Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Mali Péter: Bronzkori temetkezés Kengyeléről
MALI PÉTER: BRONZKORI TEMETKEZÉS KENGYELRŐL- 2016.13.1.18-19. Fazék. Nagyobb, pelyvás soványítású neolitikus fazéktöredékek.- 2016.13.1.20. Tárolóedény. Gömbös hasú durvakerámia három töredéke alagútfüllel. Tisza-kultúra. Töredékek mérete 3,3x2,1 cm-től 8,6x5,8 cm méretig, falvastagság 0,8 cm.- 2016.13.1.21. Tárolóedény. Nagyméretű durvakerámia aljtöredékei. Bütyöklábak vannak rajta, soványítás pelyvás. Tisza-kultúra. Falvastagsága 1,2 cm.- 2016.13.1.22. Római edény töredéke. Szarmata, III. század. 6,5x6,8 cm méretű, 0,8 cm falvastagsággal.- 2016.13.1.23-24. Fazék. Szürke, korongolt fazekak oldaltöredékei. Összesen tizenegy darab. Tipológia Az urna pontos párhuzamai ismertek a Dunaújvárosban feltárt Vatya temető Koszideri Vatya temetkezéseiben. A háromszögletű fül a Vatya lll-tól jelenik meg az urnákon.2 Legkorábbi jó párhuzama a dunaújvárosi 439-es sír urnája, ennek nyaka rövidebb, és a pereme nem vastagszik meg, de a fülkidolgozás, a forma és a díszítés megfeleltethető.3 A forma későbbi megjelenése a rákóczifalvi temetőben kissé megváltozó arányokkal megtalálható.4 A peremkidolgozás a késő koszideri sírokban válik hasonlóvá, és a díszítés is hasonló, bár a cikk-cakk motívum (háromszög sor) a dunaújvárosi sírokban a hasvonal alatt és nem felett található.5 Megjegyzendő, hogy a díszítésben és részleteiben (fül, peremkidolgozás, testforma) legjobban megegyező urnák arányaiban rövidebb nyakkal rendelkeznek, mint a kengyeli darab, de a rokonság a két edény között egyértelmű. A töredékes urnák között egyetlen elemzésre alkalmas töredék van. A 2016.13.1.7. töredéken két kisméretű, körbepontozott, süllyesztett bütyök található. Ez a díszítés egyik fontos jellemzője a Rákóczifalvi urnáknak a girland motívum mellett.6 Flasonló motívum Muhiról is ismert,7 illetve urnáról Tiszafüred temetőjéből is.8 Későbronzkori megjelenése az ugyancsak részben Füzesabony utód kultúrának tekinthető Piliny-kultúra Zagyvapálfalvi-csoportjában is megfogható.9 Ezek esetében sem ilyen sűrű a motívum elhelyezkedése, hasonlót Egyeken láthatunk egy urna vállán.10 2 VICZE Magdolna 2011.121. 3 VICZE Magdolna 2011. Pl. 175/6. 4 KOVÁCS Tibor 1981. Abb. 1/5. 5 VICZE Magdolna 2011.133. 6 KOVÁCS Tibor 1981. Abb. 1/2. 7 bögrén: KOVÁCS Tibor 1966.18. kép/1.; urnán: KEMENCZEI Tibor 1963.3. kép/8. 8 KOVÁCS Tibor 1975.288/1.; 303/1.; 354/1., ugyanebből a 354-es sírból tálon is megjelenik. 9 KEMENCZEI Tibor 1967. Abb. 10/14. 10 KOVÁCS Tibor 1966.13. kép/14. A bögrék között az első darab formája a tiszántúli temetőkben megtalálható, mint Egyeken," Tiszafüreden11 12 vagy Rákóczifalván.13 Díszítésében az utóbb említett rákóczifalvi edényhez hasonlít a legjobban, a girland és benyomott dísz párosítással, de a kompozíció változik.14 A fül íves kidolgozása viszont az előbb említettekhez képest más hagyományú megoldás, amely a Füzesabony-kultúrában jelenik meg.15 A 2-es bögre díszítésének jó párhuzamai ismertek a koszideri Vatya-kultúra leletanyagaiból.16 Formailag a nyak kidolgozása megfelel az előbb említetteknek, de a leggyakoribb a kései Füzesabony-kultúra bögréi esetében,17 ám azoktól eltérő a test formája és a fül ansa lunata megoldása. Ezek inkább a késő koszideri anyagok felé mutatnak.18 A nyakkidolgozás a halomsíros leletanyagokon is megjelenik.19 Az itt megjelenő körbepötytyözött benyomkodások a halomsíros anyagokban Kelet-Magyarországon elterjedtek.20 A harmadik bögre formája általános, megtalálható az összes korábban említett temetőben, de a függesztő füles megoldás egyedi. A két korsó formailag nem jellemző a korszakra. Párhuzamuk megjelenik Rákóczifalván21 és Egyeken,22 de a díszítésük más, mint a közölt darabnak. További párhuzama csak a Kovács Tibor által említett, Makiáron23 előkerült publikálatlan darab, valamint egy igen hasonló forma megjelenik Óbudán is szórványként, viszont ez díszítetlen.24 Mindkettőnek a díszítése vonalpárokból álló háromszögek és süllyesztett bütykök kombinációja. Flasonló megoldást lehet látni a Tiszafüred 179-es sír urnáján is.25 A legjobb párhuzama a díszítésnek Aszódról származik halomsíros együttesből.26 A fedőtál jellegtelen kónikus formája sem kultúrára, sem időszakra nem szűkíthető, általános forma az egész őskorban, viszont temetőkben fedőtálként nem szokott megjelenni.27 Flasonló korú publikált temetkezésben hasonló kónikus tál Dunaújváros egy kora koszideri csontvázas temetkezésében található, de itt sem fedőtál a szerepe.28 11 KOVÁCS Tibor 1966.9. kép/4. 12 KOVÁCS Tibor 1975.141/2. 13 KOVÁCS Tibor 1981. Abb. 2/6. 14 Hasonló kompozíciók a Füzesabony-kultúrából ismertek még, mint Gelej (KEMENCZEI Tibor 1979. Taf. V/9; Taf VIII/8.). 15 KEMENCZEI Tibor 1979.31-33. 16 Dunaújvárosból VICZE Magdolna 2011.129-130. 17 Hasonló megoldások: Gelejről (KEMENCZEI Tibor 1979. Taf. V/8., Taf. IX/4.), Olaszliszkáról (KEMENCZEI Tibor 1963.3. kép/5.). 18 VICZE Magdolna 2011.137.4. típus (legjobb formai párhuzam: Pl. 195.10.), Füzesabony-kultúrából KEMENCZEI Tibor 1979.33. 19 MRT 11. 22. tábla/5.; KOVÁCS Tibor 1981. Abb. 2/3-6.; KOVÁCS Tibor 1966.12. kép/8. 20 KEMENCZEI Tibor 1968.8. kép/7.; MRT 9.17. tábla/4. 21 KOVÁCS Tibor 1981. Abb. 2/12. 22 KOVÁCS Tibor 1966.6. kép/7. és 14. 23 Ásatási jelentés SZABÓ János 1961.286. 24 SCHREIBER Rózsa 1971.2. kép 6. 25 KOVÁCS Tibor 1975.179/1. 26 MRT 11.21. tábla/6. 27 Vö. Tiszafüred (KOVÁCS Tibor 1975.) és Egyek (KOVÁCS Tibor 1966.) 28 VICZE Magdolna 2011. Pl. 184/2. 87 I
