Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Örsi Zsolt: Kunhalmok a karcagi határban
TISICUM XXVII. „Zádornak a kedvese Ágota lakott itt. A Nádudvarra vezető út mentén van éppen a határnál. Zádor lovag ide járt hozzá, míg a fegyveres népe távolabb a Zádor halma körül tanyázott" - véli a népi emlékezet.* 8 A halom ma is áll. Helye: 21° 22’ 44,6” E, 47° 22’ 44,06” N. Agyagos-halom Határhalom volt a püspökladányi részen. Maga a halom az egykori Agyagos-szigeten volt.9 Ennek csak egy része esett karcagi területre, másik része püspökladányi föld volt.10 11 12 13 14 Valószínűleg itt voltak az egykori szarmata és középkori települések. Itt állhatott az egykori Agyagos falu temploma. A Hortobágy-Berettyó-csatorna ásásakor semmisült meg. Az egykori település, Agyagos falu a püspökladányi oldalon volt. A karcagi oldalon szarmata kori településnyomok találhatók a felszínen, és talán Árpád-kori település is volt egykoron a közelben. A régi temető még világosan felismerhető: „1935-ben egy nagy vermet ástak itt, a gödörben három koponyát találtak, de a csontvázak nagyon avultak voltak. A sírok irányítása megközelítőleg ÉNy-DK, mellékletük nem volt. A temetőnek tartható terület jól körülhatárolható, kb. 50 m átmérőjű."" Másik elnevezése Töviseslaponyag. Valószínű helye: 21° 00’ 59,11” E, 47° 14’ 26" N. Akasztó-laponyag, Akasztó-halom Egykori halom, „...rajta hajdan akasztófa állott.”'2 „Itt volt egy halom, rajta az akasztófa. Itt akasztották fel azt az öt fiút, akik az öreg Simonnét megfojtották a pénzéért, az unokája meg a komái: Simon, Búza, Rózsa, Bernât és Takács. Ezt a kis halmot, amelyet most szántanak, vetnek, a vágóhídon kívül találjuk.”'3 „1860-ban statárium hirdettetett. Ekkor akasztottak fel Karcagon 5 embert, Bicót, Bernátot, Rózsát, Jámbor és Simon nevűt. Az akasztás február 15-én történt. A Debreceni út mellett az akasztó lapanyagon.’’'4 Napjainkra megsemmisült. Valószínű helye: 20°56’ 27,00” E, 47° 20’ 03,11” N. Esténként kémlelte az udvarházat, míg megbizonyosodott róla, hogy valóban Turgony és Kara mesterkedései okozták a bajt. A két összeesküvő által tervezett leányrablás éjszakáján Zádor és egyik névtelen (!) vitéze lesben álltak, Turgonyt és Karát megölték. A névtelen vitéz másnap Zádor temetésére hívta Ágotát. Útközben elmesélte, hogy „mit szőtt-font két gyilkos kéz”. A túrkevei határba érve nagy pompával várta kedvesét Zádor. Megesküdtek, majd megülték a lakodalmat. E rövid összefoglalóból is kiderül, hogy a történet szereplői mind Karcag környéki helyneveket viselnek. 8 KIMNACH Ödön 1903. 9 MKF 40. oszlop 52. szelvény. 10 GYINMUT162. 11 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1990.1. 12 PESTY Frigyes 1978.153. 13 SZŰCS Sándor 1955.1. 14 SZENTESI TÓTH Kálmán 1940.56. Apavára-halom A várostól délkeletre elhelyezkedő halom, az egykori szigeten.15 A Nadányi család egyik ősének, Apajnak nevét őrző határrész, aki a tatárjárás idején földvárat emeltetett a mocsár egyik szigetén. Ezt őrzi a névalak. 1412-ben kelt nádori oklevél szerint a terület Nadányi László bucsai birtokához tartozott.16 Bedekovich Lőrinc leírása szerint: „a! Mórástul dél szint fekszik Apa Vára szigetben oltalmazták-meg a tehetetleneket a’ Török, és három ízben kiütött Tatárok dühössége ellen a holott egy kis halmotska is találtatik, melly hihetős, hogy az ott idő közben történt halottak temetése lehetett.”'7 A halomhoz több monda is fűződik. Ezek nagyjából mind Ketel vitéz és szerelme, Klára önfeláldozó török elleni harcához kapcsolódnak: „Apavára, halom neve, melyen vár volt a tatárjárás idejében. Eredetéről így szól egy hagyomány: Mikora pusztító tatár had betört hazánkba, Karczag virágzó város volt, s így ő sem kerülhette ki a biztos veszedelmet. A környéket már elpusztították a tatárok, midőn a karczagi toronyőr meglátta a közeledő tatárokat s meghúzta a vészharangot. Tudta a lakosság, mit jelent a vészharang, mert nem várták készületlenül a veszedelmet. Ugyanis előbbi megbeszélésük szerint a várostól keletre eső - s még ma is meglevő - halomra menekültek, melyet az akkor még szabályozatlan Berettyó vizével vettek körül. Ezen a halmon egy kisebbszerű erődítményt csináltak, s hogy a tatárok hozzájuk ne juthassanak, kaszákat, hegyes karókat és más védelmi eszközöket raktak a környező víz alá és a bozót közé.”'3 Szűcs Sándor is feldolgozta régi karcagi öregek szavai alapján a mondát. Egy nyári napon Kunmadaras felől tatár sereg közelít, és Tatárülés mellett táboroznak le. A karcagiak a hírre Apavára szigetére menekülnek, amelyet biztonságosnak gondoltak. Azonban egy Ketel nevű vitéz néhány markos legénnyel felfegyverezve a templom kerítésének biztonságában várta a tatárokat. A kis csapat helyett azonban egy nagyobb had özönlötte el várost, és a maroknyi csapatot kardélre vetette. Ketel fejét lándzsahegyre tűzve a piac közepére állították. Eztán hátrahagyva egy kisebb csapatot továbbvonultak. Ők megpróbálták előcsalogatni a rejtekükből a menekülteket, de ez sokáig nem járt sikerrel. Ketel menyasszonya, Klára tervet eszelt ki, hogyan szabadulhatnának meg a portyázóktól. Bojtárnak öltözve kiment a magyarkai karámhoz, ahol a tatárok hamarosan rá is találtak. Fenyegetéssel rábírták, hogy vezesse őket a karcagiak rejtekhelyére. Lovat adtak alá, kezét összekötötték, nyakába pányvát vetettek. Klára azonban a mocsár legmélyebb részébe kalauzolta a kutyafejű társaságot. A süllyedő kompániának aztán a közelben rejtőző hajóslegények segítettek némi ólmosbotokkal és fokosokkal mihamarabb megtérni a paradicsomba. Ebben a cselszövésben azonban Klára is életével fizetett, mert mikor a martalócok látták vesztük közeledtét, Ketel kedvesét megfojtották. Ennek emlékére ezt a helyet Keservesnek nevezik.19 Egy másik történetben azonban boldogan ér véget a szerelmesek kálváriája: „...Apavára a Rétbe, a Csillag tanyán kívül van. A Soós féle főd meg a Csukái főd - ez az Apavári hát. Tulajdonképpen a Cseh ér zárja körül. Ez a Cseh ér arrúl vöt nevezetes, hogy a törökök becsapongtak ide és többször károkat okoztak az akkori polgároknak. Úgy hogy az akkori emberek 15 GYÖRFFY István 1942/a. I. melléklet. 16 BAGI Gábor 1994.79. Pest megyében is van egy Apaj nevű helység. 17 TÓTH János 1976.43-44. 18 KIMNACH Ödön 1903. 19 SZŰCS Sándor 1977.137-143. 250
