Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)

Történettudomány - Bagi Gábor: Lehetett-e Balaszentmiklós mezőváros a XV. században?

BAGI GÁBOR: LEHETETT-E BALASZENTMIKLÓS MEZŐVÁROS A XV. SZÁZADBAN?

A sorrendet végignézve Balaszentmiklós kilencedik helye a tíz környékbeli mezőváros között nem túl előkelő helyezésnek tűnik. Ugyanakkor viszont magunk úgy látjuk, hogy a településre vonatkozó kevés számú forrás ellenére is Kubinyi András ide vonatkozó adatsorai némiképp tovább finomíthatok, megállapításai pedig árnyalhatok.

4. Kiegészítő adatok Balaszentmiklós korabeli helyzetéhez

Balaszentmiklósra visszatérve annak négy pontja a három-négy közvetlenül elérhető központi hely utáni kettő, valamint az 1490 utáni tartós mezővárosi címből fakadó két pontból alakult ki. Kubinyi alapján tehát ez is egyszerűen possessionak, azaz falunak lenne tekinthető a középkor folyamán. Néhány szempont azonban részletesebb vizsgálatra szorul.

Az első problémát itt is a népességszám jelenti, mivel 1556-ban a magyar adóztatok 52 gabonatizedet fizető jobbágyát, míg 1571- ben a törökök 102 házát írták össze.30 Ez már az első alkalommal egyértelműen jelentős, valószínűleg 300-500 fő körüli népességet tételez fel, a későbbiekben pedig még nagyobbat. Persze az is lehetséges, hogy utóbb a török hódítás, illetve az itteni végvár kiépülése és annak átmeneti, relatív biztonsága vonzott ide átmenetileg magyar vagy rác népességet. Az ekkori adatoknak a Mohács előtti időszakra való visszavetítése tehát igen veszélyes és problematikus, ám a Kubinyiféle elemzési szempontrendszer más tételei alapján talán mégsem tekinthető egyértelműen kizárhatónak.

Elsőnek ezek közül az uradalmi központ vagy főúri rezidencia kérdésére kell kitérnünk. A meglévő adatok alapján úgy tűnik, hogy a XVI. század elején, a Csulai Mórék földesurasága idején (sőt talán már előbb is!) egyértelműen kimutatható itt egy olyan birtoktest, amelynek Balaszentmiklós volt a központja. Ez a román eredetű család ugyanis már 1504 előtt megszerezte a Tisza innenső partján Bala, Balaszentmiklós, Balaszenttamás, Nagy- és Kispó birtokokat, valamint a túlparton, Szolnoktól északra Alcsit, valamint Fokorút, Szászberket és Szeget is. Ezzel így már jórészt ellenőrizték a Szolnokról Debrecenbe vivő fontos kereskedelmi út itteni szakaszát.31 Az is elgondolkodtató, hogy hamarosan a család tagjai a környék fő átkelőhelyére, Szolnokra is szemet vetettek. Ebben bizonnyal a Tisza két oldalán fekvő nagyobb birtokrészeik mind teljesebb összekapcsolása, bővítése, összefüggőbb, nagyobb uradalommá szervezése, valamint a szolnoki révjövedelmek megszerzése játszott szerepet. A Csulai Mórék utóbb a tettek mezejére léptek, és egyszerűen adományul kérték a Közép-Tisza és Körös-vidéki Pálóci-javakat. 1517. február 16-án II. Lajos meg is hagyta Báthori András fiai György, István és András, valamint Csulai Móré László és György bevezetését, egyebek mellett Külső-Szolnokban Szolnok

30 GYÖRFFY Lajos 1956. 23.; BÁN Péter 1998.136-137.; KUBINYI András 2000.87.

31 A családra lásd: TÖRÖK Pál 1943.102-111.; DRÁGÁN, loan 1983.193- 198.; Uő 1985. 261-266.; Uő 1997. 94.; Uő 2013.1-10.; FEDELES Tamás 2007.42.

és Bánréve birtokokba.32 A Pálóciak azonban visszaverték a tiszai birtokaik megszerzését célzó kísérletet, és a Mórék utóbb Szolnok megszerzésével már nem próbálkoztak.

A Csulai Mórék uradalomszervező tevékenysége kapcsán ki kell még emelnünk azt a véleményt is, miszerint Balaszentmiklóson a XVI. században már jelentősebb udvarház vagy kastély létezett, és erre alapozva építették föl aztán a helyi palánkvárat is a törökök 1552 után. 1559-ben I. Ferdinánd egyebek mellett Balaszentmiklós várát és városának felét, a várhoz (castellum) régtől tartozó falvakkal (Szenttamás, Nagy- és Kispó, Alcsi) adományozta el Zay Ferencnek, Liszthy Jánosnak és Wiczmándy Mátyásnak.33 Mivel az uralkodó bizonyára nem az új török várról rendelkezett, a „castellum” kifejezés nyilván egy régi magyar építményre vonatkozhatott. Talán ezt bizonyítja, hogy 1544-ben Móré László Balaszentmiklóson említett házát és nemesi udvartelkét említették. Mivel Mórét már 1529 táján megfosztották itteni birtokaitól, nem lehetetlen, hogy a ház ezt megelőzően épült.34

Mindezek alapján valószínűnek tarthatjuk, hogy Balaszentmiklós 1526 táján már olyan középbirtok vagy nagybirtok alsóbb igazgatási központjának tekinthető, amely legalább egy pontot jelentett a Kubinyiféle mérőszámok alapján.35

Újabb értelmezési nehézségeket okoz a településről 1440-től 1514- ig a bécsi vagy krakkói egyetemre beiratkozottak száma. A középkori magyarság külföldi egyetemjárásával kapcsolatos régi (dualista kori) szakirodalom alapján pillanatnyilag talán csak egy helyi személy lenne ide kapcsolható, minthogy 1499-ben a bécsi egyetemen a balaszentmiklósi Fábri Györgyöt említik.36 Ugyanakkor a közelmúltban Szögi László, a magyarországi külföldi egyetemjárás csaknem ezer éves történetét kritikai módon feldolgozó munkacsoport vezetője 1526 előttre vonatkozóan „Törökszentmiklósról” már négy főt említett. A konkrét nevek pillanatnyilag nem ismertek, feltűnő viszont, hogy Mezőtúrról egyetlen személyt sem sorolt fel.37 (Ez utóbbi azért is elgondolkodtató, mivel Kubinyi András e nagy mezővárosnál 11-20 helyi egyetemlátogatóval számolt 1440-1526 között!38)

2016/17-ben megjelent a prágai és krakkói egyetemen 1526-ig tanuló magyarok névsorának kritikai kiadása. Ez két balaszentmiklósi személyt

32 BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 18. (MÓL DL 22.995.); HORVÁTH, Richardus -NEUMANN, Tiburtius - C. TÓTH, Norbertus 2011. 254-255. (MÓL DL 22.995.) A környék birtokviszonyai alapján Báthori András fiai György, István és András nem az itteni ingatlanokat akarták megszerezni.

33 BENEDEK Gyula 2011.104-105.

34 KOVÁCS Gyöngyi 2001.170-171.

35 KUBINYI ANDRÁS 2000.13. Itt a nagybirtok központja kettő, a nagybirtokosi rezidencia három pontot ért.

36 SCHRAUFF Károly 1902.151.

37 SZÖGI László 2014. 57. Külső-Szolnok megye tiszántúli részéről 1525- ig mindössze hat külföldi egyetemre járó személyt említett, ebből Törökszentmiklósról (Uo. 59.) négy főt, Mezőtúrról viszont egyet sem. (Uo. 57.). Emellett még Túrkevéről szerepelt egy fő. (Uo.) Némiképp sajátos, hogy 2011-ben Külső-Szolnokból 1525-ig összesen kilenc külföldi egyetemlátogatót említett, ugyanakkor (igaz kérdőjellel) egy Túr nevű településről 27-et. SZÖGI László 2011.24., 28.

38 KUBINYI András 2000.91.

145