Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
KÓRÓDI LENKE: A CIGÁNY LAKOSSÁG FELEMELKEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ÁLLAMIGAZGATÁSI ESZKÖZÖKKEL ÖCSÖD NAGYKÖZSÉG TAPASZTALATAINAK, GYAKORLATÁNAK ÖSSZEGZÉSE 1962 ÉS 1983 KÖZÖTT szükséges. A cigányok részéről fennálló alacsonyabb műveltségi szint, laza munkaerkölcs a munkahelyek részéről több törődést, sokoldalú nevelőmunkát kíván. A szakszervezetek és a KISZ szervezetek az arra méltó cigány dolgozókat vonják be a szervezetükbe, munkájukba, a vállalatok vezetésével együtt gondoskodjanak a lehetőség szerinti betanításukról, átképzésükről. Ösztönözzék általános, szakmai és politikai ismereteik bővítését. A tanácsi szervek a lakáskörülmények további javítása érdekében a jogszabályok által biztosított mindenféle kedvezményes lehetőséget használjanak ki. A nagy létszámú családokat és a családalapítókat segíteni kell, hogy rövidebb időn belül jussanak önálló lakáshoz, jobban felhasználva az állampolgárok tulajdonában lévő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 46/1974. /ХИ.4./ MT számú rendelet által biztosított lehetőséget. Nemcsak az állandó lakóhely következtében illetékes, hanem például a munkahelyekhez jóval közelebb lévő tanácsok végrehajtó bizottságai is kijelölhetik az üresen álló lakóházak vevőiként a vásárolni szándékozó cigányokat. Természetesen erre - ezen ügyek diszkrecionális jellegére valló tekintettel - minden érdekeltet csak ösztönözni lehet. A cigány lakosság körében lévő problémák egyik alapvető forrása tudatbeli elmaradottságuk, iskolázatlanságuk. A nagymértékű kulturálatlanság felszámolása érdekében igénybe kell venni a művelődésügy minden hatékony eszközét. Az óvodáztatás területén a jelenlegi szintet meg kell tartani, ennek érdekében biztosítani kell, hogy továbbra is minden hároméves korú gyermek bekerüljön az óvodába. Az általános iskola vezetői és nevelői minden eszközzel, „emberi" segítséggel is törekedjenek arra, hogy minél több iskoláskorú tanuló végezze el a 8 osztályt. Pályaválasztás során ösztönözzék a jó képességű gyermekeket továbbtanulásra, ehhez a szülőket is nyerjék meg. Továbbtanulásukat lehetőség szerint kollégiumi elhelyezéssel és ösztöndíj juttatásával is támogatni kell. A cigány iskolában tanító pedagógusok céljutalma minden tanévben legyen biztosítva. Az úttörőcsapat vonja be a cigány gyermeket is tevékenységébe. Szervezzék meg - főleg a felső tagozatosok körében - tanulópárokban történő foglalkoztatásukat (korrepetálásukat) a nem cigány tanulók úttörőmunka címen való segítségnyújtásával. A cigány tanulókat is vonják be az érdeklődési körüknek megfelelő szakkörökbe. Az analfabétizmus felszámolása végett az oktatási és a közművelődési intézmények szervezzenek tanfolyamot. Az egészségügyi-közegészségügyi feladatok az egészségügyi szervek hagyományos tevékenységén túl a tanácsi és esetenként a rendőrségi szervek közreműködését is megkövetelik. Mindenekelőtt a meggyőzés, de szükség esetén a hatósági munka eszközeivel is fel kell venni a harcot a putrik világában elfogadott, de a község belterületén jogosan kifogásolható szokások ellen. A cigányok legelmaradottabb rétegét is meg kell tanítani a szocialista együttélés szabályaira. Meg kell követelni az egyéni és a közegészségügyi szabályok, a köztisztasági tanácsrendelet betartását. A Vöröskereszt helyi szervezete indítson tisztasági mozgalmakat, és állandósítsák az elért eredményeket, a továbbiakban is aktívan vállaljon részt az ismeretterjesztő munkából. A szervező és felvilágosító munka mellett nagy jelentősége van a beilleszkedési folyamat kiteljesedése során a büntetőjogi és az államigazgatási jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei alapján végzett hatósági tevékenységnek. Az illetékes szervek (BM, ügyészi, tanácsi stb.) a közrend, közbiztonság és tulajdonvédelem vonatkozásában a legfőbb problémákról tartsanak felvilágosító, visszatartó hatást kiváltó előadásokat. Meggyőződésem, hogy az eddigi gyakorlat kiegészítése a javasolt módszerek alkalmazásával megrövidítheti a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének idejét. 383 r