Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
TISICUM XXVI. majd az, hogy 1876-ban nem az akkor még nagyobb népességű Jászberény, hanem Szolnok lett a megyeszékhely. Bár városunk más alföldi mezővárosokhoz képest szűk határral rendelkezett, és lakosságán belül az iparos és hivatalnok réteg dominált az őstermelőkkel szemben, Szolnokot is sokáig falusias, kertvárosias övezet vette körül, melyet a régi térképeken is jól megfigyelhetünk. A település legrégebbi része a vár és a Katonaváros, illetve a Tabán. Innen a város eleinte nyugati irányban terjeszkedett, majd a délnyugati részekre gyárak települtek munkás lakótelepekkel, nyomortanyákkal. (1. kép)3 A XIX. század második felében, különösen az utolsó évtizedekben nagyobb középítkezések indultak, mely a falusias karakterű belső területek átalakulását, a városközpont és a pályaudvar közötti reprezentatív útvonal kialakítását, a közvilágítás megjelenését hozták magukkal.4 Szerény mértékben megjelent a zöldterületek kialakítása iránti igény, a nagytemplom bezárt temetőjét parkosították, a Tisza-híd túloldalán faültetéssel létrejött a Móricz-liget. Az 1880-as években a város növekedésével Szolnokon is mindinkább szükségessé vált az utcahálózat és az építkezések egységes szabályozása, hogy a település képét városiasabbá, a megyeszékhelyi ranghoz méltóbbá tegyék. Cseh Géza a város utcaneveiről szóló művének előszavában megemlít egy érdekes tényt, mely mindmáig kevés figyelmet kapott: „1889-ben Derzsi József mérnök a városi elöljáróság megbízásából két városrendezési tervet készített, melyeket később Pólya Béla városi építésszel átdolgoztatott és kibővíttetett."5 Bár Szolnok szabályozási tervei az 1903. előtt keletkezett városi iratokkal együtt elégtek az 1919-es román megszállás idején, szerencsésen fennmaradtak a Szolnoki Újság című lap azon számai, melyek e terv létrejöttéről és körülményeiről részletesen tudósítanak. Innen tudhatjuk, hogy a városrendezés gondolata azért került napirendre, mert „a kormány az eperjesi, toroczkói, nagykárolyi tűzvészek rémes hatása alatt utasította a városokat, miképen építkezési szabályrendeleteiket tűzbiztossági tekintetből oly alapokra fektessék, hogy azok mellett egyes tűzvészek országos csapásokká ne válhassanak.” Márpedig Szolnok településszerkezete ezen szempontból komoly kívánnivalókat hagyott maga után: „Ha igaz az, hogy e városnak jövője van; ha igaz az, hogy e város ezen vidéken emporialis missióval bír - a minthogy az minden oldalról rég elismert dolog - akkor ez a város nem maradhat külsőleg a régi Szolnok [...] Igaz, hogy a belvárosban betonjárda van; de térjünk le a betonjárdáról s forduljunk be egy másik utczára, mely még a régi Szolnok képét mutatja... s akkor e városra nézve ellenállhatatlanul elénk áll a hasonlatosság azon emberrel, a ki frakkban jár ugyan, de rongyos a czipője.”6 Szolnokon ugyanis ekkoriban még „a ház-sorok közt elvonuló többi ut csaknem kivétel nélkül szeszélyes csavargásu, szabálytalan vonalú sikátorokból s ezeket egymással összekötő zig-zug tömkelegekből áll. Ily helyzet pedig nem elégítheti ki sem a közlekedés, sem a közegészség, 3 Köszönöm Mészárosné Csók Zsuzsanna kolléganőmnek a térképek digitalizálását! 4 F. KÖRNER Zsuzsa - NAGY Márta 2002.123. 5 CSEH Géza 1993.10. 6 Városrendezés. Szolnoki Híradó, 1889. augusztus 4. (Forrásidézetek esetén megőriztük a korabeli írásmódot.) sem a köztisztaság, sem a közbiztonság, sem a tűzrendészet követelményeit. ”7 8 Egy városi honatya szerint: „Városias színt csak a belső körút és a Tisza közti rész mutat, északnak és nyugatnak eső részeken tarthatatlan állapotok vannak. A Zagyva-hídtól térjünk be a Tabánba, lépten nyomon találkozunk putrihoz hasonló kunyhókkal, elborzad az ember az alig 10 négyszögöl területű kunyhók halmazától, melyeknek nagy része kákával van fedve s a hozzá vezető közök 2-3 méter szélesek. A Tabántól nyugotnak tartva a város kellő közepén mindjárt a két emeletes Magyar Király vendéglő háta megett több mint 400 ház van egy tömegben, egymáshoz ragasztva, összeépítve, melyek udvartelkének egész területe 10-50 négyszögöl között váltakozik. Itt utczáról szólni nem lehet, mert a házak közt levő közök kocsiközlekedésre egyáltalán alkalmatlanok. [...] Ezen apró házacskák között még kánikulában is bűzhödt tócsák vannak. A vasúti utcza és a nagytemplom közötti házcsoport cseppet sincs kedvezőbb helyzetben. Itt is nád- és kákával fedett apró házacskák egymáshoz vannak építve, apró kicsiny ablakokkal, beépítve a földbe. A közök szintoly keskenyek."6 Szolnok az átmeneti intézkedések sorát a város „lejtmérezésével” kezdte, mely munkálatokkal Derzsi József magánmérnököt bízta meg, „s minthogy a város legnagyobb részének régi zig zug építkezési modora a tűzrendészeti szempontokkal homlokegyenest ellenkezik” megállapította az utcaszélességet és telekminimumot.9 Utóbbi azért volt különösen sarkalatos kérdés, mert a külvárosban a házak többsége egymáshoz volt építve, s ha az új szabályozás szerint az egyik elpusztul, új építésére „építési engedély nem adatik, míg telkét 100 négyszögölre ki nem egészíti s az utczavonallal összhangba nem hozza;” minthogy pedig az ilyen házikók tulajdonosai nem voltak abban a helyzetben, hogy telküket kibővítsék, így hajlék nélkül maradhattak.10 11 Ilyen esetben a város kötelessége lett volna új telket kijelölni az építtetőnek, ehhez viszont valamiféle távlati elképzelésre is szükség lett volna. „Az elöljáróság ennélfogva megbízta Derzsi József mérnököt, hogy a város catasteri térképén jelölje meg azon utczákat, melyek szabályozandók volnának.”" A mérnök el is készítette tervét, mely „számításba vette a meglevő állapotokat s a város viszonyaihoz mérten egy reális tervezetet nyújtott, mely ugyan nem mozgósít egész utczákat és egész városrészeket, de alkalmas és természetes átmenetet képez a mostani teljes rendezetlenség és a- sugárutak közt. A felügyelőbizottság azonban [...] radicalis munkát kívánt; megbízta a mérnököt hogy második tervet is készítsen, mely egy modern város minden kellékének és igényének megfeleljen. Derzsi úr készségesen megfelelt e kívánságnak is. 7 Piros és kék terv. Szolnoki Híradó, 1889. szeptember 29. 8 Városunk szabályozása. Szolnoki Híradó, 1889. november 21. 9 Városrendezés. Szolnoki Híradó, 1889. augusztus 4. 10 Uo. 11 Uo. 352
