Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
TISICUM XXVI. fennállanak [.Ja tehéntartásnak és tejtermelésnek ez a többé-kevésbé visszamaradottságra mutató rendszere, [...] talán tűrhető olyan községekben amelyek egyrészt agrárius jellegüket levetkőzni semmiképen sem akarják, másrészt pedig nincsenek középpontjában egy olyan idegenforgalmi áramlatnak és közlekedési átvonulásnak, mint Szolnok, amely a tehéncsordajárás miatt már eddig is számtalan neheztelést és szemrehányást volt kénytelen elviselni. [...] Aki látja és kívánja Szolnok város előbbretörését és fejlődését, az nem kétségeskedhetik az iránt, hogy a tehéncsordajárás eddig volt rendszere ma már idejét múlta, tűrhetetlen és épen azért megszüntetendő.”40 Mindez jól mutatja azon turisztikai, modernizációs törekvéseket, melyek Szolnok fejlődését a harmincas évekig meghatározták. E fejlődést a városházán kipattant újabb pénzügyi botrány árnyékolta be. Érdekes módon e korrupciós ügy olyan személyi változásokat indukált, melyek történetünk szempontjából is döntő fontosságúak lettek. Az addigi városi főmérnök, Ungár Dezső maga is gyanúba keveredve 1931. június 1-től hat havi szabadságra vonult, majd 1931. november 30-ával nyugdíjazták.41 Ezzel egy időben, 1931. július 2-án, szinte a „semmiből” felbukkanva, egy pomázi illetőségű mérnök, Kuchenbauer József kérelmezte a képviselőtestülettől, hogy a megüresedő főmérnöki vagy mérnöki állások valamelyikére ideiglenes hatállyal helyettesítsék be. A főmérnök helyére végül az addigi mérnök, Hubay Ferenc lépett elő, az így megüresedő mérnöki állást pedig 1931. szeptembertől 3-tól ideiglenes kisegítő mérnökként Kuchenbauer József tölthette be. Ungár nyugdíjazását még november 30-án dr. Schwemmer Ignác városi képviselő megfellebbezte. Beadványában nem csak Ungárra, hanem Kuchenbauer pályájának alakulására is érdekes magyarázattal szolgál. A fellebbezésben egyebek mellett az áll, hogy Ungár egészséges, és a becsatolt orvosi bizonyítványa nem felel meg a valóságnak. „Egyébként köztudomású a városban, hogy Ungár Dezső főmérnöknek azért kellett nyugdíjazását kérnie, mert különben fegyelmi úton távolították volna el a város szolgálatából. Ezért kérte ő önként nyugdíjazását. [...] Nem lehet azonban a városi főmérnököt azért nyugdíjaztatni, hogy már előre cum jure successionis egy gépészmérnök helyeztessék a helyébe a városi szabályrendelet rendelkezéseinek mellőzésével, és csak a képviselőtestület bizantizmusára vall, hogy még erre is hajlandó csak azért, hogy a vármegye főispánjának kedvébe járjon azzal, hogy 40 MNLJNSZMLV. 472. Szolnok kgy. jzkv. 1736/1935. 41 Ungár Dezső 1910. január 1 -én állt a város szolgálatába. Az első világháború alatt katonaként és utána hadifogságban hét évet töltött, majd visszatért a városhoz. 52 évesen, 1931 végén írt nyugdíjkérelmében előadta, hogy: „a városnál a legnehezebb Időkben hosszú Időn keresztül teljesítettem szolgálatot. Ezen idő alatt nagyon sokat alkottam hivatalos teendőimen felül is: így az én tervezésem alapján és vezetésem mellett épült a járvány-kórház, szegényház, vágóhíd, cédulaház, hogy csak a nagyobbakat említsem, mindig az előirányzott kereteken belül maradva, egy fillér túlfizetés nélkül. Ezenkívül vezettem a város összes aszfaltozási és útburkolási, valamint összes csatornázási munkáit. Mindezekért külön anyagi elismerést nem kértem és nem kaptam.” Izraelita vallású volt, 1945. június 14-én hunyt el. MNL JNSZML V. 474. Szolnok város polgármesterének iratai (a továbbiakban: közig, ir.), 10298/1945. a gépészmérnök urat, aki neki közeli rokona, nyomban behelyettesíthesse abba a mérnöki állásba, amelyre még a nyugdíjazás jogerősen meg sem történt.”42 Az ellenzéki képviselő tehát nem kevesebbet állított, mint hogy Kuchenbauer Józsefet eleve azzal a szándékkal hívták Szolnokra, hogy majd belőle egyszer városi főmérnök lehessen. A fellebbezést természetesen elutasította a kormánypárti többség, s Kuchenbauer nemcsak mérnök, de 1932-től Szolnok város közgyűlésének is tagja lett, illetve 1934-től mérnöki munkája mellett, a „hivatalos órákat lényegesen meghaladó időben” a városi vízműtelep műszaki vezetését is ellátta, és ellenőrizte a Tisza Szálló és Gyógyfürdő gépi és fűtési berendezéseit is.43 Ezen a ponton érdemes alaposabban megvizsgálnunk, ki is volt Kuchenbauer József, mivel Szolnok városrendezési törekvéseinek a későbbiekben kulcsfigurájává vált! Vitéz Bajor (Kuchenbauer) József Ifj. Kuchenbauer József 1894. március 17-én született Pomázon (Pest megye), római katolikus családban. Apja Kuchenbauer József fakereskedő volt, nagyapja kalaposmester. Édesanyja Buresch Ágnes, kinek apja kőműves iparos volt.44 Elemi iskolába 1900 és 1904 között járt Pomázon, majd 1905 és 1912 között Budapesten és Székelyudvarhelyen főreáliskolába. A Székelyudvarhelyi Magyar Kir. Állami Főreáliskolában jelesre érettségiző Bajor tanárai között volt Szabó Dezső, a jeles magyar prózaíró is.45 Érettségije után 1912 és 1919 között a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Közben 1914. október 26. és 1918. november 10. között több mint négy évet töltött katonai szolgálatban.461914 decembere és 1915 áprilisa között elvégezte a tartalékos tiszti iskolát. Előbb zászlóssá léptették elő, majd mint szakasz-, század- és gépfegyverparancsnok teljesített szolgálatot. Az első világháború éveiből 27 hónapot töltött a 103. gyalogezred kötelékében az orosz és olasz frontokon, Galíciában és Dél-Tirolban. Hadifogságba nem esett, a háború végén, 1918 augusztusában repülőműszaki tiszti kiképzésen volt Bécsben.47 A frontszolgálatok idején bátran helytállt: II. osztályú ezüst vitézségi érem, bronz Signum Laudis48 kardokkal, ezüst Signum Laudis kardokkal (kétszer), III. osztályú katonai érdemkereszt kardokkal, valamint sebesültek érme49 * * egy közép sávval kitüntetésekben részesült, továbbá 42 Cum jure successionis = az utódlás jogával; MNL JNSZML V. 474. Szolnok közig, ir., 10298/1945. 43 MNL JNSZML V. 472. Szolnok kgy. jzkv. 22716/1-1941. 44 Kuchenbauer József (1849-1924), Buresch Ágnes (1853-1925) HM Hadtörténeti Levéltár AKV11894/46. ő. e. 45 Köszönöm Bajor (Kuchenbauer) József unokáinak, Németh Józsefnének (sz. Matéka Gizella) és Matéka Évának a családi vonatkozású adatok pontosítását! 46 MNLJNSZMLV. 474. Szolnok közig. ir. 1963/1944. 47 HM Hadtörténeti Levéltár AKV11894/46. ő. e. 48 Katonai Érdemérem. 49 1915. november 1-én sebesült meg. MNL JNSZML V. 474. Szolnok közig, ir., 10298/1945. „A háborús sérülése egy golyó volt a térdében, amit nem szedtek ki és időnként fájlalt." Matéka Éva közlése. 356
