Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Szikszai Mihály: Elfeledett vasúti létesítmények Szolnokon
SZIKSZAI MIHÁLY: ELFELEDETT VASÚTI LÉTESÍTMÉNYEK SZOLNOKON 1. kép: Szolnok második állomásépületének felmérési rajza 1876-os telekkönyvön. Lelőhely: MÁV Archívum. MÁV Hatvan Szolnok vasútvonal kisajátítási terve 1876 vasúthálózat kiegészítő vonalainak tekintették, melyek kiépülésének sorrendjét az Osztrák Császárság stratégiai és gazdasági érdekei határozták meg. 1850. március 7-én az osztrák kormány megvásárolta a Magyar Középponti Vasút már üzemben lévő és építés alatt álló vonalait. Az új tulajdonos, az Osztrák Államvasút először a Bécset és Pest-Budát összekötő Vác-pozsonyi, majd a Délvidékre vezető Cegléd-szegedi vonalat építette ki. A Szolnok-debreceni vonal kiépítése 1852-ben megkezdődött ugyan, de az alig több mint 120 kilométeres szakasz munkálatai nagyon hosszú ideig, mintegy öt éven át folytak. A munkálatokat megelőző telek kisajátításokat 1852 őszén és 1852-53 telén végezték el. A vonalon két vágány részére végeztek földkisajátításokat, de egyelőre csak egy sínpárt fektettek le. A Szolnok-debreceni Vasút Igazgatósága 1852. augusztus 7-én Szolnok megye főnökének és a Jászkun Kerület főkapitányának levelet küldött, melyben közbenjárásukat kérte, hogy a vasútvonal útjába eső birtokok tulajdonosait igyekezzenek földjeik ingyenes átengedésére rábírni.20 A nagy kiterjedésű kincstári ingatlanok által határolt Szolnokon a telek kisajátítások máshogy mentek végbe, mint a nagykun városokban. A vasútvonal helyét a kincstári uradalomhoz tartozó Alcsi-pusztán, a kamarai birtok és a tagosított szántóföldek határán jelölték ki. A vasutat eredetileg az 1847-ben megépült szolnoki indóháztól a Tisza-parton 20 MNLOL Abszolutizmuskori Levéltár D. 101.1852.7. csomó. 15. kútfő. 16699. sz. kívánták Alcsi-puszta irányában folytatni, ahol a vonal kiépítéséhez 25 hold földterületet vettek igénybe, 36 hold térséget pedig ideiglenesen az építési anyag tárolására használtak fel. 1852 és 1856 között csupán a kincstári Alcsi-pusztán készült el a vasútvonal, magánbirtokokat és lakóépületeket alig érintett a kisajátítás. A vasút szolnoki, belterületi szakaszán a vonal helyét kijelölték, de területkisajátítást nem végeztek.21 A szolnoki elöljáróság már 1848 nyarán tiltakozott a vasútvonal helyét kijelölő Mück Vilmos mérnök tevékenysége ellen, aki a városi tanács beleegyezése nélkül a Tisza-parton kerítést húzatott és oszlopokat kezdett ásatni. A ferences rendház História Domusának 1851. április 16-án kelt bejegyzése szerint pedig a szerzetesek és a helyi gazdák méltatlankodtak, mivel a kolostor szénáskertjében és a magánkertekben a vasúthoz szükséges földsávot kicövekelték.22 1857-ben azonban a vasúttársaság 21 MNL OL Abszolutizmuskori Levéltár D.101 1853. 21. csomó. 11. kútfő 3059. sz. 22 „... Felsőbb rendeletek szerint minden ház és kert telkek felméretni parancsoltatván, az e végre kirendelt helybeli tanácsos urak által, mind külső szénás - mind házi kertünk, de fő udvarunk is felméretett. E felmérés most, még mindnyájunk előtt rejtély. Megjegyzésre méltó az is, hogy a vasúti mérnökök Szolnokról Debreczenbe utazván folytatni a vasutat, az erre szükségelt helyet, mosóházunk alatt lévő fa sópajtától kezdve szolnoki telkesgazdák szérűs kertjeiken keresztül nézték ki, s April hó 16 /kán ki is czövekelték, felettébb nagy fájdalmára azon tulajdonosoknak, kiknek szép majorságuk kétfelé vágatott. Kolostorunk szénáskertéből is, mintegy négy öl szélességű darab Szathmáry János, Ts. Gulyás Ferenc kertéit érintő déli, s nyugati oldalon kiczövekeltetett...’’ Szolnok Historia Domus 1851. ápr. és május hó, 86. 163
