Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Csányi Marietta: Kultikus tárgy Tószeg-Laposhalomról

CSÁNYI MARIETTA: KULTIKUS TÁRGY TÓSZEG-LAPOSHALOMRÓL-Alsóvadász-Várdomb hatvani telijének felső rétegében, lakóházból;30-Ároktő-Dongóhalom teli-telepén a Hatvan-kultúra rétegéből két töredék került elő, a Füzesabony-rétegbőlf?) pedig három publikált és két közöletlen aszkosztöredék;31-Füzesabony-Öregdomb - a teliről 16 db aszkosz, illetve aszkosztöredék ismert,32

(a többi 14 db Füzesabony-Öregdombról származó aszkosz közlője Kovács Tibor);33-Tószeg-Laposhalom - ismeretlen találási körülmények;34 - Nagyrév-Zsidóhalom - közelebbi helyszín ismeretlen. Az Archaeológiai Értesítőben megjelent közlés a Füzesabony-kultúra korába datálta.35 Középső bronzkori keltezése nem kétséges, csupán az az elgondolkodtató, hogy a Nagyrév-zsidóhalmi teli tetején a kései Hatvan kultúra, s nem a Füzesabony emlékanyaga található.36

A Kárpát-medence területéről Guba Szilvia és Szeverényi Vajk tanulmányában 49 aszkosz szerepel. Nincs tudomásom arról, hogy azóta került-e elő ilyen tárgy. Mivel én most csak a magyarországiakat vettem sorra (kivéve a Rábé-Ankaszigetről származó aszkoszt az őrzési helye - Szeged, MFM - miatt), a magyarországi aszkoszok száma a Guba - Szeverényi szerzőpáros 2007-ben született tanulmányának adatai alapján negyvenkettő.37

A kultikus tárgyak funkcióját, a szakrális szimbólumok a megfejtését szinte minden ősrégész előbb vagy utóbb megkísérli, mert képtelen ellenállni a vágynak, hogy betekinthessen, vagy még inkább belépjen az ősök hiedelemvilágba. Mikor már azt hisszük, mindent tudunk róluk: hogyan éltek, milyen házakban laktak, milyen használati tárgyaik voltak, mit ettek, hogyan temetkeztek, akkor már csak azt szeretnénk tudni, ami megtudhatatlan: hogy mitől voltak kiválasztottak a természetben, emberek, akik cselekedtek, gondolkodtak és hittek. Ezért izgat minden kutatót annyira az aszkoszok szimbolikája is.

515. Abb. 2.14.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.98.

30 SZATHMÁRI Ildikó 2003. 520. Abb. 4-5.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.

31 KALICZ Nándor 1968. Tat. LXX. 11-12; SZATHMÁRI, Ildikó 2003.516. Abb. 3. Táblázat; FISCHL Klára 2006. 34-35. Nr. 61. 159., 98., Nr. 359. 159., 101-102., Nr. 376.159., 135., Nr. 513.159.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.

32 KALICZ Nándor 1968.154. Tat. 115.8.; KOVÁCS, Tibor 1972.9. Fig.1.2.; u.ő 1989.32. Nr. 2.47. Abb. 1.3.; 1989-1990.33. Nr. 5.48. Abb. 2-4.; SZATHMÁRI Ildikó 2003. 515. Abb. 2. 9., 10., 12.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.

33 KOVÁCS Tibor 1989-1990.32-34. Nr.3.47^19. Abb. 1.2., 2. 7., 2.1., 2.6., 2.5., 3.1-9.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007. 97.

34 MOZSOLICS,Amália 1969.283. Fig. 4.; KOVÁCS, Tibor 1972.9-11. Fig.1.4.; SZATHMÁRI Ildikó 2003.515. Abb. 2.7.; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007. 98. Az eredeti közlésben (MOZSOLICS, Amália) a Füzesabony kultúrába, másutt: (KOVÁCS, Tibor, SZATHMÁRI, Ildikó) a Nagyrév-kultúrába datálta.

35 KOVÁCS Tibor - STANCZIK Ilona 1980. 1-3. kép.; KOVÁCS, Tibor 1992. 80-81. Abb. 46.; CSÁNYI Marietta - TÁRNOKI Judit 1996. 40-41. 8. kép; GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97.

36 A teli feltáratlan.

37 GUBA Szilvia - SZEVERÉNYI Vajk 2007.97-98.

A területünkön általánosan elfogadott vélemények mellett a nemzetközi irodalomban újabban különös irányban indultak meg a kutatások - többek között - e madárábrázolásokkal (aszkoszok, csörgők, edényeken megjelenő madármotívumok) kapcsolatban is. Comments on Bird Symbolism of the Bronze Age Carpathian Basin and it Possible Relationship with Samanism c. cikkében Pásztor Emília egy Cambrigeben megjelent tanulmánykötet egyik szerzőjeként ír erről a témáról. Bizonyítékokat keres/nek és találni vélnek arra, hogy az őskorban is kimutatható a sámánizmus jelenléte. Az érvelés abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a sámánok - szertartásaik során, őseiket megszemélyesítendő - gyakran öltenek öltözékükben különböző állatalakot. Köztük akár madár színeiben is felléphetnek, annál is inkább, mivel a madár szignifikáns eleme a vallás- vagy hitrendszereknek, a spirituális világnak, ott, ahol a sámánizmus gyakorlata létezett.38 Mivel nálunk, itt a Kárpát-medencében nincs elegendő bizonyíték a bronzkori sámánizmus meglétére, az ez irányú vizsgálódás még csak a kezdeti lépéseknél tart. A szerző szerint, bár a modern definíciók szerint sámánizmus nem létezhetett a bronzkori Kárpát-medencében, a hitrendszerben déli eredetű istenségek keveredtek, ezért a sámánizmus bronzkori változatát sem zárhatjuk ki. Táblázatában feltünteti a Kárpát-medencei aszkoszokat, s mondanivalója alátámasztására elsősorban a tiszafüredi emberarcú aszkoszt, valamint két Füzesabony-öregdombi példányt emel ki.39 Visszakanyarodva józanabb világunkba, a hazai kutatók egyetértenek abban, hogy a középső bronzkori széles szájú, öblös agyagedények valamilyen folyadék befogadására, majd kiöntésére szolgáltak.40 De hogy mégsem felelt meg mindenkor a célnak egy egyszerű korsó vagy kancsó, esetleg fazék, az arra utal, hogy nem csupán szomjuk oltására vagy ebédjük megfőzésére kívántak egy kis vizet löttyinteni főzőedényükbe vagy szép számmal előállított kis bögréikbe. Amit ők tenni akartak, ahhoz ilyen és csakis ilyen formájú edényekre volt szükségük. Mégis mit akarhattak elérni? Segítségül hívni a természetfölöttit, megnyerni jóindulatát, áldozni neki? így történhetett. Vallási szertartások játszódhattak le egykoron, melyekhez nagy becsben tartott kultikus kellékek, s nem a mindennapokban használatos és emiatt profánná vált tárgyak szükségeltettek. Az általános vélemény szerint az aszkoszokban valamilyen „áldozati italt” tartottak.41 A kora bronzkor kisebb méretű és űrtartalmú aszkoszaira a későbbiekben, éppen szóban forgó tószegi tárgyunk kapcsán, még visszatérek.

A kérdés az, hogy igaz-e a fenti, a folyadék tárolására, befogadására, kiöntésére vonatkozó logikus magyarázat e madár alakú edények használatával kapcsolatban. Szathmári Ildikó tanulmányában olyan vizsgálatokról számol be, melyek feltételezéseinket igazolni látszanak. Az alsóvadászi aszkosz restaurálás előtti töredékének belsején szabad szemmel is látható „idegen anyag” mutatkozott. Fizikai-kémiai vizsgálatok, mikro- és makro-, valamint aminosav analízissel állati eredetű vért mutattak ki az edényen, nagy lépéssel közelebb hozva ezzel bennünket a bronzkori ember szakrális életének megismeréséhez. Restaurálás után megmérve, az edény űrtartalmát, az 3,01 liter folyadék befogadására volt alkalmas.42

38 PÁSZTOR, Emília 2017.194., 198.

39 PÁSZTOR, Emília 2017.214-215., 220-221.

40 KALICZ Nándor 1968.154.; BÓNA, István 1975.213.

41 SZATHMÁRI, Ildikó 2003.519.

42 SZATHMÁRI, Ildikó 2003. 520-521. Abb. 4-5.

81