Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
TISICUM XXVI. közel 3-4 cigánycsalád is vásárolt lakóházat. A község nyugati szélén lévő Bercsényi sori házakat több mint 60%-ban cigányok lakják, fennáll a „cigánysor” kialakulásának lehetősége. A teleppel szemben ennek előnye, hogy a lakások közművesítettek, korszerűbbek, nagyobb szobaszámúak. Megfigyelésem, hogy ebben az utcában sincs több probléma, mint azokban az utcákban, ahol csak néhány cigány család lakik. A Végrehajtó Bizottság 1977. évi Intézkedési terve előírta, hogy a cigánytelepről kiköltözők putrijának lebontását következetesen végre kell hajtani.14 Ez a rendelkezés azért volt szükséges, mert olyan tendenciát tapasztaltak a község vezetői, hogy a kedvezőbb hitelfeltételek elérése miatt néhányan a beiterületről vagy vidékről a telepre költöztek. A továbbiakban nem engedélyezték a telepre való kiköltözést és oda az állandó lakcímre való bejelentkezést. Ez a döntés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a telep felszámolása megfelelő ütemben haladjon. így ma már megvan a reális lehetősége annak, hogy a VI. ötéves tervidőszak végére községünkben teljesen megszűnjön a cigánytelep.15 Az 1971. évi értékelés szerint abban az időben a belterületi cigányok lakóházának állaga is rossz, és nagy a zsúfoltság. Az azóta bekövetkezett változást a következő adatok mutatják: 5. táblázat Megnevezés 1971-77. év 1978- 79. év 1980-81. év 1982-83. év Új lakóházat épített (család) 4 3 1 4 Lakóházat vásárolt (család) 5 8 1 3 Felújította, bővítette lakóházát / család/-4 3 3 Melléképületet épített (család)-5 1 1 14 Öcsöd Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának 28/1977. /IX. 22.1 számú határozata - Intézkedési tervidőszakban. 15 Öcsöd Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának 16/1983. /VII. 21./ számú határozata a cigány lakosság helyzetéről. Ezek az adatok nemcsak a lakáskörülmények jelentős javulását ismertetik, hanem tudati változásra is következtethetünk. Ezek a családok már saját maguk tettek a legtöbbet azért, hogy tágasabb, kényelmesebb legyen az otthonuk. Sok gondot okozott a Szakigazgatási Szervnek az állampolgárok tulajdonában lévő üresen álló tanácsi értékesítésű lakásvásárlásról szóló jogszabályok végrehajtása. Több cigánycsalád akart a belterületi lakása helyett nagyobbat vagy jobb állagút vásárolni, annak ellenére, hogy a feltételek nem voltak biztosítottak. Az OTP hitel összege 100.000 Ft, az évek során ez nem emelkedett a lakóházak árával párhuzamosan. Az esetek többségében a szükséges pénzösszeg nem állt rendelkezésre, vagy a megvásárolni kívánt lakás nem felelt meg a követelményeknek (állaga, vételára, üresség). Ezekben az esetekben hiába volt meg a törekvésük a nagyobb vagy jobb állapotú lakóház iránt, más módszert kellett keresniük. Az üresen álló lakások tanácsi értékesítése során a cigány lakosok nem kaptak elsőbbséget. Ennek oka, hogy községünkben minden igénylőnek legalább 2-3 évig sorban kell állnia. Kevés a felajánlott lakóházak száma - szívesebben értékesítik a szabadpiacon - és a nem cigányok közül is jelentkezik évenként 3-4 család, akiknek szintén meglehetősen rosszak a szociális és lakáskörülményeik. Ma már nem jellemző, 5-10 éve viszont még többször előfordult, hogy a belterületi cigányok „lelakták” a házukat. A megvásárolt régebbi épületek állaga a tulajdonosok nemtörődömsége következtében folyamatosan leromlott. Napjainkban a lakóházak többsége karbantartott, beleilleszkedik az utcaképbe. Problémát okoz viszont a kerítésépítés, az udvarok rendje, a lakóházak előtti csapadékvíz elvezető árok tisztántartása. Az utcai, illetve a belső kerítések megépítése, a szemét, a szerves trágya kiszállítása több esetben csak hatósági intézkedésre történik meg. 1983. január 1-től kezdődően módosultak az OTP hitel felvételének szabályai. Az eltartottak utáni szociálpolitikai kedvezmény az új családi házra is kiterjedt. Ez rendkívül kedvező a többgyermekes családok részére. A cigány lakosok között is megnövekedett az új családi ház építési szándék. 1983. első félévben négy család kért építési engedélyt a Szakigazgatási Szervtől, az ősz folyamán be is költöztek az új házakba. Az elmúlt években több család bővítette lakását. Ez azt jelzi, hogy a szoba-konyhás lakás ma már nem elégíti ki a 10-15 vagy még több éve belterületen lakók igényeit. Nehezebb helyzetben vannak az idősek, ők OTP hitelt nem kaphatnak. Viszont ez már nemcsak a cigányoknál van így. Idős korban már senki nem kezd építkezni, lakását csak indokolt esetben változtatja meg. A családalapítók döntő többsége kezdetben néhány évig valamelyik szülőnél lakik, nem költöznek albérletbe. A lehetőség adott, hogy saját otthonra gyűjtögessenek, legtöbben élnek is ezzel, 4-5 év múlva pedig megvásárolnak egy kisebb, régi házat. Néhány évig abban laknak, majd bővítik vagy újat építenek a helyére. Szinte egyetlen cigány sem vásárolt eddig üres építési telket. A lakások berendezésére elsősorban a nagyobb jövedelemmel, a háztáji állatállománnyal is rendelkezők fordítanak több gondot. Lakáskörülményeik közelítik esetenként a nem cigány lakosságét. 376
