Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Vadász István: A Tiszafüredi Spartacus időszaka: 1963 - 1971
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI SPARTACUS IDŐSZAKA: 1963-1971 A tiszafüredi férfi kosárlabda csapat szereplése 1968-ban is folytatódott. A megyei bajnokságban a Jászberényi Lehel, a Kunszentmártoni TE, a Szolnoki Olajbányász, a Kisújszállás, a Szolnoki Közgazdasági Technikum, a Karcagi Gimnázium, a Szolnoki Tiszaparti Gimnázium, a Szolnoki Kilián, a Mezőtúr és a Törökszentmiklósi Gimnázium lett a Tiszafüredi Spartacus ellenfele. A tavaszi idényből sajnos alig ismerünk eredményeket. A megyei napilap egyik számában mindössze annyi szerepel, hogy 1968 áprilisának közepén a 11 csapatból álló mezőnyben a Tiszafüredi Spartacus a 7. helyen állt, 9 ponttal: hat mérkőzésen három győzelmet aratott, és ugyanennyi vereséget szenvedett.81 A szeptemberben rajtoló őszi szezon elején is stabil középcsapat már a füredi együttes: a 6. helyen állt, tíz mérkőzésből 15 pontot szerzett. Ebből így azt is megtudhatjuk, hogy a tavaszi szezonban öt győzelme és öt veresége volt. A későbbiekből egyetlen őszi eredményt ismerünk, a szeptember legvégén aratott egyik őszi győzelmet (Tiszafüred-Törökszentmiklós 67:46). Továbbá ismerjük még a bajnokság végeredményét is. A 4. helyen végzett az együttes, amely húsz mérkőzésen 12 győzelmet aratott, és nyolc alkalommal szenvedett vereséget, s összesen 32 pontot gyűjtött. A bajnokság értékelésekor a tudósítás kiemeli, hogy „... Tiszafüreden harmadik éve edző Galambos Sándor. Azóta sokat fejlődtek, kemény, lendületes az együttes játéka, évenként lépnek előre a táblázaton. Új pályát avattak, egyetlen olyant a megyében, ahol üvegpalánk van. Kár, hogy az utazási nehézségek sok bonyodalmat okoznak.”82 A visszaemlékezések alapján is megállapítható, hogy 1968 végére a kosárlabdasport tárgyi feltételeiben is jelentékeny előrelépés következett be Tiszafüreden. A gimnázium új épületének 1968. szeptemberi átadása nyomán az iskola udvarán rövidesen új, immár szabványnak megfelelő, bitumenes kosárlabdapálya épült, melyet a megyében is kuriózumnak tartott műanyag, plexi palánkkal szereltek fel. Ebben a pályaépítésben nagy szerepet játszottak maguk a játékosok is, akik szerint a szervezőmunka oroszlánrészét Galambos Sándor végezte el. Ő egyben a fizikai munkából is rendesen kivette a részét.83 Az új pálya átadása előtti időben ugyanis a feltételek még eléggé mostohák voltak. Este voltak a meccsek (az őszi időszakban 18 órától) a teremben, az Örvényi úti egykori malomépületből kialakított tornateremben. A szabadban csak jó idő esetén játszottak, így irányított sorsolást rendeztek, amely gyakran a pályaválasztói jogok felcserélését is jelentette. 1969 elején a tiszafüredi férfi kosárlabda együttest már a bajnokság egyik esélyeseként tartották számon. Igaz, hogy 1969 májusának közepéig a csapat - több másik, középiskolásokat is sorai közt tudható gárdával egyetemben - a diákok elfoglaltsága miatt még csak öt mérkőzést játszott, de azt mind megnyerte, így Kunszentmártonnal együtt még veretlen volt.84 A bajnokság mezőnye egyébként az alábbi 11 csapatból állt: Jászberényi Lehel, Kunszentmártoni TE, Szolnoki Olajbányász II., Kisújszállás, Szolnoki Közgazdasági Technikum, Karcagi Gimnázium, Szolnoki Tiszaparti Gimnázium, Szolnoki Kilián Főiskolai SE, Mezőtúri 2018. február 28., saját gyűjtés. 81 Sz. M. Néplap, 1968. április 25., 4. 82 Sz. M. Néplap, 1968. október 2. és december 8., 4. 83 Lásd Nagy György és Millinkhoffer Pál visszaemlékezése. 84 Sz. M. Néplap, 1969. május 22., 4. Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Törökszentmiklósi Gimnázium, Tiszafüredi Spartacus. A tavaszi szezonról annyi bizonyos, hogy a tiszafüredi kosarasok minden mérkőzésüket megnyerték, s mivel a legfőbb vetélytárs Kunszentmárton a tiszafüredi mérkőzésen nem tudott megjelenni, ezért ki nem állásért a két pontot a tiszafürediek kapták, és Kunszentmárton még a vesztesnek járó egy ponttól is elesett. Ilyen előzmények után kezdődött az őszi szezon, melynek indulásakor a tiszafürediek előnye 2 pont volt a kunszentmártoniakkal szemben. Ez azt is jelentette, hogy Kunszentmárton összes őszi mérkőzésének megnyerése esetén is csak akkor lehetett volna bajnok, ha Tiszafüred ősszel legalább háromszor kikap. Egyáltalán nem volt könnyű az elvárásoknak megfelelni, mivel szeptemberben, a törökszentmiklósi vendégszerepléskor veszélyben forgott Tiszafüred veretlensége. A hírlapi tudósítás úgy ír, hogy,,...a törökszentmiklósi gimnazisták majdnem hatalmas meglepetést okoztak, a listavezető, veretlen Tiszafüred ellen az első félidőben szép játékkal, jó csapatmunkával és biztos, távoli tempódobásokkal 5 pontos vezetést szereztek." Végül az eredmény: Törökszentmiklósi Gimnázium - Tiszafüredi Spartacus 53:73.85 Egészen november közepéig nem következett be hiba. Ekkor azonban előbb november 16-án Szolnokon, az Olajbányász II. csapatától kapott ki, majd november 23-án Kunszentmártonban szenvedett vereséget (Kunszentmártoni TE - Tiszafüredi Spartacus 92:77). Ezzel együtt is Tiszafüred csak két mérkőzést vesztett, így már csaknem bajnoknak volt tekinthető, amikor a tiszafüredi csapat megegyezett a kunszentmártoni csapattal, hogy az elmaradt tavaszi mérkőzést is lejátsszák. Ez viszont azt jelenti, hogy e mérkőzésen Kunszentmárton vereség esetén is kap egy pontot, s ebben az esetben a KUTE a bajnok. A bajnokság sorsa így a pályán dőlt el a valóban jobbik csapat javára. Bár így már jól látszott, hogy Tiszafüred nem lehet bajnok, sportszerű magatartását azonban mindenképpen dicsérendőnek értékelték a tudósítások. A megyei napilap erről így írt.„A/emes, sportszerű gondolkodás, lovagias, sportemberekhez méltó cselekedet. Méltán érdemli meg ezeket a jelzőket a megyei férfi kosárlabda bajnokság két vezető csapata, a Kunszentmártoni TE és a Tiszafüredi Spartacus. Egymás iránti kölcsönös, baráti gesztusuk kimeríti a fair play fogalmát, s szeretnénk, ha ez tanulságul szolgálna másoknak is. De mi is történt tulajdonképpen? A tavaszi fordulóban Kunszentmárton nem kapta meg az Ígért gépkocsit, nem utazott el a Tiszafüredre kisorsolt mérkőzésre, s így a két pontot játék nélkül kapta meg a hazai csapat. Kunszentmárton pedig a vesztesnek járó egy ponttól is elesett. Ezzel a két vetélytárs közül az egyik kiesett az első helyért folyó küzdelemből és Tiszafüred bajnoksága már biztosnak látszott. Ősszel azonban kétszer kikapott a csapat és Kunszentmárton a vereségek arányában befogta a füredieket. Még így is az övék lett volna a bajnoki cím, de akként vélekedtek: a pályán dőljön el, hogy ki a jobb. A tiszafürediek felajánlották, hogy a tavasszal elmaradt mérkőzést játsszák le ősszel. Ez gyakorlatilag Kunszentmárton bajnokságát jelentette, mert vereség esetén is megkapja a vesztesnek járó egy pontot. Közben az őszi fordulóban a Kunszentmártonba kisorsolt mérkőzésre Tiszafüred nem érkezett meg időben. Elromlott a kocsijuk és telefonáltak, hogy később érkeznek. A szabályok értelmében a vendéglátók 85 Sz. M. Néplap, 1969. október 4., 6. 395 ! I
