Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
ÖRSI ZSOLT: KUNHALMOK A KARCAGI HATÁRBAN Berec-laponyag Egykori laponyag a Berec-háton.40 41 Pontos helye nem ismert. Besenyő-domb Egykor Békés, Bihar vármegyék és a Nagykunság hármas határát jelző halom. Egri János 78 éves ladányi pákász azt vallotta 1772-ben, hogy apja: „Besenyő domb tetejében ütvén bottyát, rá akasztván kerék kalapját és annak csekély árnyékában beszéltette, hogy azon a dombon hármas halom lett volna, jól lehet már a békás emberektől széjjel hányattak.”*' Talán egykor besenyők lakhattak a környékén. Ma Szerephez tartozik. Valószínű helye: 21° 03’ 19,93” E, 47° 21’ 14,02,66” N. Bíbic-halom, Bíbic-laponyag, Bíbictó-halom Laponyag a Kisújszállás felé vezető út mellett, a délnyugati határrészen, a Pingyó csárda és a Görbe-fertő között, az úttól északra.42 Az EKF-en Bíbictó-halom néven szerepel. Nevét a madárról kaphatta, mert egykor igen sok bíbic lakta a környéket. Mára nyoma sincs. Valószínű helye: 20° 51’27,84” E, 47° 16’ 20,20” N. Bócsai-halom A Bócsai-telektől északra fekvő halom, ahol egykor a falu temploma állott.43 Az „uracska” jelentésű személynévi eredetű helynév, amelynek Bajcsa, Bojcsa, Bolcsa személynevek képezhették alapját, amely a bay = úr, gazdag ember és a -ca kicsinyítő képzőből keletkezett.44 Olyan feltételezés is van, amely szerint Árpád-kori személynév és a török eredetű baj = gazdag jelentésű szó képzős származéka.45 Ha figyelembe vesszük azonban, hogy az országban máshol is találunk Bocsa nevű települést, és az is kunok lakta területen található, akkor ezt a feltételezést elvethetjük. A dombot egykor ugyanúgy körárok övezte, mint a Ködszállásilaponyagot.46 1699-ben már csak a templom alapjai látszottak.47 1924 40 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 41 RÁSONYI László 1965.79.; GYÖRFFY György 1990.162. 42 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; PESTY Frigyes 1978.154.; GYINMUT 4. 43 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.6. 44 BASKI Imre 2007.253. 45 BAGI Gábor 2007. 56-57. 46 KAPOSVÁRI Gyula 1987.109. 47 CSEH Géza 2002.204. szeptemberében Mándoki Péter töltéshez földet hordott a tanyájától nem messze lévő halomból, amikor ásója emberi csontokba botlott. Tudta, hogy a mondákból ismert Bocsa falura akadt, és értesítette a hatóságokat. Györffy István a város jegyzőjével együtt kiment a helyszínre, ahol megerősítette a leletek eredetét. „Dr. Györffy határozottan kijelentette, hogy az 1660. év körül elpusztult Bocsa község templom dombján bontott ki az ásó egy csontkamrát, amelyet a régi szokás szerint közvetlenül a templom mellett elhelyezett temetőből (miután az betelt) hányták össze a csontokat.”** (Ehelyett talán arról lehetett szó, hogy a templom jóval a temető megnyitása után épült, és az ekkor feltárt csontokat egy közös sírkamrába temették - Ö. Zs.) Ásatásokat kezdett és megállapította, hogy a templom 18 lépés hosszú és 7 lépés széles volt, és falát gyámoszlopok támasztották. Homlokzata minden valószínűség szerint keletre nézett. Az épület kelet-nyugati fekvésű volt. Falai újabb korú téglából készültek. Az ásatás megkezdése előtt harangjának egy darabját megtalálta a tulajdonos, amit a Nagykun Múzeumban helyeztek el.49 Az ásatás további eredményei: „Mivel nagykun őseink lábbal keletnek temetkeztek és sírjaik is inkább a temető keleti oldalán találhatók, a templom keleti sarkától húztunk kelet felé egy 12 lépés hosszú és 2 lépés széles kutató árkot. A templom fundamentumát úgy itt, mint a többi kutató árokkal elértük, de már téglát nem találtunk benne, de a helyét kitöltő malter és téglatörmelék azt mutatta, hogy a fundamentum 40 cm-nél mélyebbre nem hatolt a földbe. Mindössze a templom délkeleti sarkából kerültek ki téglák, de ezek is saroktámasztó oszlop maradványainak bizonyultak. A téglák között középkori formájúakat nem találtunk. Imittamott akadtunk apró fehér márványdarabokra, de sírkövet nem leltünk, ellenben vagy 2-3 helyen fejfák elkorhadt pora mutatkozott az altalajban. A keleti kutatóárokban 80-150 cm mélységben 10 sírt találtunk. Nagyobbára 80-100 cm mélységben. Legelőször egy 9 éves leányka földi maradványai kerültek felszínre, fején apró kalárisos fejdísszel. Második egy férfi csontváza volt, hasonló szintben. Alattuk ismét több csontváz volt található, de a koporsója mindegyiknek elenyészett. Hozzávetőleg e sírok korát Mátyás király és a mohácsi vész idejére tehetjük. Kezüket többnyire a mellükön keresztbe fonták, egyiknek a kezében kis madár csontvázát találtuk, ennek keze a has táján pihent. A koporsókból legfeljebb az elrozsdásodott szögek maradtak meg. Legérdekesebb lelet volt az árok feneke táján a 180 cm mélységben levő sárga föld réteg, egy őskori lakás maradványa. Ez egy olyan 3 méter széles lapos boglyaszerü üreg volt félig hamuval telve, felső része síroktól bolygatott. A barlangszerű lakásban égetett és égetetlen állat (disznó) csontok egy nagy kerületű, de alacsony urna darabjai égetett tűzpad, égetett tapaszos nád falazat, megüvegesedett hamu és egy vaskos, köpűjénél eltört kőbalta találtatott. Hasonlót, de karcsúbb, finomabb kivitelűt találtunk a múlt évben a Ködszállás helyén eszközölt ásatásoknál. Az őskori lakás régészeti leleteit a karcagi Nagykun Múzeum anyagához csatoljuk.” A második kutatóárokban csak négy csontvázat emeltek ki, a többi elporladt. Ebben volt egy kun vitéz is, melynek koponyáján gyógyult harci seb volt és egyik felkarja is újraforradt. A csontkamra alatt egy tölgyfakoporsóban egy idős nő vázát találták ruhafoszlányokkal és egy üvegköves réz hajtűvel. A harmadik kutatóárok nem hozott eredményt, csak bolygatott sírokat találtak.50 48 KAPOSVÁRI Gyula 1987.106-107. 49 KAPOSVÁRI Gyula 1987.111. 50 KAPOSVÁRI Gyula 1987.110-111. 253
