Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - F. Kovács Péter - Tárnoki Judit: Régészeti kutatások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2015 és 2017 között
TISICUM XXVII. megmaradt. Leglátványosabb temetkezések közül kettő is rabolt, az egyikben ezüsttükör és terra sigillata utánzat edény, a másik egy gyereksír, ahol bár látványosan kirántották rablásnál az elhunyt nyakláncát, de a nyak alá szorult gyöngyök között így is karneol-, borostyán- és ezüstgyöngyök voltak. Két millefiori díszes korongfibula is előkerült, egyik rabolatlan, díszes női sírból. Az erős rablás ellenére több ezüsttárgy is előkerült a sírokból. Az avar temetőhöz két sorban hét temetkezés köthető egyértelműen, ezek igen szegényesek, az övtájéki rabló gödrök mutatják, hogy volt néhány övkészlet, de a sírokban általában csak fazekak és nagy mennyiségű állatcsont volt. A leggazdagabb sírban favödör vaspánttal, vasszerelékekkel ellátott öv és kések, valamint legalább öt állat csontjai voltak, a sír közepére pedig utólagosan egy birkafejet helyeztek el. Az agyagnyerő gödör keleti oldalán a régészeti objektumok a szarmata telepet a síroktól lezáró kettős árokkal indulnak, ettől keletre kezdődnek előbb a késő bronzkori objektumok szórtan, de igen gazdag leletanyaggal, majd a szarmata település méhkas alakú gödrei. Az útszéli árkok területén szarmata ház is előkerült a gödrök között, valamint a késő bronzkori telepet kívülről lezáró árok. A szarmata telep érdekessége a nagyon jó minőségű terra sigillata utánzatok magas száma. Résztvevők: Bognár Katalin Boglárka, Szabó Dóra, Groma Katalin és Novotnik Ádám régészek, Szabó Balázs régészhallgató, Szabó Melinda, Ftaimi Nataly, Réthi Nóra, Tóth Zsanett, Nagy Fanni, Szabó Anikó, Leitmann Zsolt, Somodi Mihály, Olasz István, Méri Tibor és Florváth Dániel technikusok. Kunszentmárton, Nagy-ér-partja 63100 BRONZKOR Ásatásvezető: Prander Péter Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, próbaásatás során. Két szondában, 1.683 m2 területén kilenc jelenséget észleltünk, ezek közül egy (OBNR 9 SNR 9) recensnek bizonyult. A régészeti korokból származó jelenségek többsége gödör (összesen hét) és egy pedig részben földbe mélyített épületként azonosítható. A lelőhelyen feltárt objektumok leletanyaga, elhelyezkedése és jellege alapján egy közepesen intenzív őskori (bronzkori) telep található. Ugyanezen jellemzők alapján feltételezhető, hogy a lelőhely nyugati irányban tovább terjed a korábban ismertnél, ezért a nyilvántartásban jelenleg ismert formáját bővíteni javasoltuk. Kunszentmárton, Nagy-ér-part 31576 SZARMATA, KÖZÉPKOR Ásatásvezető: Madaras László Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, próbaásatás során. A lelőhelyen két nagyobb és két kisebb kutatóárkot nyitottunk. A hoszszabb szelvények 200x4 méter felületűek voltak. A két kisebb felület - ezek a jövendő leágazások területei - 50x4 méteresek voltak. Ezen a felületen 29 objektumot tártunk fel. Az objektumok a kutatóárkok délkeleti felében - a Kékes-laposi-főcsatorna, egykori vízjárás magaspartja felé - sűrűsödtek. Az objektumok között öt ház, vagy építmény gyanús objektum szerepel. A többi objektum vagy árok, vagy gödör. Ezek közül kiemelten fontos egy, minden valószínűség szerint karám, árokrendszer (10. obj.) A leletanyag sajnos rendkívül szegényes, ennek ellenére két korszakba sorolhatjuk. Az objektumok egy része egyértelműen szarmata (ll-IV. század), másik része valószínűleg középkori. Néhány recens jelenséget is megfigyeltünk a területen, valószínűleg újkori tanya maradványát. Kunszentmárton, Nagy-Jaksor-érpart XV. 31641 SZARMATA Ásatásvezető: Kocsis-Buruzs Gábor Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, próbaásatás során. Két szondában, 2.067 m2 területén végeztünk próbafeltárást, ahol 102 régészeti jelenséget dokumentáltunk folt szinten, azonban azokat az objektumokat, melyek csak kis mértékben érintették a szondák területét, a későbbi régészeti feladatellátás során megvalósítható megfelelő dokumentálhatóság érdekében nem tártuk fel. így összesen 93 jelenséget tártunk fel, ezek többségüket tekintve méhkas alakú, hamus betöltésű gödrök (összesen 82 db), továbbá feltártunk öt rövidebb árokszakaszt, egy részben földbe mélyített épület maradványát, két temetkezést (tájolásuk K-Ny) és három kisebb cölöplyukként azonosítható jelenséget. Az objektumok jellege, leletanyaga és elhelyezkedésük alapján, a területen egy intenzív szarmata településsel számolhatunk, melyhez lehetséges, hogy DNy-i irányból a kisebb temető kapcsolódik. Kunszentmárton, Nagy-Jaksor-érpart XVI. 31643 KÉSŐ KÖZÉPKOR (?) Ásatásvezető: Farkas József Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, próbaásatás során. Három kutatóárokban, 623 m2 területen négy objektumot tártunk fel, melyekből az egyik árok (OBNR 1 SNR 1) mindhárom szonda területét érintette. Az árkon kívül további három kisméretű objektum került feltárásra, leletanyag hiányában azonban egyetlen jelenséget sem tudtunk pontos régészeti korszakhoz kötni. Az 1990-es évek során végzett terepbejárás alatt a 31643 számú lelőhelyen szórványos őskori és késő középkori leletek kerültek elő. A 2015. évi próbafeltárás objektumait - a jellegzetes árok alapján - ezért feltételesen késő középkorra datálhatjuk. Kunszentmárton, Nagy-Jaksor-ér vidéke 31645 ŐSKOR, SZARMATA, NÉPVÁNDORLÁS KOR Ásatásvezető: Kocsis-Buruzs Gábor Feltárás éve: 2015 A lelőhely az M44 gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó kutatás keretében került feltárásra, próbaásatás során. Két kutatóárokban, 2.409 m2 területen 102 db különböző jelenséget kutattunk meg, ebből 74 bizonyult ténylegesen régészeti korúnak. Az említett jelenségekből feltárt 114
