Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Történettudomány - Bagi Gábor: Lehetett-e Balaszentmiklós mezőváros a XV. században?
TISICUM XXVII. A rangsor második helyén Cegléd található, 16 ponttal. Ez az eredmény a Pest megyei településnél a földesúri officiolátusa utáni egy, a hat külföldi egyetemre járóra eső egy, a 11 feletti közvetlenül elérhető központi helyre adható hat, a hetipiac, valamint Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), Szent Barnabás (július 11.), Szent Máté (szeptember 21.) és Szent András (november 30.) napi négy nagy országos vásárja utáni öt, továbbá a régi, tartósan meglévő mezővárosi rang alapján adható három pont összegéből alakult ki. Azonban itt is mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a népesség száma meglehetősen magas volt. 1469- ben legalább 920-1.141 fő közötti lakosságra következtethetünk, de a különböző XVI. századi források is hasonló helyzetről tanúskodnak. A török defterek szerint 1546-ban 199, 1559-ben 215, 1562-ben 183 családfő lakta, míg az 1552-es magyar összeírás 140, az 1561-es 295, a Liber Sancti Johannis pedig 118 portáját említette.17 A Kubinyi által a harmadik helyre tett Szolnoknál az általa számított 13 centralitási pont a megyei sedriahelyre eső kettő, a sókamara utáni egy, a 11-nél több közvetlenül megközelíthető központi helyre jutó hat, a szombati heti piac egy és az 1490 előttről már folyamatosan meglévő mezővárosi jogok után járó három pontból alakult ki.18 Magunk a Szolnok középkori történetéről Madaras Lászlóval közösen írott könyvünkben utaltunk rá, hogy ezt a pontszámot, illetve rangsorbeli helyet némileg túlzottnak tartjuk, mivel szerintünk Tiszavarsány, Fegyvernek és Jászberény is Szolnok előtt lehetett.19 ASzolnok utáni negyedik helyre Kubinyinál 12 ponttal Tiszavarsány került. Ez a pontszám az alábbi tételekből adódott össze: a Parlagi- és Kállaiféle földesúri officiolátusra egy, a kilenc-tíz közvetlenül megközelíthető központi helyre öt, a hetipiac és a Szent Demeter (október 26.) napi országos vásár utáni három, és az 1490 előtti időszaktól folyamatosan létező mezővárosi jogokra is három pont. Sajnos azonban a pontozás itt sem mutatja a magasabb népességszámot, márpedig egy 1537-es adat ennél a településnél is legalább 900 fős népességet valószínűsít. 1561- ben a magyarok 51 portáját vették számba, míg 1571-ben 100 házát írta össze a török.20 Ugyancsak figyelmet érdemelnek az országos vásárai, amelyeknek a jelentőségét szintén a marha- és a borkereskedelem alapozta meg.21 Azon túl, hogy sokadalmait még krakkói kereskedők is felkeresték és bártfai kereskedők itteni textilvásárlásaira (illetve tiszai szállításaira) következtethetünk, még Szolnok 1550/52-es megerősítése során is többször itt vásároltak be különböző nyersanyagokat és árukat az építkezés vezetői.22 17 KUBINYI András 2000.46., 63.; KÁLDY-NAGY Gyula 1985.164.; MAKSAY Ferenc 1990. II. 576.; KANDRA Kabos 1885.517. 18 KUBINYI András 2000.88. 19 BAGI Gábor - MADARAS László 2017.194-195. 20 KUBINYI András 2000. 93.; BENEDEK Gyula 2000. 317-318. (MOL P 343 Kállay család It., Iratok 1. csomó, 52. sz.); GYÖRFFY Lajos 1956. 17.; MAKSAY Ferenc 1990.1.449. 21 KEREKES György 1902.107., 110. Tiszavarsány Demeter napi sokadalmára leginkább simándiak, szegediek és debreceniek jöttek el. Kassáról Tiszavarsányig 14 bála posztóért fuvarra tíz forintot, a visszaútra kettő és felet fizettek. Tiszavarsányról Váradra a fuvardíj két forintot tett ki. Lásd még: FÜGEDI Erik 1972b. 58., 71.; KUBINYI András 2000.178. 22 ILLÉSSY János 1893.653.; SZŰCS Jenő 1955.239.; KUBINYI András 2000. 178.; BÁCSKAI Vera 2007.93. Kubinyi András az ötödik-hatodik helyre Fegyverneket és Jászberényt tette 11-11 ponttal. Fegyvernek esetében ez a mutató a kilenc-tíz közvetlenül elérhető központi hely utáni öt, a szerdai hetipiac, valamint a Virágvasárnapon, Áldozócsütörtökön és a Mindenszentek napján (november 1.) tartott országos vásárok nyomán kapott négy, továbbá az 1490 utáni többszöri mezővárosi előfordulás után járó két pontból tevődött össze. Ebben a pontszámban azonban szintén nincs benne a bizonytalan népességszám, hogy már 1320-tól adatolhatóan réginek mondott vámszedőhelye volt híddal, és bár a gyakori névalak miatt igen bizonytalan az innen külföldi egyetemre eljutó tanulók száma, már 1490 előtt is mezővárosnak tekinthető. Jelentősebb népességére utal, hogy 1548- ban 143,1556-ban 79 gabonatizedet fizető gazdáját írták össze a magyar adóztatok.23 Még sajátosabb és problémásabb Jászberény esete. Itt a budai udvarbírói officiolátus egy, a jász székközponti jelleg egy, a ferences kolostor és beginaház három, a közvetlenül elérhető hét-nyolc központi helyre eső négy, valamint az 1490 utáni mezővárosi jogok utáni két pont adódott össze. A fő probléma itt is a népesség kérdése. Különösen elgondolkodtató, hogy a török 1546-ban 434, 1559-ben 730, majd 1562-ben 590 háztartást vett számba, ami akár 3-4.000 fős lakosságot is jelenthetett. A földművelő népességhez ugyanakkor jelentősebb kereskedői és iparos réteg is járult. Véleményünk szerint az is valószínűsíthető, hogy már 1490 előtt is mezővárosi jogokkal rendelkezett.24 Egyetemlátogatóira ugyan nincs adat, ámde 1472-től rendháza alapján is igen jelentős alföldi ferences központnak számított.25 A hetedik helyen Tiszavárkony nyolc pontjával már az átlagos mezővárosok és mezővárosi jellegű falvak csoportjához sorolható. Ebből a titeli prépostság régi földesúri officiolátusa egy, a helyi sókamara egy, a kilenc-tíz közvetlenül elérhető központi hely öt, az 1490 utáni egyszeri mezővárosi említés egy pontot jelentett. 1548-ban a török 55, 1571- ben 60 házát írta össze,26 míg a Liber Sancti Johannis 10 'h portáját említette.27 A nyolcadik Kengyel hat pontja az öt-hat közvetlenül megközelíthető központi hely utáni három, és az 1490 előtti folyamatos mezővárosi cím három pontjából tevődött össze. 1571-ben a török 57 házát vette számba, míg a Liber Sancti Johannis 11 portáját említette.28 A kilencedik helyet elfoglaló Balaszentmiklóssal a Kubinyi-féle rendszerben a jelentéktelen mezővárosok és központi funkciót ellátó falvak kezdődtek, amely mindössze négy pontot kapott. Tizedikként Szászberek három pontja a három-négy közvetlenül elérhető központi hely kettő, és az 1490 előtti egyszeri mezővárosi említés egy pontjából összegződött. 1546-ban a hatvani török defter nyolc kapuját említette, 1549- ben a magyarok 23 dézsmafizetőt írtak össze.29 23 KUBINYI András 2000.67.; BÁN Péter 1981.71-75., Uő. 1998.119-121. 24 KUBINYI András 2000.71.; KOCSIS Gyula 2005.43.; Uő. 2014.81-84. 25 KARÁCSONYI János 1923. II. 83-85. 26 KUBINYI András 2000. 93.; GYÖRFFY Lajos 1956.16.; VASS Előd 1979. 66-67. 27 KANDRA Kabos 1885. 524. 28 KANDRA Kabos 1885. 525.; GYÖRFFY Lajos 1956.19.; KUBINYI András 2000.73. 29 FEKETE Lajos 1968.82.; BÁN Péter 1988.115.; KUBINYI András 2000.87. 144
