Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN Csattog-halom, Nagy-Csattog-halom, Kis-Csattog-halom Kettős halom az egykori Sóút mellett, attól délre a keleti határrészen, a Csattog-hát mellett.63 Nevét minden valószínűség szerint innen vette. Ez pedig a nevét a zsiókáról, vagy más néven sziki kákáról (Bolboschoenus maritimus) kapta, amely laposokban, gyékény között él. Gyakori neve még a csattogó és a háromélű sás. ínségtakarmányként használták. Csicsókája (gumója, gömős feje) van, őszszel, ha beérik, kicsattan. A birka megeszi a gumóját, a nyájdisznó is szedegette. Fűtésre is alkalmazták, ha égett, recsegett, csattogott.64 Mára egyik halom sincs meg. Az Első Katonai Felmérésen „Naziatok halom”.65 Valószínű helye: 20° 57’ 54,13” E, 47° 20’ 11,68” N. Csíkeri-halom, Csíkeri-laponyag, Csíkeri-domb Bócsai telken a Csík-ér mellett a Vajas-tótól északra.66 Nevének eredete a mellette folyó érből ered, amely bő csíktermő hely volt. Valószínű helye: 20° 47’ 12,29” E, 47° 17’ 39,34” N. Csíkos-éri-laponyag Ecsehalmától délnyugatra fekvő laponyag, a Csíkos-ér mellett.67 68 Csak ezen az egy térképen szerepel. Nevét a Csíkos-értől vette, amely sok csíkhalat adott. Pontos helye nem ismert. Csuka-halom, Csukás-halom Az 1724-1728. évi karcagi-ladányi per határbejárásakor: „1-um Még gyermekkorában Karczagon lakván tudja, hogy régi lakosai Karczagnak (...) és tovább a nádasér egészben a csukás-halomig és a csukás halom is (minthogy szűk határ) mindenütt igazi határi legyenek Karczag-ujszállásnak napkelet felől és azok mutassák meg a mint fekszenek a P. Ladányi földet a karczag-ujszállási földtől.”66 Halom a Csukás-derék közelében, a Csuka-szigeten. Egykor Hegyesbor részeként Karcag bérelte. Ezen állott a Csuka-halom.69 Nevét innen nyerhette. Karcag, Püspökladány, Bucsa hármas határként említik.70 63 PESTY Frigyes 1978.153. 64 MOLNÁR Zsolt 2011.45. 65 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; EKF 22. oszlop 21. szelvény; GYINMUT162. 66 MKF 39. oszlop 52. szelvény; GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; GYINMUT 162. 67 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 68 ILLÉSSY János 1890.5. 69 MOLS 11 No0114:a. 70 BALOGH István 1973. 87. Ma már nem Karcaghoz tartozik. Helye: 20° 58’ 36,71” E, 47° 13’ 36,40” N. Darvas-halom Az 1698-as nádudvari-karcagi perben a karcagi tanúk „legelsőbben is észak felé felmutatták a Darvas halmát, Kápolnás, Nagyiván és Nádudvar között, igaz régi keresztyén határnak lenni.” Ma nem tartozik a karcagi határhoz. Csak feltételesen vettem ide.71 Darvas-laponyag Az 1698-as nádudvari-karcagi perben tűnik fel: „másodszor a Darvas laponyagot” mondják igazi határnak. Ma nem tartozik a karcagi határhoz. Csak feltételesen vettem ide.72 Disznó-halom, Disznós-halom Halom a Disznóréten.73 Nevét az itt őrzött kondáról kapta. 1521-ben Disznós-halom.74 Az 1698-ban lefolytatott határperben, amely a karcagi és nádudvari határ megállapításáért folyt, említik a határrészt: „a Disznós halmon állva, amint Szent Ágotára kiláthatunk, a szerint obszerváltassék a határ".75 Csatornaásáskor a halmot kettévágták. Helye 20° 59’ 33,54” E, 47° 23’ 27,49” N. Dráva-laponyag Halom a törökbori telektől délre.76 Lehet személynévi eredetű, de lehet az eredetileg gyors folyó jelentésű Dráva szó is, ami - a terepviszonyokat tekintve - eléggé valószínűtlen. Mára nyoma sincs. Valószínű helye: 20° 45’ 49,06” E, 47° 18’19,60” N. 71 BALOGH István 1973.87. 72 BALOGH István 1973.87. 73 PESTY Frigyes 1978.152.; BALOGH István 1973.86.; ÖKRÖS István 1977. 4. 74 GYÁRFÁS István 1883. III. 375., 752. 75 BALOGH István 1973. 86. 76 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; PESTY Frigyes 1978.155.; GYINMUT 8.; GYINMUT 162.; ÖKRÖS István 1977.6. 255
