Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Gulyás András Zoltán. Őskori leletek Jászfényszaru-Kozmaparton

TISICUM XXVI. A 9-24 számú edénytöredékek a bronzkori Hatvani-kultúra emlékanya­gához tartoznak. A 9-10. edénytöredék a Hatvani tálak azon csoportjába tartozik, ahol egy-egy bütyök töri meg a peremet (1. tábla 9-10). A tálak ezen csoportja egyszerű házi kerámia, jellegzetességét a bütyök adja.17 A következő három töredék (11-13.) a mély tálak kategóriájába tartozik (1. tábla 11-12,2. tábla 1), mely Kalicz Nándor csoportosításában 7a2 vagy 7a4 lehetett.18 Párhuzamai előkerültek Bujákon.19 A14-18. kerámiatöredék (2. tábla 2-6.) a Hatvani kultúra legelterjedtebb edénytípusához, a hasas, tölcséresen kiképzett nyakú tárolóedények­hez,20 az amforákhoz köthető. Bár csak töredékek, de a tölcsérszerűen szűkülő nyak és a kihajló perem egyértelműen beazonosíthatóvá teszi a kerámiatöredékeket .Ennek az öt edénytöredéknek a párhuzamai min­denütt megtalálhatók a Hatvani kultúra elterjedési területén belül, ezért külön párhuzamokat ismertetni hozzá véleményem szerint nem szük­séges. A textildíszes oldaltöredékek amfora töredékei lehetnek (20., 23. és 24. edénytöredék, 2. tábla 8,11-12). A textildíszes amfora a Hatvani-kultúra vezető edénytípusa.21 A textildísz főleg a kultúra korai és középső sza­kaszában található meg, azonban a kései szakaszán is találkozhatunk vele.22 Mivel a Hatvani kultúrának jellegzetes és általános díszítési mód­ja a textildísz, ezért minden Hatvani kultúrához tartozó lelőhelyen talál­kozhatunk a párhuzamaival. A seprűdísz, (19,21 és 22. edénytöredék, 2. tábla 7,9-10) ahogy a textildísz is, a Hatvani kultúra legfontosabb felület­kezelési technikája volt,23 de nemcsak amforákon, hanem fazekakon és tálfazekakon is megtalálható. A leletanyagokból leszűrhető következtetések Jászfényszaru-Kozmapart lelőhelyen az előkerült leletanyagok alapján legalább négy őskori kultúra telepedett meg. A négy kultúra közül a leg­nagyobb mennyiségben a bronzkori Hatvani-kultúra leleteit lehetett meg­találni a lelőhelyen. A kerámiákat főleg a domb tetejéről szedtük, azonban a bronzkori leletanyagból a domb alján is találtunk jelentős mennyiséget.24 A domb, mint fentebb említettem, magas homokdomb, amelyet a Zagyva épített. A homokdomb kibányászott oldalában nem találtunk olyan nyo­mot, amely ember alkotta rétegződésre utalna, és a leletanyag mennyisége is elmarad attól, amit egy teli felszínén találnánk. Ezért a Jászfényszaru- Kozmapart lelőhelyet a Hatvani-kultúra egyrétegű telepei közé sorolom. A Jászságban több egyrétegű Hatvani települést ismerünk. Ilyen található a jászberényi határ keleti felén található Nevada-tanya lelőhelyen, mely lelő­hely korábban a felső-paleolitikum iránt érdeklődők számára volt ismert.25 17 TÁRNOKI Judit 2010.53. 18 KALICZ Nándor 1968. Tafel LXXLX. 19 TÁRNOKI Judit 2010.4. tábla 5.; 9. tábla 7. 20 Uo. 52. 21 TÁRNOKI Judit 1996.21. 22 Uo. 23 KALICZ Nándor 1968.154. 24 A homokdomb keleti felén van egy zártkert, ahova sajnos nem sikerült még bejutnunk. Az ott felszántott terület átvizsgálása elősegítené a teljes lelőhely határainak beazonosítását. 25 KERTÉSZ Róbert 1997.127.; KERTÉSZ Róbert 1996.9. Ugyanúgy egyrétegű Hatvani-telep található a jászfelsőszentgyörgyi határ keleti felén található Jászfelsőszentgyörgy-Pusztakerekudvar II. lelőhe­lyen,26 mely lelőhely hatalmas területen, a jászberényi határig elnyúlik a Zagyva mellett húzódó hosszú homokdombon. Itt szántás után a felszínen található paticstöredékek kirajzolják a Zagyvára merőlegesen álló házak sorát. A korábban már jól kutatott Jászfényszaru-Kozmaparton talált őskori le­letanyag rávilágít arra, hogy a Jászság, bár régészetileg rendkívül gazdag, mégis kevésbé ismert. A Jászság 18 településéből kettőn (Jászfényszaru27 és Jászszentandrás28) volt csak szisztematikus terepbejárás. A többi tele­pülésen külön korszakokra, kultúrákra fókuszálva folyt kutatás. A legko­rábbi időkből Hild Viktor naplóbejegyzéseiből ismerhetjük meg a Jászság lelőhelyeit.29 Kertész Róbert a felső-paleolit és mezolit lelőhelyeket gyűjtötte össze.30 Stanczik Ilona a Magyar Régészeti Topográfiához kapcsolódóan végzett szisztematikus topográfiai munkát,31 melyben Jászberény, Jászfel­­sőszentgyörgy és Pusztamonostor települések őskori lelőhelyeit térképezte fel. Ezenkívül Vaday Andrea a vaskori, szarmata és avar lelőhelyeket gyűj­tötte össze a Jászság területéről.32 Legutóbb F. Kovács Péter gyűjtötte ösz­­sze a Jászság késő vaskori lelőhelyeit,33 illetve Masek Zsófia doktori kézira­tában foglalkozik a Jászság szarmata emlékeivel.34 Az Árpád- és középkori emlékeket Langó Péter foglalta össze munkájában.35 A régészek által végzett topográfiai és adatfári munkák során összeállított lelőhelykatasztereken kívül volt még egy önálló régészeti topográfiai mun­ka, amit bár nem régész folytatott az évtizedek során, azonban az általa talált régészeti lelőhelyeken több alkalommal folyt régészeti és környezet­régészeti kutatás. Kerékgyártó Gyula topográfiai munkálatai során több mint 900 lelőhelyet gyűjtött össze a Jászság területéről,36 amely lelőhelyek hitelesítése a jövőbeli feladataim közé került.37 A Kerékgyártó Gyula által átadott lelőhelykataszter, valamint a jászsági te­lepülések határait ismerő lokálpatrióták adatai - mint amilyenek a Farkas Kristóf Vince által bemutatott leletek - segítségével olyan, eddig ismeretlen régészeti lelőhelyekre deríthetünk fényt, melyek segítségével még többet megtudhatunk a Jászság korai történelméről. 26 POROSZLAI Ildikó 1990.16. 27 Langó Péter terepbejárásai. 28 DÁVID Áron 2006. 29 STANCZIK Ilona 1975. 30 KERTÉSZ Róbert 1996.9-10. 31 POROSZLAI Ildikó 1990.13-28. 32 VADAY Andrea 2005.359-363. 33 F. KOVÁCS Péter - PAÁR Ferenc 2014.33-44. 34 MASEK Zsófia 2018. 35 LANGÓ Péter 2005.365-386. 36 Idetartozik az általa megtalált Jászberény 32. számú lelőhely, melyen idény áprilisban mentő feltárást végeztünk. A korábban nem regisztrált lelőhelyen a Halomsíros kultúra objektumait sikerült megmenteni. Az egyik nagyméretű tároló gödörben három ember maradványait tártuk fel, míg két másik gödörben egy-egy ember csontvázát mentettük meg. Itt szeretném megköszönni Mali Péternek és technikusainak, Ondók Lillának és Marton Györgynek, hogy segítettek a gödrök feltárásában! 37 Ezúton szeretném megköszönni Kerékgyártó Gyulának, hogy a több évtize­des munkájának eredményeit átadta a Jász Múzeumnak. Köszönettel tar­tozom Péntek Attilának is, aki a kézzel készült térképeken lévő lelőhelyeket digitalizálta. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom