Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - F. Kovács Péter: La Téne-kori település részletek a Közép-Tisza-védékről Tiszapüspöki - Holt-Tisza-part, Túrkeve-Burkus halom, Szolnok-Vegyiművek körzet
TISICUM XXVI. Tiszapüspöki-Holt-Tisza-part, 229. objektum Téglalap alakú, szögletes, sarkos, földbesüllyesztett épület (1. kép). Falai egyenesek, igazi padkája nincsen, mindössze a D-i oldalon fedezhető fel egy kissé rézsűs falszakasz, melynek DNY-i fele padkaszerű. Az épületnek tapasztott padlóját nem sikerült megfigyelni, ennek ellenére egyenes, talán döngölt vagy alaposan letaposott. Tájolása K-Ny, hossztengelyében helyezkedik el a két szelementartó oszlop, a középvonaltól egy kissé D-re pozícionálva. Az É-i fal Ny-i felében szintén van egy cölöphely, esetleg beásás, mely talán a bejárat része lehetett. Az objektum betöltése egységes, homogén, sötét színű, humuszos jellegű. 1. kép - Tiszapüspöki-Holt-Tisza-part lelőhelyen feltárt vaskori épület Szélesség: 280 cm, hossz: 400 cm, mélység: 50 cm a humuszolt felszíntől, terület: 11,2 m2. A lelőhelyen az ásatók nem tudtak több vaskori jelenséget azonosítani. Ugyanakkor elképzelhető, hogy azok a későbbi korszakok során elpusztultak, hiszen a területen szarmata és Árpád-kori objektumok is voltak szép számmal. Az épület formailag ugyan a későbbi korszakokban is előfordul, mégis leginkább a késő vaskori La Téne-kultúra épületeire emlékeztet. Középső vaskori párhuzamként a Nyíregyháza-Mandabokor lelőhelyen feltárt épület lenne említhető.4 A késő vaskori épületekre vonatkozó szakirodalom szerteágazó. A Kárpát-medencével Tímár Lőrinc foglalkozott részletesebben, aki tanulmányaiban a szerkezeti szempontú rekonstrukciókat helyezte kutatásai középpontjába.5 Korábban Horváth László végzett formai összehasonlítást Dél-Zalában,6 majd e sorok szerzője tekintette át a magyarországi telepek/épületek kutatástörténetét.7 Formailag nagyon hasonló házakat találunk Tiszafüred-Morotvapart lelőhelyen,8 Tiszaszőlősön, melynek egy központi tartóoszlopa volt,9 de talán a legközelebbi párhuzam Szelvényről10 és Szolnok-Zagyvapart lelőhelyekről 4 ISTVÁNOVITS Eszter 1997.75-80.; KEMENCZEI Tibor 2009. Taf. 54.9. 5 TÍMÁR Lőrinc 2013. 6 HORVÁTH László 1987. 7 F. KOVÁCS Péter 2013. 8 KRIVECZKY Béla 1991.68. 9 CSEH János 1990.2. kép. 10 CSEH János 2003.4. kép. ismert.11 Maga az épülettípus fellelhető az egész kultúrkörben, és számtalan párhuzamot lehetne említeni az Alpoktól a Kárpátokig. Az épület leletanyaga igen szegényes, mindössze két-három apró oldaltöredék került elő, valamint egy teljesen kiegészíthető, hordó alakú fazék mintegy fele. Az alábbi tárgyakat tudtuk leltárba venni az objektumból: 2018.02.01-02. Oldaltöredékek. Két sárga színű, gyorskorongolt, kopott, homokkal soványított, jellegtelen oldaltöredék. Méretek:3x3 és 4x4 cm, vastagság: 5 mm. 2018.02.03-04. Oldaltöredékek. Két fekete színű, kopott szürke felületű, talán kézzel formált, tört kerámiás soványítású oldaltöredék. Méretek: 4x5 cm és 3x2,5 cm, vastagsági mm. 2018.02.05. Peremtöredék. Kopott sárga felületű, belül fekete, talán kézzel formált, tört kerámiás soványítású, egyenes peremtöredék. Méretek: 2,5 X 2,5 cm vastagság: 7 mm. 2018.02.06. Kőtöredék. Felületén nem lehet mesterséges megmunkálás nyomait felfedezni. Esetleg homokkő lehet. Méretek: 4x3 cm. 2018.02.07. Fazék. Világosbarna színű, foltos felületű, enyhén befelé hajló peremű, hordó alakú fazékforma. Pereme alatt felfelé álló bevágott bütykök helyezkednek el, valószínűleg eredetileg négy - egymással szemben, szimmetrikusan. Az edényen mindössze kettő maradt meg. A bütyköket szalagszerűen (girland), ívesen lecsüngő, bevagdalt sáv köti össze. A soványítás nehezen megállapítható, talán tört kerámia lehet. További töredékei: 2018.02.03-05. Méretek: magasság: 17,5 cm, szájátmérő: 14,5 cm, aljátmérő: 10,5 cm, falvastagság: 7 mm. (1. tábla 1.) Az ásatási dokumentációban még szerepel egy vascsat töredék, de sajnos ez a rossz megtartás miatt teljesen elpusztult, csupán rozsdapor maradt belőle, így még leltárba vételre sem alkalmas. A leletanyagban igazán a fazék jelenthet egyedüli kapaszkodót. A tárgytípus jól ismert a vaskorban, leginkább a középső szakaszban fordul elő a Vekerzug-kultúra és a Sanisláu-Nir csoport területén. Szoros párhuzam fedezhető fel a Bodroghalom-Medvetanya La Téne-kori temető 4. sírjában.12 Formailag közelálló edény még a Besenyőtelek-Szőrhát lelőhelyen került elő, melyet két bütyök és cikkcakk motívum díszített.13 Az edényt Hellebrandt Magdolna is a Vekerzug-kultúrából eredezteti,14 később a bodroghalmi példány kapcsán megállapítja, hogy Sanisláu temetőjéből, Moldávia területéről és Scordiscus környezetéből is ismertek ilyenek.15 Ugyanakkor erősen középső vaskori kapcsolat, és a szkíta jellegű kultúrából való eredeztetés egyértelmű pl. Nyíregyháza- Közvágóhíd,16 11 CSEH János 2003.7. kép. 12 HELLEBRANDT Magdolna 1999. 187.; HELLEBRANDT Magdolna 1999. uai.li. 13 HELLEBRANDT Magdolna 1999.164. 14 HELLEBRANDT Magdolna 1999.164. 15 HELLEBRANDT Magdolna 1999.197. 16 KEMENCZEI Tibor 2009. Taf. 50.9. 94
