Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Vadász István: A Tiszafüredi Spartacus időszaka: 1963 - 1971
TISICUM XXVI. Most az a legnagyobb gondjuk, hogy a tanáccsal közösen megoldják a kajakok tárolását, és szakmai vezetőt találjanak. Legjobb megoldásnak az látszik, hogy a gimnázium testnevelő tanárát, Galambos Sándort kérik fel az edzések vezetésére. Tavasszal már Tiszafüreden is kajakosok siklanak a Tiszán.”130 A Tiszafüredi Spartacus keretein belül azonban a többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült a vízisport szakosztály megteremtése. A Tiszafüredi Spartacus korszakának összegzéseként érdemes az 1970. március 21-én készült egyesületi beszámolóból részletesebben is idézni.131 Igaz, hogy ekkor már működött a másik, új sportkör, a Tiszafüredi MHD Vasas SC is, ám mégis a Tiszafüredi Spartacus SC volt a meghatározó tényező, nem beszélve arról, hogy egy évvel később a két sportkör amúgy is egyesült. „Sportegyesületünk jellege 1969 decemberében változott meg, amikor a társadalmi összefogás jegyében létrejött a Tiszafüredi Spartacus SC helyett a Tiszafüredi Spartacus Szövetkezeti Sportegyesület. Ez minőségi változást jelentett, mivel a korábbi egy bázis helyett a községben lévő gazdasági szervek részt vállaltak a sportegyesület támogatásában... Sportegyesületünket 9 tagú elnökség és 3 tagú számvizsgáló bizottság irányította... Gyökeres változás 1969. december 7-én következett be a vezetőségválasztó közgyűlés alkalmával. Sikerült az elnökségbe és számvizsgáló bizottságba olyan fiatal új személyeket beválasztani, akik mellőzve az egyoldalú sportszemléletet, a sportmozgalmat valóban komplex módon fogják fel. Valamennyi elnökségi tagnak konkrét megbízatása van, amelyről beszámolni tartoznak. Egyesületünkben 4 szakosztály működik jelenleg. Ezek: kézilabda, kosárlabda, labdarúgó és súlyemelő szakosztályok. Kézilabda szakosztályunk 1969-ben a megyei I. osztályú bajnokságban vett részt, váltakozó sikerrel. Labdarúgó szakosztályunk a járási bajnokságban vett részt, ahol a 2. helyezést érte el. Felsőbb sportszervek határozata alapján a megyei bajnokság II. osztályában vesz részt a felnőtt és ifjúsági csapatával. A súlyemelő szakosztály, melynek tagjai középiskolai tanulók, többségében országos versenyeken vettek részt. Kosárlabda szakosztályunk az 1969. évben a megyei I. osztályú bajnokság a 2. helyen végzett.” Ezt követően a jelentés az egyes szakosztályok helyzetéről az alábbiakat írta: „Kézilabda szakosztályban résztvevők száma 18 fő, valamennyi igazolt versenyző. A szakosztály tagjai... többségükben rendszeresen látogatják az edzéseket. Sajnos az utóbbi évben több jó képességű játékos elkerült a községből a katonai szolgálat miatt, ennek hiánya megmutatkozott az 1969. évi bajnokság során... Kosárlabda szakosztályunk ez évtől kezdve az NB III északi csoportjában vesz részt. A szakosztály tagjainak száma 20 fő. A szakosztály a felkészülést idejében megkezdte ebben az évben is, és részt vett az úgynevezett Borsod Kupán Miskolcon, melyet meg is nyert... Sajnos a Tiszafüreden lévő tornatermek mérete nem alkalmas az NB ///-as mérkőzések lejátszására, így a pályaválasztó jogot fel kellett cserélni mindaddig, amíg a szabadtéri pálya rendben nem lesz. A labdarúgó szakosztály Lipcsey Elemér vezetésével idejében megkezdte a felkészülést. A szakosztály tagjainak száma 35 fő. A szakosztályból 4 labdarúgó át lett igazolva az új MHD Vasas sportkörhöz... A súlyemelő szakosztály tagjainak többsége középiskolai tanuló. 2-3 versenyző országos jellegű versenyeken vett részt, ahol igen jól megállták helyüket, sőt ebben az évben az országos serdülő kiválasztó versenyen egyik versenyző súlycsoportjában az I. helyen, a másik versenyző súlycsoportjában a III. helyen végzett.” A beszámoló a tárgyi feltételeket is értékeli: „Sportegyesületünknek nincs öltözője sem, a sportolók a Zrínyi Ilona általános iskola öltözőjét használják, melyért havonta jelentős összeget kell kifizetni egyesületünknek... Jelenlegi labdarúgópályánkat most már a Magyar Hajó- és Darugyár Vasas labdarúgó csapata is használja, mely használatért karban tartják a sportpályát és környékét.” Nagyon jellemző az egyesület költségvetési helyzete. Az 1970-es évi költségvetési tervben a bevételi-kiadási főösszeg 161.900 Ft. A bevételből 64.300 Ft volt a saját bevétel, melynek többsége, 46.300 Ft a székházban lévő presszó bérbeadásából, a kártya-, billiárd és tekejátékokból származó bevétel volt. Nagyon érdekesen alakult a külső szervezetektől, szervektől kapott támogatás, mely között 33.000 Ft volt a megyei szervektől (MTS, OKISZ, KISZÖV) kapott támogatás, de szükség volt a helyi tanács (15.000 Ft), a két kisipari termelőszövetkezet (18.000 Ft), az ÁFÉSZ (10.000 Ft) és a Flámán Kató Mezőgazdasági Termelőszövetkezet támogatására is (8.000 Ft). Bevételt jelentett még a korábbi évben képződött pénzmaradvány is (19.600 Ft). Észrevételeket kapott ugyanakkor, hogy a Szabad Föld MGTSZ nem adott a sportegyesület költségvetéséhez támogatást. A kiadások között a sportági feladatokra költött ráfordítások 112.700 Ft-ra voltak tervezve. Ebből 26.600 Ft a kézilabda, 36.100 a kosárlabda, 36.000 a labdarúgó, 14.000 Ft pedig a súlyemelő szakosztály kiadási előirányzata volt. A további 49.200 Ft igazgatási, sportlétesítmény fenntartási és egyéb feladatokra volt előirányozva. Ha tehát a szervezeti élet kereteit és a költségvetési feltételeket az indulásnak tekintett 1963-as évvel összevetjük, megállapíthatjuk, hogy bár 1970-re jobbak lettek a körülmények, az igényekhez viszonyítottan továbbra sem tekinthetők megoldottnak. Ennek további, a társadalmigazdasági és végső soron a politikai kereteket is érintő elemzése azonban meghaladná e helytörténeti vonatkozású feldolgozás lehetőségeit. 130 Sz. M. Néplap, 1967. január 7., 4. 131 SZML SZMTVB TSB iratai, XXIII. 20. 33. doboz, vegyes iratok, jelentések, jegyzőkönyvek 1970. MTS Tiszafüredi Járási Tanács iratai, 1970. március 26-i elnökségi ülés anyaga. A Tiszafüredi Spartacus SC beszámolója. 404
