Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Gulyás András Zoltán. Őskori leletek Jászfényszaru-Kozmaparton
TISICUM XXVI. A 9-24 számú edénytöredékek a bronzkori Hatvani-kultúra emlékanyagához tartoznak. A 9-10. edénytöredék a Hatvani tálak azon csoportjába tartozik, ahol egy-egy bütyök töri meg a peremet (1. tábla 9-10). A tálak ezen csoportja egyszerű házi kerámia, jellegzetességét a bütyök adja.17 A következő három töredék (11-13.) a mély tálak kategóriájába tartozik (1. tábla 11-12,2. tábla 1), mely Kalicz Nándor csoportosításában 7a2 vagy 7a4 lehetett.18 Párhuzamai előkerültek Bujákon.19 A14-18. kerámiatöredék (2. tábla 2-6.) a Hatvani kultúra legelterjedtebb edénytípusához, a hasas, tölcséresen kiképzett nyakú tárolóedényekhez,20 az amforákhoz köthető. Bár csak töredékek, de a tölcsérszerűen szűkülő nyak és a kihajló perem egyértelműen beazonosíthatóvá teszi a kerámiatöredékeket .Ennek az öt edénytöredéknek a párhuzamai mindenütt megtalálhatók a Hatvani kultúra elterjedési területén belül, ezért külön párhuzamokat ismertetni hozzá véleményem szerint nem szükséges. A textildíszes oldaltöredékek amfora töredékei lehetnek (20., 23. és 24. edénytöredék, 2. tábla 8,11-12). A textildíszes amfora a Hatvani-kultúra vezető edénytípusa.21 A textildísz főleg a kultúra korai és középső szakaszában található meg, azonban a kései szakaszán is találkozhatunk vele.22 Mivel a Hatvani kultúrának jellegzetes és általános díszítési módja a textildísz, ezért minden Hatvani kultúrához tartozó lelőhelyen találkozhatunk a párhuzamaival. A seprűdísz, (19,21 és 22. edénytöredék, 2. tábla 7,9-10) ahogy a textildísz is, a Hatvani kultúra legfontosabb felületkezelési technikája volt,23 de nemcsak amforákon, hanem fazekakon és tálfazekakon is megtalálható. A leletanyagokból leszűrhető következtetések Jászfényszaru-Kozmapart lelőhelyen az előkerült leletanyagok alapján legalább négy őskori kultúra telepedett meg. A négy kultúra közül a legnagyobb mennyiségben a bronzkori Hatvani-kultúra leleteit lehetett megtalálni a lelőhelyen. A kerámiákat főleg a domb tetejéről szedtük, azonban a bronzkori leletanyagból a domb alján is találtunk jelentős mennyiséget.24 A domb, mint fentebb említettem, magas homokdomb, amelyet a Zagyva épített. A homokdomb kibányászott oldalában nem találtunk olyan nyomot, amely ember alkotta rétegződésre utalna, és a leletanyag mennyisége is elmarad attól, amit egy teli felszínén találnánk. Ezért a Jászfényszaru- Kozmapart lelőhelyet a Hatvani-kultúra egyrétegű telepei közé sorolom. A Jászságban több egyrétegű Hatvani települést ismerünk. Ilyen található a jászberényi határ keleti felén található Nevada-tanya lelőhelyen, mely lelőhely korábban a felső-paleolitikum iránt érdeklődők számára volt ismert.25 17 TÁRNOKI Judit 2010.53. 18 KALICZ Nándor 1968. Tafel LXXLX. 19 TÁRNOKI Judit 2010.4. tábla 5.; 9. tábla 7. 20 Uo. 52. 21 TÁRNOKI Judit 1996.21. 22 Uo. 23 KALICZ Nándor 1968.154. 24 A homokdomb keleti felén van egy zártkert, ahova sajnos nem sikerült még bejutnunk. Az ott felszántott terület átvizsgálása elősegítené a teljes lelőhely határainak beazonosítását. 25 KERTÉSZ Róbert 1997.127.; KERTÉSZ Róbert 1996.9. Ugyanúgy egyrétegű Hatvani-telep található a jászfelsőszentgyörgyi határ keleti felén található Jászfelsőszentgyörgy-Pusztakerekudvar II. lelőhelyen,26 mely lelőhely hatalmas területen, a jászberényi határig elnyúlik a Zagyva mellett húzódó hosszú homokdombon. Itt szántás után a felszínen található paticstöredékek kirajzolják a Zagyvára merőlegesen álló házak sorát. A korábban már jól kutatott Jászfényszaru-Kozmaparton talált őskori leletanyag rávilágít arra, hogy a Jászság, bár régészetileg rendkívül gazdag, mégis kevésbé ismert. A Jászság 18 településéből kettőn (Jászfényszaru27 és Jászszentandrás28) volt csak szisztematikus terepbejárás. A többi településen külön korszakokra, kultúrákra fókuszálva folyt kutatás. A legkorábbi időkből Hild Viktor naplóbejegyzéseiből ismerhetjük meg a Jászság lelőhelyeit.29 Kertész Róbert a felső-paleolit és mezolit lelőhelyeket gyűjtötte össze.30 Stanczik Ilona a Magyar Régészeti Topográfiához kapcsolódóan végzett szisztematikus topográfiai munkát,31 melyben Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor települések őskori lelőhelyeit térképezte fel. Ezenkívül Vaday Andrea a vaskori, szarmata és avar lelőhelyeket gyűjtötte össze a Jászság területéről.32 Legutóbb F. Kovács Péter gyűjtötte öszsze a Jászság késő vaskori lelőhelyeit,33 illetve Masek Zsófia doktori kéziratában foglalkozik a Jászság szarmata emlékeivel.34 Az Árpád- és középkori emlékeket Langó Péter foglalta össze munkájában.35 A régészek által végzett topográfiai és adatfári munkák során összeállított lelőhelykatasztereken kívül volt még egy önálló régészeti topográfiai munka, amit bár nem régész folytatott az évtizedek során, azonban az általa talált régészeti lelőhelyeken több alkalommal folyt régészeti és környezetrégészeti kutatás. Kerékgyártó Gyula topográfiai munkálatai során több mint 900 lelőhelyet gyűjtött össze a Jászság területéről,36 amely lelőhelyek hitelesítése a jövőbeli feladataim közé került.37 A Kerékgyártó Gyula által átadott lelőhelykataszter, valamint a jászsági települések határait ismerő lokálpatrióták adatai - mint amilyenek a Farkas Kristóf Vince által bemutatott leletek - segítségével olyan, eddig ismeretlen régészeti lelőhelyekre deríthetünk fényt, melyek segítségével még többet megtudhatunk a Jászság korai történelméről. 26 POROSZLAI Ildikó 1990.16. 27 Langó Péter terepbejárásai. 28 DÁVID Áron 2006. 29 STANCZIK Ilona 1975. 30 KERTÉSZ Róbert 1996.9-10. 31 POROSZLAI Ildikó 1990.13-28. 32 VADAY Andrea 2005.359-363. 33 F. KOVÁCS Péter - PAÁR Ferenc 2014.33-44. 34 MASEK Zsófia 2018. 35 LANGÓ Péter 2005.365-386. 36 Idetartozik az általa megtalált Jászberény 32. számú lelőhely, melyen idény áprilisban mentő feltárást végeztünk. A korábban nem regisztrált lelőhelyen a Halomsíros kultúra objektumait sikerült megmenteni. Az egyik nagyméretű tároló gödörben három ember maradványait tártuk fel, míg két másik gödörben egy-egy ember csontvázát mentettük meg. Itt szeretném megköszönni Mali Péternek és technikusainak, Ondók Lillának és Marton Györgynek, hogy segítettek a gödrök feltárásában! 37 Ezúton szeretném megköszönni Kerékgyártó Gyulának, hogy a több évtizedes munkájának eredményeit átadta a Jász Múzeumnak. Köszönettel tartozom Péntek Attilának is, aki a kézzel készült térképeken lévő lelőhelyeket digitalizálta. 72