Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Régészettudomány - Cseh János: Régészeti adatgyűjtések a surjányi homokbányában (Törökszentmiklós) 2011-2017 között. Telepleletek a csiszolt kőkorszakból és a kora népvándorlás korból

CSEH JÁNOS: RÉGÉSZETI ADATGYŰJTÉSEK A SURJÁNYI HOMOKBÁNYÁBAN (TÖRÖKSZENTMIKLÓSI 2011-2017 KÖZÖTT

ben teknőszerűen lesüllyedt. Az eredeti kemény agyagpadlón kb. 2,5 cm vastagságban bizonytalan rétegződések voltak megfigyelhetőek, legfölül mm-es sárgás, keményebb csíkkal lezárva. A házgödör betöltődése élénk tónusú/összhatású, dúsan szürkés-hamus kevert föld volt patics- és agyagrögökkel, ami fölül éles vonalban zárta le a beásást. A betöltődést kb. 30 cm mélységig bontottam ki - a telepjelenségből és ahhoz kapcsolódóan összesen 53 darab régészeti leletet gyűjtöttem, ebből 50 darab kerámia és patics (3 darab), 32 darab állatcsont (koponya-, borda-, csigolya-, hosszú- és lábcsontok, fog). A kerámiatöredékek egy része, egytucatnyi őskori (neolit vagy bronzkori/vaskori?), a többi 16 darab kora népvándorlás kori; tíz korongolt finomkeramika, két szemcsés és négy kézzel formált; a jól iszapolt szürkésbarna emlékanyagban két peremrész van (az egyik terjedelmes átmérőjű fazék vagy egyéb, legömbölyített záródással), közte a ház legfontosabb leletével: a kb. 17 cm-es peremátmérőjű fragmentum egy élesen kettős kónikus, tölcséres, lekerekített szájrészű, vízszintesen simított/fényezett tál része volt (profiljából kétharmad rész őrződött meg). Előfordul még egy ilyen típusú, kisebb töredék. A gondosabban, illetve durvábban fényezett, egyszerű oldalakon kívül számot adhatok egy vagy két besimított díszítésű, már szinte a „fekete kerámia” felé hajló leletről (réteges törésfelülettel is), a matt felületen zegzug és egyéb minta maradványával; két példánnyal szerepel a szemcsés-szürke keramika, az egyik sűrű, szabályos vízszintes barázdálással (fazékoldal). Négy darab olyan kézzel formált edényoldalt szedtem össze, melyek Kr. u. V. századi keltezése valószínű. (2. tábla; 4. tábla a-f.)

2015/2. objektum (telepgödör): az imént leírt házmaradvány közvetlen szomszédságában helyezkedett el: a rézsűs oldalfalú, teknős aljú folt méretére 130 cm-es adatot, mélységére pedig (a jelentkezés nívójától) mintegy 70 cm-es adatot vettem föl. Közepesen laza, kevert földes kitöltésében fölül középen kb. 50 cm kiterjedésű, hamusabb folt mutatkozott. (A gödör egy része kibontatlanul maradt a hányó miatt.) Az oldalfal egy részén a sárga agyag meglehetősen kemény volt. Az objektumból hat kisebb régészeti lelet került elő, ebből két darab korongolt finomkeramika (az egyik vonallal hangsúlyozott háromszög alakzatú mintás, besimított díszítés csekély maradványával), egy patics, egy nagyobb nyers agyagrög sík felülettel és gyúrásnyomokkal (?), egy állati csigolya, egy csiga. A gödör hamusabb betöltődéséből vett öt-hat lapátnyi anyag iszapolása viszonylag eredményesnek mondható, mivel 40-50 darab (két-három fajtához tartozó) elszenesedett gabonaszem fordult elő benne. (2. tábla; 4. tábla g-h.)

2015/3. objektum: tovább északkeleti irányban tűnt elő a bányafalban: sekélyebb, házmélységű, száradás után 250 cm hosszúságú, egy 10-15 cm-re és egy kb. 25 cm-re lemélyedő, vízszintes fenekű beásás halványabb nyomairól van szó. Kitöltése kevert föld volt faszénszemcsével, állatcsonttal. Csak egy jellegtelen őskori cserepet találtam benne, így kora és objektumtípusa is kérdéses. (Magam talán a germán településhez érzem közelebb tartozónak, ebben az esetben házalap is lehetne.) (3. tábla)

2015/4. objektum (telepgödör): az előbbi mellett közvetlen rajzolódott ki a függőleges-rézsűs oldalfalú, egyenes, határozott aljú gödörbeásás 115-120 cm-nyi szélességben és 60 cm-nyi mélységben. Töltelékföldje szürke hamuval kevert, helyenként paticsdarabokkal, -szemcsékkel. Csupán egy állatcsont származik belőle, de nagy eséllyel a korai népvándorlás korból való. (3. tábla)

2015/5. objektum (telepgödör): a fölvett telepobjektumok egyik leglátványosabbika volt: lefelé szélesedő oldalfalú, asszimetrikusan méhkasszerű formát mutatott, teknős fenékrésszel. Legfölül 120 cm szájátmérőjűként jelentkezett, mélysége pedig 110 cm (legalsó 30 cm-es része már a kezdődő homokrétegbe nyúlt le). Közepesen laza, földes kitöltés jellemezte a metszet síkjában sárga agyagrögökkel. 11 darab leletről adhatok számot, csak mutatóban korongolt, finom, szürkésbarna-polírozott oldallal, paticsröggel, négy darab halcsonttal (szálkák stb.), továbbá szám szerint öt, részint nagyobb méretű állati csonttal (pl. lapocka). (2. tábla; 4. tábla j-m.)

2015/6. objektum (kemence, szabadtéri?): az 5. objektumtól délnyugat felé két-három méter térközzel tűnt elő a földfalban magasan, talán még részint a szubhumuszban. A nyilván kör alakú telepjelenség átmérője 110 cm-re rúgott, a téglaszínűre kiégett, kissé teknős sütőfelület/platni vastagságát durván 2-4 cm-ben tudtam megállapítani. Ennek teteje meglehetősen keménnyé és jellemzően világos tónusúvá vált a gyakori használattól, csupán a legalsó 15-20 cm-es rész maradt az utókorra, az ívelődő oldalfal(ak) csekélyke csonkjaival. Leletanyagot nem tartalmazott. (2. tábla)

2015/7. objektum (telepgödör): a megfigyelhető bányafal középső részére esett, mint a 8. objektum: egyik oldalfala rézsűsen, a szemben lévő méhkasosan mélyült, alja vízszintes volt, átmérője fölül 130 cm, mélysége pedig 80 cm (az itt jól, élesen elváló humusz és altalaj szintjének vonalától). Átlagos kevert kitöltésében terjedelmesebb méretű sárga agyagdarabokkal. Tárgyi emlékanyag nem kapcsolódik hozzá, de igencsak a korai népvándorlás korból származhat. (2. tábla)

2015/8. objektum (telepgödör): az 5. objektumra ütő nagyságrendű gödörbeásás határozottan teknős aljjal bontakozott ki a metszetfalban: alsó része már a homokrétegbe mélyedt; 150 cm-es átmérő mellett mélysége 105 cm. Betöltése lazább állagú, hamuval kevert, jól követhető a kemény falak között, a fenék fölött élénk-tiszta hamus csíkkal. A részleges bontás során összesen 42 darab leletet gyűjtöttem, 10 darab keltező kerámikával; közte hat világosabb és sötétesebb szürkés, korongolt, jól iszapolt anyagú töredékkel. Közöttük egy, a bordás nyakú hun kori korsók csoportjába tartozó, tölcséres szájrészű töredék (átmérője a gömbölyded perem szintjén 11 cm), pereme alatt a világosabb szürke matt felületen besimított zegzug vonallal, a „párna” alatt polírozással. Az egyszerű oldalak mellett ezenkívül előfordul két korongos aljtöredék (az egyik 12 cm-nél nem nagyobb átmérőjű), a korongolt szemcsés fajtát egy alj- és két falrészlet képviseli. A gödörből előkerült még négy őskori cserép, valamint egy, az alsó korongból kitörött, domború munkafelületű, szürkés malomkő darab és két agyag tapasztásrög, 24 darab állatcsont (állkapocs, borda, hosszúcsont részek, fogak stb.) és két darab halcsont (az egyik csigolyacsont). (3. tábla; 5. tábla a-f.; 7. tábla a.)

2015/9. objektum (telepgödör): a sekélyebb régészeti jelenség egy őskorinak tűnő objektumcsoport részeként került fölvételre a bányafal északkeleti felében. Tipikus módon halványan-elmosódottan, bizonytalanul mutatkozott a szubhumuszban, hosszát sem tudtam egzakt rögzíteni (500 cm vagy 620 cm), a kevert betöltődés is csupán 20 cm volt. Ezzel szemben viszonylag számosabb kerámiatöredéket, állatcsontot (?) gyűjtöttem a betöltéséből, némi paticcsal kiegészülve. 33 darab alkotja a kerámiaanyagot, amely barnásszürke (pár esetben belső kormozódással), ebből hét/nyolc fényezett felületű, kilenc cserép bekarcolt díszíté-17