Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
TISICUM XXVII. alakot tehetünk fel ’Áldozat helye’ jelentésben.”129 A várostól délkeletre elhelyezkedő laponyag, az egykori Kormáncsok-szigeten.130 Pontos helye nem ismert. Korsós-halom A mai Sport és Forrás utcák sarkán állhatott.131 Talán egykori fazekasok emlékét őrzi, akik itt állították fel égetőkemencéiket. Kova-laponyag Egykori halom a nádudvari határnál, a Fekete-halom közelében.132 Csak ezen az egy térképen szerepel. Talán azonos lehet az 1668-as Karcag- Püspökladány-Nádudvar határperben említett Szék-laponyaggal.133 Nevét a rajta található kovadarabokról nyerhette, ami őskori megtelepedést feltételez. Ködszállási-laponyag Laponyag az elpusztult település területén. Csak Györffy térképén szerepel, a katonai térképek nem tüntetik fel.134 1923-ban régészeti feltárásokat végzett itt Bartucz Lajos Györffy Istvánnal.135 A mindössze négy napig tartott ásatásokon, amelyet az Ökrös László tulajdonában lévő szántón végeztek el, kőkorszakbeli régiségeket sikerült kiemelniük a földből, amelynek egyetlen darabjáról tudunk, egy kőbaltáról. A szűkszavú, csak elejtett félmondatokból kiderül, hogy a 15-20 méter átmérőjű halom körül árok húzódott, amelynek tetején állt egykor a templom. A régi szokás szerint közvetlenül a templom mellett helyezkedett el a temető. A sírkertben feltártak egy osszáriumot, csontkamrát, ami azt bizonyítja, hogy a már megnyitott temetőre építették a templomukat136 A Pentz-féle összeírás idején 1699-ben még állt a templom. „Ennek a helységnek, melyet a karcagújszállásiak bitorolnak, kőből épült temploma van.”137 129 SZABÓ Ildikó é.n. 13. 130 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet, ÖKRÖS István 1977.5. 131 GYINMUT 3. 132 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 133 ILLÉSSY János 1897.2. 134 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 135 KAPOSVÁRI Gyula 1987.110. 136 KAPOSVÁRI Gyula 1987.107-110. 137 CSEH Géza 2002.203. Köves-laponyag Laponyag a Kisújszállás felé vezető út közelében, a délnyugati határrészen.138 Nevének eredete valószínűleg a környékén található egykori település maradványaira utalnak. A régészeti terepbejárás eredményei: „A halom közvetlen környékén, valamint tőle É-ra és K-re a szántóföldön kevés középkori és szarmata kori edénytöredéket találunk. Ezek településre utalnak, de a lelőhely kiterjedését nem tudjuk megállapítani, Ny-K-i irányban kb. 150 m-t követtük. A középkori cserepek Árpád-kori jellegűek.”139 Helye: 20° 50’ 08,16” E, 47° 16’ 13,71” N. Lapos-halom Konta-halom, Kerek-halom halomsor tagja.140 Formájáról elnevezve. A Kontai-kettőshalom egyik tagjának elnevezése. Lőzér-halom, Nagy-Lőzér-halom, Kis Lőzér-halom Halom a Zádor-halom mellett.141 Eredetileg kettős halom: Nagy- és Kis- Lőzér-halom, ez utóbbi azonban mára már eltűnt. Nevének jelentése trágár beszédű, kicsapongó, lődörgő, lézengő, csélcsap.142 Mivel ezek emberi tulajdonságok, nem valószínű, hogy nevét ebből lehet eredeztetni. A Lőzér-halom mondáját Györffy István dolgozta fel a Nagykunsági krónikában, később Makra Sándor írt belőle regényt.143 A halomnál agyonvertek egy török katonát, aki Izmail bég levelét vitte Debrecenbe. A karcagi tanács nem szedte be az adót, ezért a bég személyesen ment a pénzért. Ekkor került elő a futár véres nyerge, majd a halom mellett a holttest is. A tanácsot kivitték a tetthelyre, ahol a bég jelentős vérdíjat is követelt. Szenátor uramék kegyes hazugsággal igyekeztek kibújni a sarc alól. Azt állították, hogy ez már püspökladányi határ, így nem ők a felelősök. A ladányiak kapzsiságukban azt írták a bégnek, hogy az az ő határuk. Ekkor a bég ment Ladányba a vérdíjért, amit ki is fizettek és megszállták a határt. A karcagiak azonban nem nyugodtak bele, hogy elvesztettek egy jelentős földterületet, és a ladányi jószágokat behajtották bitangba. A ladányiak mentek a törökhöz panaszra, aki jó pénzért igazságot is tett. Ezzel kezdődött el a mintegy nyolcvan évig tartó háborúskodás és pereskedés, amely sok pásztor életébe és sok pénzbe is került, míg végre Karcagnak adott igazat a törvény. Szűcs Sándor ezt az esetet Bengecsek halmához köti, mivel az agyonvert török neve volt Bengecseg.144 Helye: 20° 59’ 44,45” E, 47° 21’ 40,16” N. 138 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; MKF 40. oszlop 52. szelvény. 139 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1990. 140 ÖKRÖS István 1977.7. 141 MKF 40. oszlop 51. szelvény; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.4. 142 CZUCZOR Gergely - FOGARASI János 1865.1564. 143 GYÖRFFY István 1984.49-54.; MAKRA Sándor 1972. 144 SZŰCS Sándor 1977.130-136. 260
