Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
TISICUM XXVII. nek értelmes asszony előtaggá), de nem lehet kizárni a magyar asszony szóból való származtatást sem.25 A későbbiekben folyamatosan szerepel az összeírásokban. 1552-től az egri vár fennhatósága alá tartozik, az 1571-es török defterben a pusztítások ellenére még 39 család lakta. A tizenöt éves háborúban elnéptelenedett, de később újjátelepült, miként az 1647-es és 1675-ös összeírásban megtalálhatjuk. Az 1691-92 évi tatárjárást azonban nem tudta kiheverni és elnéptelenedett. Lakosai minden bizonnyal Karcagra költöztek, és innen művelték szántóföldjeiket. A karcagiak hosszú ideig bérelték határát, míg 1745-ben 5.000 rénes forintért végleg megváltották, ezzel véglegesen Karcagba olvadt.26 1799-ben így írták le: „Asszony-szállás Nagy-kun puszta..., földje fekete termékeny, és szántással, kaszálással használtatlk, egy darabja vízállásos.”27 28 Pesti Frigyes: „...legelő... hajdan mind megannyi helységek valának, ’s a’ tatárjárás által pusztultak el.”26 Népi névmagyarázat szerint: „Azért lett Asszonyszállás, mert az embereknek el kellett menni a háborúba. Az asszonyokat odavitték. Csak asszonyok voltak ott, meg gyerekek. Körül volt vízzel és olyan mély volt ez a víz, hogy a ló hátán is átcsapott.”29 Valószínű helye: 20° 56’ 22,63” E, 47° 23’ 00,72” N. Asszonyszállási Zemplom-laponyag, Templom-laponyag Fialom az asszonyszállási telken. Itt állott egykor a középkori falu temploma, amely a település legkiemelkedőbb része volt. A természetes magaslaton, amelyet Selmeczi László tárt fel, a kun szállástemető sírjai mellett neolit edénytöredékek is előkerültek.30 A szállástemető megnyitása után emelték tehát a templomot, amely egyhajós, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű gótikus téglaépítmény volt, kívül támpillérekkel megerősítve. A templom építése éremlelettel nem keltezhető. Apszisában, hajójában és a körülötte levő cinterem legkorábbi sírjaiban Zsigmond (1368-1437) obulusait tárták fel. A temetőtérkép, a falak, valamint a bejárat előtt talált csontkamrák azt valószínűsítik, hogy a halmon eredetileg csak temető feküdt, és csak a XV. században emelték fölé a templomot. Ez magyarázza meg, a templom apszisában talált többrétegű temetkezéseket is, illetve az építkezés során bolygatott sírok leleteinek osszáriumokba helyezését, hiszen más esetekben az új sír ásásakor előkerült régebbi csontokat mindig a sírgödör sarkában vagy annak földjében helyezték el.31 Kisméretű harangját zálogban a püspökladányiak birtokolták és használták, később Thököly Imre kezei közé került. Utoljára Aradon látták a kuruc generális táborában, további sorsa ismeretlen.32 Elpusztult szentegyházának építőanyagát a karcagi templom újjáépítéséhez, javításához használták fel.33 Flelye: 20° 56’ 22,63” E, 47° 22’ 18,02” N. 25 BASKI Imre 2007.246. 26 ELEK György 2008.10-11. 27 TÓTH János 1976.28. 28 PESTY Frigyes 1978.151. 29 ÖRSI Julianna 1990.349. 30 SELMECZI László 1992.13. 31 SELMECZI László 1992.19., 174. 32 KISZELÁK Sándor 1878.709. 33 ÖKRÖS István 1977.4.; PESTY Frigyes 1978.151.; GYINMUT 60-1. Baka-halom A Céldomb másik elnevezése, ami eredetileg Kápolna-halom volt. Lásd a Kápolna-halomnál. Bengecseg-halom Halom a kelet-északkeleti határrészen, Ágotától délre.34 A reguláció előtt e halom mellett folydogált a Hortobágy, melyen itt volt egy gázló. A nevének eredetéről az alábbit vallják a karcagiak: „Zádornak (I. alább) egy Bengecseg nevű vezére volt, ki táborát rendesen a Zádorétól távolabb szokta felütni s mindig ugyanazon a helyen, ezért nevezik ma is ezen környéket Bengecsegnek, Bengecseg-halmának.”35 Balogh István a halmot Táskándnak is nevezi, holott az egy másik, közelében lévő halom neve, amely Györffy István szerint is a Bengecseg tőszomszédságában van.36 Szűcs Sándor a Bengecsek halma című munkájában azonban úgy meséli Demeter István öreg juhász elbeszélése alapján, hogy Sásávár bég a szoboszlói adót kevesellvén, amely csak tíz marhából állott, egy Bengecsek nevű cseribasit küldött Angyalházára, hogy onnan hajtsa Szolnokra a többi jószágot. A gulyát terelő pásztorok azonban a gázlónál agyonverték a kíséretet, Bengecseket a halom tetején verték halálra. A késlekedésre a bég maga indult keresésére, és meg is találta. Ekkor Karcagra viharzott, és a tanácsbelieket hatalmasul meg akarta sarcolni. A kunok azonban cselhez folyamodtak, és azt mondták, hogy az már ladányi határ. Annak rendje szerint bíró uraimék hivatalos papírt írtak, miszerint az a föld már Ladányhoz tartozik. Futárral el is vitették a szomszéd faluba, ahol igen megörültek a könnyen jött jószágnak. Viszsza is írtak, hogy világ teremtése óta övéké volt, és az is marad. Erre a bég hamarjában odasietett, és követelte a vérdíjat. A ladányi tanács aztán fogcsikorgatva, de kifizette azt. A török után aztán már Karcag visszakövetelte jogos tulajdonát, amelyből hosszú pereskedés és határvillongások tömkelegé keletkezett. Végül a perben Karcag kerekedett felül, és visszakapta tulajdonát.37 Ugyanezt a történetet Györffy István a Lőzér-halomhoz köti.38 A Bengecseg-halom sok közléssel ellentétben nincs elhordva, ma is áll. Helye: 21° 00’ 44,35” E, 47° 21’ 28,78” N. Bengecseg-laponyag Laponyag a kelet-északkeleti határrészen, a hasonló nevű halom szomszédságában.39 Névvel csak ezen a térképen szerepel. Valószínűleg a Kis-Tolvaj-szigeten volt. Pontos helye nem ismert. 34 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; ÖKRÖS István 1977.4. 35 KIMNACH Ödön 1903.59-60. 36 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 37 SZŰCS Sándor 1977.130-136. 38 GYÖRFFY István 1984.49-54. 39 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet; név nélkül: MKF 40. oszlop 51. szelvény. 252
