéből mintegy 4 méterre emelkedik ki. Felülete ép. Alapjának átmérője 100-120 m. A régészeti terepbejárás folyamán a halom felszínén régészeti leletet nem találtak. Annak sincs nyoma, hogy templom vagy más építmény állt volna rajta. A Magyarkai-halom neve az egykori Magyarszállás nevét őrizte meg.145 1406-ban Magyarszállás névvel említik Hegyesbor határosaként. Olyan feltételezés is van, hogy nevét lakóinak nemzetiségéről nyerte, azaz kezdetben magyarok lakták a kunsági részek mellett. 1513-ban azonban már pusztaként említik, és eltiltják a kunokat használatától.146 A tiltakozás ellenére a kunok birtokba vették és újból benépesítették a falut, s azt az 1554. évi egri összeírásban már Magyarszállásként és a kunok lakta szék részeként vették nyilvántartásba. Ez volt a legkisebb falu a Karcag környéki települések között. Ekkor jegyezték fel azt is, hogy húsz szelíd darva volt, ezekből azonban a zavaros időkben Ártándy Kelemen apródjai és Nadányi Pál négy darvat elvittek, a törökök Szolnok megszállása alkalmával pedig hatot ragadtak el.147 A XVI. századi magyar és török összeírásokkal a tizenöt éves háború elejéig igazolható Magyarszállás fennállása. Magyarszállás, csakúgy, mint minden kun település, 1552-től kétfelé: magyar és török részre is adózott. Az egri várhoz búzát, árpát, vajat és sajtot, készpénzt adott, és még 12 akó egri bort is köteles volt kimérni. Defterben a szolnoki náhijéhez tartozó faluként szerepel. Az 1571. évi török defter szerint 28 háztulajdonos gazda lakta, s a falunak temploma is volt. Az 1591-92. évi defter már csak 19 családot említ, akiknek gazdaságait évi 12.100 akcse megfizetésére kötelezték. A tizenöt éves háború elején már nincsen hír Magyarszállásról, és többé nem is épült újjá. 1626-tól folyamatosan bérelték, majd 1745-ben 4.000 forintért váltotta meg Karcagújszállás.148 A Magyarkai-halom környékén régészeti terepbejárás során megtalálták a középkori Magyarszállás falu felszíni nyomait. A halomtól Ny-ÉNy-ra és D-DK-re terült el a település, kb. 600 m hosszan. A halom a DK-i harmadára esik. A településnyomok szélessége általában 100-150 m, a halom vonalánál 200-250 m. Az edénytöredékek XV-XVI. századiak. A jellegzetes kiemelkedések - házhelyek - omladékkúpjai jól látszódtak a mélyebb terület felől nézve, de a területen már nem lehetett elkülöníteni a házhelyeket a növénytakaró miatt. A településnyomok a szárazulat pereméig húzódtak, amely nagy szintkülönbséggel (helyenként 1,0-1,5 m!) esik le a lapály felé.149 A népi magyarázat a következőképpen mondja el a név keletkezését: „Azért kapta ezt a nevet, mert volt egy halom, úgy hittak, hogy Gyászmagyarka. Azt a halmot elődeink hordták össze. Mikor jött az ellenség, odahurcolták a holmijukat, hogy a tűz el ne érje. Kétszer ígettík le a halmot."'50 Helye: 20° 53’ 17,33” E, 47° 15’ 52,92” N. 145 PESTY Frigyes 1978.153.; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. 146 BAGI Gábor 2007.73. 147 GYÖRFFY István 1984.31. 148 ELEK György 2009.63. 149 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1991. 150 ÖRSI Julianna 1990.349. Mérges-halom, Mérges-laponyag Említése a Karcagújszállás, Asszonyszállás és másfelől Püspökladány, Nádudvar valamint Szentágota birtokosai közötti határperben történik. A határbejárás folytán 1506. október 6-án kerül a helynév feljegyzésre. Az oklevél szerint Kunlapostól északra helyezkedett el.151 Ez az oklevél „...püspök úr Ladány falujának területén lévő Mérgeshalom nevű másik halmocska irányába...” írja le.152 Tehát ekkor püspökladányi terület a Hortobágy folyó túlpartján. Kis György, mint koros ember emlékezett az 1692-i tatárjárásra. „Egy időben a tatár azon földön járván a ladányiak határán, a Mérges halom körül termett árpát elgázoltatták és más esztendőben pedig azon a helyen a vad árpa megteremvén, a püspökladányiak minden háborgatás nélkül felvették."'53 „Ameddig szántogatták a ladányiak a Mérges laponyagot, mondogatták egymás közt - Elek György 60 éves túrkevei lakos szerint - bárha a szántáson lévő gabonát felvehetjük, megköszönjük a karcagiaknak, mert az karcagi föld, és elvehetik tőlünk, ha akarják, de akkor puszta volt Karcagújszállás és nem is laktak a Nagykunságban sehol is, hanem ami kevesen voltak, Püspökladányban és más helyen vonták meg magokat az üdő változása miatt.’1'54 Az 1724-1728. évi karcagi-ladányi per határbejárásakor említik. A Mérges-halom környékét a ladányiak szántották-vetették, bárha tudták, hogy idegen határon dolgoznak. Síró Demeter ladányi ember fia e tájon szántogatott, mikor Magyar György kunkapitány megszólította emiatt. „Síró Demeter kiállította a földtől az ekéjét, a szántást abbahagyta, azt mondotta az atyja, » állítsd ki fiam az ekét a földből, mirajtunk ne igazodjék a bafár.«155Nevének eredete ismeretlen, a mellette folyó Mérges-ér lehet a névadó. Mivel a határper kimeneteléről semmi biztosat nem tudunk, csak feltételesen sorolható a karcagi határhoz. Ma Püspökladányhoz tartozik. Valószínű helye: 21° 03’ 43,64” E, 47° 19’42,12” N. Mészáros Lukács dombja Az 1724-1728-as Karcag-püspökladányi perben említik. A vitatott határszakasz Kislaposnál kezdődik, onnan a Sándor-ér keleti partján halad végig Mészáros Lukács dombjáig, onnan a Kunlapos melletti Sándorér-szigetig.156 157 Nagy János tanú: „Ugyanazon Dombay Istvántól hallotta, hogy azon említett határlevélben, [mely levelet már akkor is másfélszáz esztendősnek mondottak lenni] benne voltak írva, hogy a Kunlapos napkeleti részétől a Mészáros Lukács dombjára tartván, ki a Sándorérnek napkeleti partján vagyon...”'57 Valószínűleg azonos Lukács domb nevű apró szigettel, amelyik a püspökladányi határban van. A térképi ábrázolás nem mutat halmot. Valószínűleg azért nevezték el dombnak, mert kis 151 GYÁRFÁS István 1883. III. 351., 725.; MKF 40. oszlop 51. szelvény. 152 ANTAL Árpád 1969.22. 153 BALOGH István 1973.90-91. 154 BALOGH István 1973.89. 155 BALOGH István 1973.87., 89. 156 BALOGH István 1973.87. 157 ILLÉSI János 1890.2. 261
