Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Cseh János: Régészeti adatgyűjtések a surjányi homokbányában (Törökszentmiklós) 2011-2017 között. Telepleletek a csiszolt kőkorszakból és a kora népvándorlás korból
TISICUM XXVII. sű. A kerámiaanyagban középméretű, ún. bomba alakú, illetőleg tálszerű formák szintúgy fölismerhetők. Ezeken az edényrészeken jellegzetes a szájrész alatti horizontális vonal, továbbá a geometrikus alakzatok és az ívelt vonal is, valamint finom bütyök és a benyomkodott bordadísz. Az egyszerű oldal- és aljtöredékek sorából egy föltehetően hombárrész említhető meg külön is. Található egy föltehetően edény-, oltár-, állatfigura- vagy idolláb is. Mindeme leletek a telepjelenséget a középső neolitikum időszakára keltezik. (3. tábla; 7. tábla b-j.; 8. tábla a-c.) 2015/10. objektum (földbeásott ház): a kora népvándorlás kori telep másik építményalapja a lelőhely délnyugati vége felé került elő, hosszúsága kb. 280 cm. Beásása jól követhető, sárga agyagpadlója a délnyugati szélen oszlophelyszerűen (?) bemélyedt (kb. 15x15 cm-es kiterjedésben, mintegy féloldalas homorú/teknőszerűen); fölötte 10 cm-es, helyenként hamusabb foltokkal tarkított kevert kitöltés húzódott. Zömmel a házalap közepéről, együttvéve 35 darab kora népvándorlás kori lelet került elő (valamint egy csiga). A korongoltak között három darab a finomkeramika, egy kis kihajló peremrészen (vagy bikónikus oldalrészen?) kívül két darab sötétszürke oldal gondos polírozással. A szemcsés-szürke töredék is ugyanennyi, egy széles szájú (17-19 cm-es átmérőjű), szögletes, ferdén csapott peremű fazéktöredék (nagyfazék), aljrészlet kb. 10 cm-es átmérővel és kissé homorú változatban, valamint egy sekélyen barázdált úgyszintén fazékoldal. A kézzel formált edényféleséget egy erre a periódusra mind jellemzőbb igen durva, szögletes fazékperem és egy ugyanilyen kategóriából kitörött, valamivel jobb készítésű/minőségű (kormos) alj reprezentálja (átmérőjét 8-9 cm). Különleges lelet egy vékonyfalú (mm-nél nem vastagabb), domború, világos zöldes, ugyanakkor irizáló, fakó, lemezszerű „patinával” borított, hullámvonalas egyes, illetve kettős bordával díszített üvegedény-falrészlet (méretben 4x2,3 cm, belső oldalán talán öntési maradékkal/csappal). Előkerült még egy világosbarnára égett, szögletesedő agyagnehezék talprészének töredéke is. Paticsrögöt négyet szedtem össze; állatcsont 19 fordul elő (alsó állkapcsok, bordák, hosszúcsont, fogak), valószínűleg két darab halcsonttal is számolni lehet. (3. tábla; 5. tábla g-m,; 6. tábla a-b.) 2015/11. objektum (telepgödör): a telepjelenségek sorában a legszélső volt északkelet felé: kisebb méretű verem, egyenes aljú méhkas forma, az észlelhetőség szintjén maximum 50 cm szájátmérőjű és 65 cm mélységű. Agyag és humusz keveréke alkotta betöltődését, feneke körül némi paticcsal. Leletek nem keltezték, de nagy a valószínűsége, hogy kora népvándorlás kori. (3. tábla) 2015/12. objektum (oszlophely?): a 10. objektumtól délkeletre, úgy méternyi távolságra figyeltem meg: sötétebb betöltődésű, oszlophelyszerű, lefelé összeszűkülő beásásról van szó 30x30 cm nagyságban. Kora kérdéses. 2015/13. objektum (paticsfolt): 40-50 cm kiterjedésű paticsfoltként írható le ugyancsak 40-50 cm mélységben az altalajban; lelet nem kötődik hozzá, talán az őskori emlékanyaghoz sorolandó inkább. 2015/14. objektum (telepgödör): az iménti pont közelében a bányafal Surjány irányába eső felében tűnt szemembe. Halványabb elszíneződéssel, kevert földdel mutatkozott, méternyi kiterjedésben és hozzávetőleg félméternyi mélységgel. Egy újkőkori mély tál peremrésze mellett patics és állatcsont is előfordult még benne. (8. tábla d.) 2015/15. objektum (telepgödör, kérdéses): valószínűleg összefügghetett a 11. objektummal. Szórványleletek (4. táblan-o.;6. tábla h-i.) 12 darab kerámia, melyből három összeillő töredék, samottal és egyébbel kevert anyagú, kézzel formált, barnás színű fazékként azonosítható egyszerű oldaltöredék, a leletegyüttes kétséget kizáróan Kr. u. V. századi. 27 db különböző típusú tárgy, úgymint négy cserép, amelyből három korongolt szürkés-barnás, fényezett felületű finomkeramika; egy gömbölyded peremtöredéken besimított zegzug vonal apró maradványa (lehet, hogy korsóról van szó, a 8. objektumban lelthez hasonlóan). Kettős kónikus (barnás színhatású) bögre/mély tál töredéke az edény középső zónájából. Jellegtelen, vastag falú, feketés (füstös-kormos) kézzel formált oldalrész, négy darab vékonyabb, lemezszerű tapasztás-maradvány (esetleg nem is házfalazatból); három darab likacsos salaktöredék; 15 darab zoológiái maradvány (alsó állkapocs, bordák, láb- és hosszúcsontok); elszenesedett gabonaszem. Az egész emlékanyag nyilvánvalóan kora népvándorlás kori. Szórványlelet még két darab őskori kerámia (nyilván neolitikus), valamint három töredék, mely a germán teleppel egykorú. Kiemelkedő egy finom anyagú, (gyors)korongolt, füstös-kormos (főként belül, éspedig meglehetősen intenzíven), talpkorongos aljtöredék, átmérője 8 cm körüli. Magas testű edény töredéke, melynek különlegessége a barnás színtónusú, alaktalan (ólom)máz folt a külső oldalán, és nyomaiban még kívül az aljon is. További kis szürkés töredék, a matt felületen besimított, párhuzamos, vízszintes vonalakkal díszített; végezetül egy cserép, amely a korongolt, szürke-szemcsés edényfajta reprezentánsa (bizonyára fazékrész). 20
