Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Kultúrtörténet - Hoppál Krisztina: Ignoti facie, sed non vellere Seres. Az oikumené legkeletibb pontjáról kialakult kép az antik források alapján

HOPPÁL KRISZTINA: IGNOTI FACIE, SEP NON VELLERE SERES. AZ OIKUMENÉ LEGKELETIBB PONTJÁRÓL KIALAKULT KÉP AZ ANTIK FORRÁSOK ALAPJÁN

és házasságtörés ismeretlen voltát emeli ki. Továbbá az exegéta hangsúlyozza, hogy a Celsus által ateistának bélyegzett Seres, valamint Lybia és Scythia nomádjai a keresztényektől eltérő okok miatt viseltetnek ellenérzéssel a szentélyek iránt. Hasonlóképp érvel a házasságtöréssel kapcsolatban is.’56 Máté-kommentárjában pedig hozzáteszi, hogy a kereszténység az Aethiopes között csakúgy ismeretlen, mint a Seresnél és Keleten.'57

Mindemellett a Seres-motívum mint az ismeretlen és különleges egzotikum szimbóluma a történeti-földrajzi, az irodalmi és teológiai jellegű írások mellett egyéb területeken, így az orvostudományhoz kapcsolódó munkákban is megjelenik.

Galenus a De Subtiliante Diétában a fogyasztásra nem javasolt táplálékok között említi a sericának nevezett gyümölcsöt is.'58

Toposz, általánosítás és realizmus - A Seres a IMII. századi forrásokban

A fent bemutatott ll-lll. századi munkákra - Pausanias és Ptolemaios határozott kivételt képez - elsősorban a korábbi információk kivonatolt adatainak gyakran idealizált elemekkel történő kiszínezése jellemző. Jellegzetesen a Seres-leírások bizonyos szakaszainak ismétlése, a Periplus és Ptolemaios szövegeiből megismert részletek - így a Thinae/ Sinaira, vagy Serica földrajzi leírására vonatkozó helyek - figyelmen kívül hagyása követhető nyomon. Az elemzett szemelvények leginkább Plinius maior és az aranykor költői által közölt leírások, illetve az általuk használt művek kivonataiként értelmezhetők, míg a kortársnak tekinthető források eredményei nem jelennek meg markánsan. Továbbá egyes toposszá szilárdult jellemzők túlzással, fokozással történő kiszínezése is kimutatható, mint a sérek Lukianosnál már 300 évre növekedett élettartama.

Ugyanakkor az ismétléseken túl számos új vonás is megfogható, mint például az állattenyésztéstől való tartózkodás. A teológiai írások az idealizált elemek mellett szintén tartalmaznak jelentékeny mennyiségű, újszerűnek tűnő adatot. Ezekből kiindulva G. Coédes - Bardesanes munkája kapcsán - kiemeli, hogy az számos eredeti részletet foglal magába, szemben Ptolemaioséval, aki csupán korlátozott mennyiségű új információt közöl. A kutató szerint a gyilkosság, tolvajlás és házasságtörés tiltása és ismeretlen volta ugyanis a konfucianizmusra vonatkozna.'59 Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról a tényről, hogy teológiai írásról van szó, amelynek nem a tények valósághű bemutatása, hanem a meggyőzés az elsődleges célja. A vallásbölcselő - és követői - a vita részeként, a bizonyítás és összehasonlítás eszközeként hivatkoznak a Seresre, kiknek igazságosságát („genus plenum iustitiae") ugyanakkor már Pomponius Méla is hangsúlyozta.'60 Emellett, ahogy A. Y. Reed is 156 157 158 159 160

156 Orígenes Contra Celsus VII. 62-64. Az S. Lieu és J. Sheldon által közölt fordítás alapján. LIEU - SHELDON 2010. 83. Malinowski elképzelhetőnek tartja, hogy az ateizmus a buddhizmusra utalna. MALINOWSKI 2015.14.

157 Origenes Series Veteris Interpretationes Commentariorum in Matthaeum 39.

158 Galenus De Subtiliante Diéta X.77.

159 COÈDES1910. XXV-XXVI.

160 Méla, De Sit. Orb. III. 7. (59).

kiemeli, a fent bemutatott teológiai írásokban a sérek (és a távoli Kelet) keresztény szempontú újraértelmezése jelenik meg, amelyben a törvénytisztelő selyememberek relativizálják a társadalmi rend fenntartásának császárkori törekvéseit.'6'

Hangsúlyozva, hogy a sérekről kialakult, differenciált kép időbeni változása továbbra sem tekinthető egyértelműen lineárisnak, a ll-lll. században a Seres:

1. az oikumené legkeletibb pontján, nehezen megközelítő helyen élő;

2. misztikus (mint a hosszú élettartam) és utópisztikus (mint a békés, visszahúzódó életmód) vonásokkal rendelkező;

3. távoli, kereskedelmi tevékenységükről és különleges minőségű termékeikről (mint a selyem) híres nép;

4. az egzotikum és a luxus szimbólumai - az odium luxoriae hagyományának archaikus alapkövei;

5. a fentiek által a császári propaganda és

6. a sztoikus valamint a keresztényi retorika eszközei;

7. A. Y. Reed megállapítása szerint (az Indivel) a bölcs és egyben ősi barbár görög modelljének megtestesítői (ahogy egykor Egyiptom és Babylonia).'62

Mindezzel párhuzamosan azonban Pausanias és Ptolemaios mind a korábbiaknál, mind a kortársnak tekinthető műveknél aprólékosabb és egyes részleteiben realisztikusabb képet festenek a selyememberekről, noha ezen kézzelfoghatóbbnak tűnő információk hosszú évszázadokra csakúgy feledésbe merülnek, mint a Thinae kifejezés.

Seres a IV-V. századi földrajzi-történeti munkákban

Ammianus Marcellinus a Res Gestae XIV. könyvében a perzsák támadása kapcsán, Batnae városáról megemlíti, hogy évente, a szeptember elején rendezett ünnepségek alkalmából számos rendű és rangú emberek érkeznek tömegesen, hogy az Inditől és a Serestől származó árukat vásároljanak.'63

XXIII. könyvében a Perzsa Birodalom tartományainak és városainak bemutatásakor megemlékezik a Seresről is. Sericát a Vitaxák, azaz lovassági parancsnokok, királyok és satrapák által kormányzott legnagyobb tartományok között említi, amely az Imaus hegységen túl helyezkedik el. Majd felsorolásában az Imauson túl Aria, Paropanisadae, Drangiana, Arachosia és Gedrosia következik.'64

A tartományok részletes leírásakor pedig megjegyzi, hogy Ascanimia és Comedus hegyek lábánál helyezkedik el a Kőtorony, melyen hosszú út vezet, amin a kereskedők a sérekhez jutnak. Sythiával kapcsolatban

161 REED 2009.70.

162 REED 2009.57.

163 Amm. Marc. Res Gestae XIV. 3.3. Szepesy Gy. fordítása alapján.

164 Amm. Marc. Res Gestae XXIII. 6.14. Szepesy Gy. fordítása alapján.

433

I

I