Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szuromi Rita: Költőnő Babits Mihály árnyékában. Közenemesi asszonyportré a polgári Eger életéből
SZUROMI RITA: KÖLTŐNŐ BABITS MIHÁLY ÁRNYÉKÁBAN. KÖZNEMESI ASSZONYPORTÉ A POLGÁRI EGER ÉLETÉBŐL akarják hagyni? így aztán hárman mentek akkor is, ha csak kettesben akartak valahová menni.”"0 A házaspár az első évben nem élt együtt, ám lányuk, Nóra érkezése arra késztette az apát, hogy végre feleségét is beköltöztesse a közös otthonba. „Buzáth Annával, továbbiakban Panni nagymamával madarat lehetett fogatni. Gyakran letargiába esett ugyan, mert mellékszereplőnek érezte magát, de a házaspár különös cselhez folyamodott, s néha megjátszották, hogy összeszólalkoznak, összevesznek. Ilyenkor Panni nagymama kivirult, jókedvű lett, öröm volt nézni.”"' 1951. június 29-én megérkezett a kitelepítési végzés, mely nem csak volt miniszteri tanácsosra, hanem teljes családjára, köztük a 71 éves özv. Vratarics Györgynére is vonatkozott, akit nemcsak otthonától, hanem nyugdíjától is megfosztottak. A család július 1-jén érkezett meg Dombrádra. „A kitelepítésben egy szobában kellett élnünk négyen. Ez tetézhette volna az anyós és meny felhős viszonyát, de nem Így történt. Buzáth Anna a halálra készült. Apatikussá vált” - emlékezett vissza ezekre a hónapokra unokája, Vratarics Nóra.110 111 112 1951 nyarán agyvérzést kapott. Előbb a nyíregyházi, majd a debreceni kórházba szállították, ahol teljes reménytelenségben, mindenkitől távol hunyt el 1952. augusztus 28-án. Évekkel később tudta csak unokája, Bánffy György a hamvait az egri Bazilika családi kriptájába szállítatni. Buzáth Anna emlékezete Mire elég egy élet, ha az ember köznemesnek, nőnek és vagyontalannak születik egy mélyen vallásos és zárt társadalmi életet élő városban? Mekkora szabadságot kapott egy asszony a 20. század első felében egy kisváros társadalmában? S volt-e lehetősége kiteljesednie, önmaga jogán nevet szereznie ebben a miliőben? Buzáth Anna sorsa több száz olyan köznemesi asszony életének lehet tükörképe, akiknek még ennyi „nyomot” sem volt lehetőségük hagyni az 110 Az unoka, Vratarics Nóra visszaemlékezés. Sgy. 111 SZUROMI Rita 2015.297. 112 Sgy. - Köszönöm Vratarics Nórára a családi iratok rendelkezésemre bocsátását, mely nélkül e tanulmány nem készülhetett volna el. utókorra. Versei, közéleti fellépései, fiának emlékirata mind olyan apró, de összefüggéseiben nem jelentéktelen források, melyek talán elegendőek egy életút állomásainak összerakásához. A nagypolgárság köreiben felnövő lányok még a 19. század utolsó évtizedeiben sem kaptak olyan „piacképes” tudást. Műveltségük alapját az évszázados gyakorlaton alapuló francia és német alapműveltség adta. Kiszolgáltatottságukat családjuknak, férjeiknek részint ez okozza. Életútjuk alakulásának másik döntő tényezője a társadalom tagjainak valláserkölcsi alapon nyugvó viselkedése, melyben akkor is vigyáznak az erkölcsökre, ha a nők esetleg megtévednének... Kényszerű kompromisszumok sorozata egy köznemesi asszony élete. A társadalom modernizációja nem indul meg az első világháborút követően sem, mi több, még merevebb és zártabb határok közé kerülnek e keresztényinek és nemzetinek jellemzett közegben. A hagyományos feleség-anya szerepből kilépési lehetőséget csak a művészet (irodalom, zene, színház, festészet) jelent, ám csupán azok számára, akik rendelkeznek elegendő tehetséggel, bátorsággal és nem utolsó sorban olyan kapcsolatrendszerrel, amely ezen ambíciók kiteljesedését segíteni tudja. Buzáth Annát keleties szépsége, humorérzéke és nem utolsó sorban magabiztossága a társasági életben hozzásegítette a saját jogon való közéleti megjelenéshez. Házassága ki nem mondott kompromisszumokon alapult, a 11 évvel idősebb férj vajmi keveset törődött a valódi emberi kapcsolatokon alapuló együttélés szabályaival, megelégedett azzal, hogy a látszaton nem esett csorba. Ám épp ez a házasság biztosított mozgásteret ahhoz, hogy Buzáth Anna az egri költők szűk társaságába emelkedjen. A házasság ugyanis olyan biztonságot jelentett ebben az időben, hogy annak megszűnése után az asszony visszasüppedt a hagyományos özvegyi szerepbe. Buzáth Anna élete mégis több mint egy olyan nőé, akinek egyetlen kötete elé Babits Mihály írt előszót. Ha Babits a Nyugat nemzedékének ikonja, akkor talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy Vrataricsné Buzáth Anna pedig a 20. századi köznemesi lét archetípusa. 183
