Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Történelem - Csönge Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja?
Csőn ge Attila Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja? Szolnok második világháború utáni kommunista polgármestere, Zsemlye Ferenc már 1945-ben felkérte az Építésügyi Minisztérium szakembereit egy városrendezési terv kidolgozására, mellyel 1946-ra készültek el. E munkálatok vezetésével Papp Imre építészmérnököt, miniszteri tanácsost bízták meg, kinek a város közgyűlése 1946. augusztus 19- én mondott hálás köszönetét „a hónapok óta tartó nehéz és fáradságos munkáért és nagy szakértelemért’’.' Szolnok város múltjának avatott ismerője, Kaposvári Gyula, mint kortárs szemtanú, 1983-ban megjelent, városrendezésről szóló rövid írásában külön is megemlékezett Papp Imréről, „Szolnok 1946-os területfelhasználási tervének készítőjéből A háború utáni újjáépítés és a korszerű városrendezési törekvések összekapcsolásának úttörőjéről kijelenti: „Jó kezekbe került hát a városfejlesztés tervének kidolgozása. Papp Imre ugyanis szakmai tapasztalatát egyesíteni tudta Szolnok gazdasági és helyzeti adottságaival, valamint azokkal a városfejlesztési kezdeményezésekkel, amelyek az 1937. évi városrendezési törvény megalkotása után Szolnokon elindultak, illetve vágyakban, gondolatokban megfogalmazódtak. Papp Imre 1946 októberében készült el Szolnok megyei város területfelhasználási tervével, amely a vidéki városok és megyeszékhelyek közt a legelső volt. A terv lényeges célkitűzései ma is korszerűek és aktuálisak. [...] már jórészt meg is valósultak. "1 2 Azóta is minden, a korszakkal foglalkozó, Szolnok történeti írás szerzője - beleértve magamat is - a tervek kapcsán egyedül Papp Imre nevét visszhangozta, s így a köztudatba is az ő neve vésődött be. Nagyon szép kerek történet az övé, Szolnok város háború utáni tervszerű újjáépítését felkaroló kommunista polgármesterrel, a közgyűlés Papp Imrének szóló felkérésével, majd ünnepélyes köszönetével, s a későbbi évtizedekben fokozatosan megvalósuló elképzelésekkel. Egy gond adódik csak: nem ez a teljes igazság. Mindaz, amit tudni vélünk, részben a politika által kreált legenda, elhallgatott tényekkel, felnagyított féligazságokkal, az utókor hálájára méltó, ámde elfeledett szereplőkkel, melyet Kaposvári Gyula óvatosan sejtetni engedett, miközben a terv atyjaként egyértelműen Papp Imrét jelölte meg. Most következő rövid írásunkban annak eredünk nyomába, milyen előzményei voltak Szolnok 1946-os városrendezési törekvéseinek, kit tekinthetünk a városrendezési tervek valódi atyjának, és személyét, a tervek elkészítésében játszott szerepét miért ítélték feledésre? A régi Szolnok, „ki frakkban jár ugyan, de rongyos a czipője”. A városrendezési terv XIX. század végi előzményei Szolnok fontos átkelőhely a Tisza és a Zagyva találkozásánál, vízi és szárazföldi közlekedési csomópont. Itt létesült az első állandó híd a Tiszán, és az ország második vasútvonala is Pest és Szolnok között épült 1 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL JNSZML) V. 472. Szolnok közgyűlési jegyzőkönyve (a továbbiakban: kgy. jzkv.) 1946. augusztus 19. 2 Papp Imre 1907-ben született Miskolcon, 1930-ban szerzett Budapesten építészmérnöki diplomát, és 1965-ben halt meg Budapesten. KAPOSVÁRI Gyula 1983.10-11. 1. kép - Szolnok belvárosa a rendezés előtt (Damjanich János Múzeum történeti gyűjteménye) meg 1847-ben. Később a vasutat Debrecen felé is továbbvezették, egy új leágazással, a várost észak felől körülölelve. Nagyrészt a vasútnak köszönhető a város fejlődése, 1874-es rendezett tanácsú várossá válása, 351
