Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Kóródi Lenke: A cigány lakosság felemelkedésének elősegítése államigazgatási eszközökkel. Öcsöd nagyközség tapasztalatainak, gyakorlatának összegzése 1962 és 1983 között
KÓRÓDI LENKE: A CIGÁNY LAKOSSÁG FELEMELKEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ÁLLAMIGAZGATÁSI ESZKÖZÖKKEL. ÖCSÖD NAGYKÖZSÉG TAPASZTALATAINAK, GYAKORLATÁNAK ÖSSZEGZÉSE 1962 ÉS 1983 KÖZÖTT Általános helyzetkép 1962-ben A cigány lakosság fő demográfiai, szociológiai jellemzői Öcsödön 1962- ben: A cigány lakosság száma: 224 fő Nemek szerinti megoszlás: férfi: 113 fő nő: 111 fő Kor szerinti megoszlást a 3. táblázat mutatja: életkor férfi nő összesen 70 éven felüli-2 2 60-70 év közötti 1 2 3 50-60 év közötti 5 5 10 40-50 év közötti 7 4 11 30-40 év közötti 10 16 26 20-30 év közötti 14 13 27 10-20 év közötti 20 19 39 2-1 Óév közötti 43 36 79 2 év alatti 13 14 27 Összesen 113 111 224 Munkaképes korú:férfi: 41 fő nő:47 fő összesen:88 fő Családok száma:52 Születési mutató:12,4% A családok munkahely szerinti megoszlása: Szabadság mgtsz-ben11 család 52 családtaggal Kossuth mgtsz-ben 17 család 83 családtaggal Zöldmező mgtsz-ben 15 család 58 családtaggal vállalatnál 2 család 9 családtaggal iparengedélye van 1 család 6 családtaggal munkaviszonyban nem áll 6 család 16 családtaggal Iskolázottság szerinti megoszlás: 6 osztályt végzett3 fő 5 osztályt végzett2 fő 4 osztályt végzett9 fő 3 osztályt végzett20 fő 2 osztályt végzett17 fő 1 osztályt végzett13 fő A központi intézkedések után 1962-ben a Szolnok Megyei Tanács VB és a kunszentmártoni Járási Tanács VB határozatot hozott a területen élő cigány lakosság helyzetének megjavítására. Öcsöd Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1962. február 12-én értékelte a helyi cigányok körülményeit, majd a Községi Tanács 1962. július 13-án a 47/1962. számú határozatával Intézkedési tervet hagyott jóvá. Ezt alapos felmérés, családlátogatás, környezettanulmányozás előzte meg. Az Intézkedési terv a felsőbb szintű párt- és állami rendelkezésekkel összhangban a munkaképes korú cigány lakosság állandó jellegű munkába állítását, lakáskörülményeik javítását, egészségügyi helyzetük, kulturális színvonaluk emelését jelölte meg a legfontosabb feladatként.10 A cigányokkal való tervszerű foglalkozás már 1961 őszén megindult, rendszeresen, havonként ankétokat rendeztek részükre. Az ankétok célja elsősorban munkába állításuk, az analfabetizmus felszámolása és az egészségügyi, tisztasági felvilágosítás volt. Az ankétok legfőbb eredménye, hogy a cigányok többsége (54 fő munkaképes korú) ezután vállalt állandó munkát a helyi termelőszövetkezetek valamelyikében. Munkába állítás, foglalkoztatottság A tanácsi intézkedési tervekben, határozatokban rendszeresen viszszatérő feladat a cigányok helyi foglalkoztatásának megoldása. Ezt az elmúlt 20 év során sem sikerült maradéktalanul megvalósítani, annak ellenére sem, hogy a községben vannak és voltak olyan munkahelyek, ahol munkaerőhiány mutatkozott. Az 1970-es években a munkahelyek dolgozói, több helyen a vezetői is még mindig idegenkedtek a cigány személyektől. Ennek a helytelen szemléletnek a megváltoztatására felhívta a figyelmet a Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának és az MSZMP Nagyközségi Bizottságának együttes határozata, kiemelve a Háziipari Szőnyegszövő Szövetkezetei, mely évekig munkaerőgondokkal küszködött, és ennek ellenére sem foglalkoztatott cigányokat. 1962-ben 43 cigánycsalád (193 családtaggal) volt termelőszövetkezeti alkalmazott, 1971-ben pedig már csak 5 család (29 családtaggal) dolgozott a helyi mezőgazdasági üzemekben. 1983-ban 14 cigány dolgozója van a Szabadság Termelőszövetkezetnek. A községben jelenleg már az egyesülések után ez az egy termelőszövetkezet gazdálkodik, amelynek munkaképes korú taglétszáma 687 fő. A cigány férfiak többsége vidéki munkahelyeken, az építőiparban, út-, vasút- és hídépítésnél helyezkedett el, naponta, illetve hetente ingázik a lakás és a munkahely között. Elsősorban nehéz fizikai munkát igénylő, egészséget károsító munkakörökben dolgoznak. Szakképzettségük nincs, ezért mint segédmunkások, jobb esetben mint betanított munkások kerülnek alkalmazásra. A munkaképes korú cigány nők többsége még ma is ideiglenes munkavállaló. A környéken levő termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban vállalnak idényjellegű mezőgazdasági munkát, például libatépést, gyümölcsszedést. Az is előfordult, hogy a meglévő állandó 10 Öcsöd Községi Tanács 1962. július 13-i Intézkedési terve a községben élő cigányok helyzetének megjavítására. 373 I I
